A világ legnagyobb exportáló országaiban a kukoricát és a szójababot szinte mindenhol bevethetik génmódosított fajtákkal, de ez nem igaz a búzára, amelyet elsősorban emberi táplálékként termesztenek.
A kukorica és a szójabab biotechnológiai fajtáit, amelyeket állati takarmányként, bioüzemanyagként és olyan összetevőként használnak, mint az étolaj alapanyaga 1996-ban vezették be, és hamarosan uralni kezdték az ültetvényeket az Egyesült Államokban, valamint Brazíliában és Argentínában, a világ vezető exportőreinél.
A géntechnológiával módosított búzát azonban soha nem termesztették kereskedelmi célokra, mivel a fogyasztók attól tartanak, hogy allergének vagy mérgező anyagok jelenhetnek meg a kenyérhez, tésztához és péksüteményekhez világszerte használt alapanyagban.
Most az éghajlatváltozás és az ukrajnai háború által kiváltott lehetséges globális élelmiszerválság miatti növekvő aggodalmak csökkenthetik az ellenállást.
Az argentin biotechnológiai vállalat, a Bioceres a szárazságot jobban tűrő, géntechnológiával módosított búza kifejlesztésével felboríthatja a status quót, ezzel megelőzve a még mindig tartózkodó nagyobb globális vállalatokat.
Brazília Argentína után a második olyan ország a világon, amely a Bioceres partnerének kérésére engedélyezte a génmódosított búza termesztését.
Mivel a búzával globális piacon kereskednek, a génmódosítási félelmek miatti kereskedelmi zavarok veszélye jelentős lehet, amint azt az amerikai és kanadai búzatermesztők jól tudják. Két évtizeddel ezelőtt a Monsanto azon dolgozott, hogy kereskedelmi forgalomba hozza a nemesített búzát, hogy ellenálljon a gyomirtó Roundup kezelésének, de a vállalat 2004-ben leállította ezt az erőfeszítést. Nemzetközi vásárlók azzal fenyegetőztek, hogy bojkottálják az amerikai búzát, ha a terméket bevezetik a piacra. A Monsantót 2018-ban megvásárolta a Bayer AG.
A Monsanto kísérleti búzáját állítólag megsemmisítették vagy biztonságosan tárolták. A Roundup-rezisztens búzanövények kis foltjai azonban évekkel később több amerikai államban is megjelentek, köztük Oregonban 2013-ban, Montanában 2014-ben és Washingtonban 2016-ban és 2019-ben, valamint Kanada Alberta tartományában 2017-ben.
A megállapítások arra késztették az importőröket, köztük Japánt és Dél-Koreát, hogy függesszék fel az észak-amerikai búzaimportot, amíg meg nem győződnek meg arról, hogy nem engedélyezett törzsek nem kerülnek a kereskedelmi forgalomba.
A génmódosított növényekhez való hozzáállás világszerte eltérő. Kína, a világ legnagyobb szójabab- és kukoricavásárlója, engedélyezi a génmódosított növények importját takarmánygabonában történő használatra, de csak nemrég kezdte el a génmódosított fajták termesztését.
Németország, a Bayer és a BASF vetőmag-óriások otthona, génmódosított szóját importál. A biotechnológiai növényekkel szembeni ellenállás azonban elég erős ahhoz, hogy ezek a cégek külföldön végezzék növénytermesztési kutatásaikat.
Ausztrália génmódosított gyapotot és repcét termeszt és exportál, és az ország májusban engedélyezte a Bioceres biotechnológiai búzáját az élelmiszerekben való felhasználásra.
Mexikó, amely a legnagyobb amerikai kukoricavásárló, azt közölte, hogy leállítja az emberi fogyasztásra szánt génmódosított kukorica behozatalát, de elhalasztotta az állati takarmányozásra szánt kukorica betiltását.
A biotechnológiai kukorica- és szójabab-növények többségét rovarellenállás és gyomirtószer-tolerancia érdekében módosították, amihez néhány búzatermesztő hozzá szeretne férni. A Bioceres szárazságtűrő búzája, az úgynevezett HB4, újabb szempontot jelent. A globális búzaellátásban a közelmúltban bekövetkezett zavarok újra felszínre hozták a biotechnológiai búzáról szóló vitát.
Két kereskedelmi csoport, a US Wheat Associates és a National Association of Wheat Growers a hírek szerint támogatja a biotechnológiai búza „végső kereskedelmi forgalomba hozatalát”, feltéve, hogy azok a piaci zavarok minimalizálását szolgálják.
