A klímaváltozás, a környezeti változások, és járványok fényében bizonytalanságba sodródó élelmezési rendszereink radikális átalakítása szükséges annak érdekében, hogy az élelmiszer-utánpótlás biztosíthatóvá, az alultápláltság pedig megfékezhetővé váljon világ szinten - mutat rá egy új kutatás, melyet a University of Cambridge (UC) gondozásában publikáltak.
Az egyetem kutatói szerint a jövő globális élelmezésellátási rendszereit nem lehet csupán a jelenlegi, hagyományos élelmiszer-előállítási gyakorlatra alapozni. A szakértők Nature Food folyóiratban publikált cikke szerint a legkorszerűbb, ellenőrzött környezetű, új típusú élelmiszerek előállítására alkalmas rendszerek élelmiszerláncba történő beiktatásával ellenállóbbá tehetők az egyébként kártevők, betegségek és környezeti változások tekintetében sérülékeny termelési rendszerek.
A kutatók véleménye szerint a globális szinten tapasztalható alultápláltságot új típusú, spirulina, chlorella (algák), egyes rovarok, mint például a házilégy lárvája, vagy a gombákból származó mikoprotein alapú élelmiszerek bevezetésével lehetne háttérbe szorítani. Az említett források kitermelhetősége nagyban alakítható az aktuális környezethez, legyen az egy város, vagy egy távoli sziget miliője. A kutatók úgynevezett „policentrikus élelmiszer-hálózatoknak” nevezett megközelítésében az élelmiszerek helyben, a helyi közösségek által kerülnének előállításra – csökkentve ezzel a globális ellátási láncokra történő támaszkodás kényszerét.
A kutatók közel 500 olyan tudományos munkát elemeztek, melyekben az alternatív táplálék-előállítás lehetőségeit vizsgálják. Ezek közül a mikroalga fotobioreaktorok (olyan berendezések, amelyek fény segítségével mikroorganizmusok szaporítását teszik lehetővé), valamint a rovartenyésztésre alkalmas üvegházak bizonyultak a legígéretesebbnek.
Dr. Asaf Tzachor, az UC Centre for the Study of Existential Risk kutatója, egyben a munka első szerzője szerint a jelenleg életképes élelmezési rendszereink rendkívül sérülékenyek, amelyeket tengernyi kockázat veszélyeztet. A COVID-19 pandémia többek között rávilágított erre a sebezhetőségre: az utazásokra vonatkozó korlátozások megzavarták az élelmiszer-termelés és az ellátási láncok működését szerte a világon.
A technológia fejlődése számos lehetőséget kínál az alternatív élelmiszer-ellátási rendszerek szempontjából, melyek jobban ellenállnak a kockázati tényezőknek és hatékonyabban képesek táplálékkal ellátni emberek milliárdjait, valamint hozzájárulnak az élelmiszer-biztonság megteremtéséhez.
Az alultápláltság terhe vitathatatlanul napjaink egyik legsarkalatosabb kérdése: kétmilliárd ember él élelmiszer-bizonytalanságban, köztük több mint 690 millió az alultáplált és 340 millió gyermek szenved mikroelem-hiányban.
A kutatók szerint az új élelmiszerek, például a rovarok fogyasztásával kapcsolatos fenntartások áthidalhatók lennének azáltal, hogy élelmiszer-összetevőként használják őket, nem pedig egészben kerülnek fogyasztásra: javaslatok szerint energiaszeletek, paszták formájában.
Forrás: https://www.sciencedaily.com/releases/2021/05/210513142448.htm
