A fogyasztói igény növekedése mellett a gazdák kedve is egyre nagyobb a bioélelmiszer előllításhoz.
A biora átállt területek növekedése is töretlen, immár 178 országban jelentettek ökológiai gazdálkodási tevékenységet. A FiBL és az IFOAM nemzetközi szervezetek által 2018-ban kiadott „The World of Organic Agricultre” statisztikája az előző évekhez hasonlóan növekedést mutat.
Az Ecovia Intelligence becslései szerint a piac meghaladta a 80 milliárd euró forgalmat 2016-ban. Vezető ország az Egyesült Államok közel 40 milliárd eurós forgalommal, utána rögtön Németország következik, majd Franciaország és Kína. A legnagyobb fejenkénti éves fogyasztás tekintetében Svájc vezet 274 euróval, de Dániában volt a legnagyobb a bioszektor részesedése; a bioélelmiszer piac majdnem elérte az összes élelmiszerpiaci forgalom 10%-át.
Magyarország éves biotermék fogyasztásáról sajnos nincs pontos adat, de az biztos, hogy nincs az első 10 európai ország között. Az IFOAM oldalán található interaktív térképen 3 eurós éves fogyasztást állapítanak meg és 30 millió eurós éves biotermék forgalmat, de sajnos az adatok forrásáról és a gyűjtés idejéről nem tudunk pontosabbat.
2016-ban 2,7 millió biotermelő volt az ellenőrzési rendszerben összesen a világban – Indiában a legtöbb, 835200 partner, amely igen sok egy országra vetítve. Egész Európa területét nézve messze nincs ennyi biogazda. Magyarországon 3414 biotermelő volt, ezzel Európában a 19. helyen állunk.
2016 során 7,5 millió hektárral növekedett világszerte az ökogazdálkodásba vont területek nagysága, így majdnem eléri az 58 millió hektárt. Minden évben új rekord dől meg az újonnan csatlakozott és minősített területek nagyságában, 2016 végére sem lett másképpen. Ausztrália birtokolja a legnagyobb ökoterülettel rendelkező ország címét, amihez 27,2 millió ha ökogazdálkodásba vont terület kellett. Ausztrália után a második helyezett jóval lemaradva Argentína „csak” 3 millió ha össz bioterülettel. Európában volt a világ bio területeinek 23%-a, ami 13,5 millió ha-t jelentet. Ezzel az eredménnyel is csak a második helyet érdemelte ki a Csendes-óceáni térség után, ahol a világ bioterületeinek majdnem 50%-a van, hozzávetőlegesen 27,3 millió ha.
Bár Ausztráliában van a legnagyobb hektárban számolt bioterület, a legnagyobb százalékos aránnyal (az összes mezőgazdasági területre vetítve) Lichtenstein büszkélkedhet 37,7%-kal.
A világban 15 olyan ország van, ahol a bioterületek aránya 10% vagy annál több. Magyarország a statisztikák szerint elérte a 4%-ot 186 347 ha területtel. 2016-ban 56 612 ha-ral tudta Magyarország növelni a bioterületeit, amely 44%-os növekedés volt. Ezzel az igen szép eredménnyel is lecsúsztunk a dobogóról és a legnagyobb területnövekedés és a százalékos növekedés statisztikákban is a 4. helyen állunk Európában.
A statisztika azt is mutatja egyben, nem nehéz kitalálni, hogy a területek több mint fele átállási terület volt. A növekedés nagyon bíztató. Reméljük, a következő években az új belépők, akiknek most még csak átállási területük van, megmaradnak biotermelőnek és magával húzzák majd a biotermékek piacának növekedését is Magyarországon.
Sajnos emellett még probléma, hogy a területek nagy százaléka legelőként került be a bio ellenőrzési rendszerbe, amelyről nem remélhetünk közvetlenül emberi fogyasztásra szánt bioterméket, hacsak nem számítjuk az ott előállított biotakarmánnyal etetett állatok termékeit.
Az óriási növekedés mellett megfigyelhető még, hogy a termelés sajnos nem növekszik olyan gyors ütemben, mint a piac. Ez sok országban megfigyelhető és sok piac nem képes ellátni magát.
Közép- és Kelet-Európában, annak ellenére, hogy sok ország elég nagy bioterülettel rendelkezik, az éves fejenkéti biotermékekre költött összeg nagyon alacsony.
