A V4+ országok agrárkamarái átfogó hatásvizsgálat nélkül megalapozatlannak és kockázatosnak tartják a Közös Agrárpolitika reformjának, valamint a „Termőföldtől az Asztalig” és a Biodiverzitás stratégiák véglegesítését.
A Visegrádi Négyek (V4) agrárkamarái – a Cseh Köztársaság Agrárkamarája, a lengyel Agrárkamarák Nemzeti Tanácsa, a magyar Nemzeti Agrárgazdasági Kamara, valamint a Szlovák Agrár- és Élelmiszeripari Kamara – a Három Tenger Régió országaival (Észtország, Lettország, Litvánia, Bulgária, Horvátország és Szlovénia) közös online ülést tartottak 2021. április 20-án. Az esemény fő témái közt szerepelt az uniós Zöld Megállapodás, a Közös Agrárpolitika (KAP) tagállami stratégiai tervezése, valamint a KAP átmeneti időszakának esetleges meghosszabbítása.
A V4 országok agrárkamarái ismételten hangsúlyozták, hogy mielőtt végleges megállapodás születik a KAP 2023–2027-ről, elengedhetetlen a javasolt reform átfogó hatásvizsgálatának elvégzése és nyilvánosságra hozatala, a „Termőföldtől az Asztalig” és a Biodiverzitás stratégiáéval együtt.
A V4+ agrárkamarák kérik az uniós döntéshozókat: tegyék lehetővé a tagállamoknak, hogy országspecifikus megközelítést alkalmazzanak az Európai Zöld Megállapodás céljainak elérésére, figyelembe véve minden ország sajátos körülményeit, és azok alapján határozzák meg az egyes mutatók kiinduló szintjét. A V4+ kamarák szerint az elérendő célértékeket uniós szinten kell meghatározni, például hektáronként a hatóanyag maximális mennyiségét vagy a nitrogén-kijuttatás mértékét.
A gazdálkodókra és az élelmiszer-termelőkre vonatkozó magasabb környezeti követelmények magasabb termelési költségeket jelentenek, amelyeket jelenleg nem kompenzál megfelelő mértékű támogatás. Ezért a V4+ országok kamarái hangsúlyozzák, hogy további forrásokat kell mozgósítani nem csak a helyreállítási alapból, hanem az összes rendelkezésre álló európai szintű forrásból is.
A V4+ országok agrárkamarái megerősítették korábbi kijelentésüket, miszerint a KAP stratégiai terv I. pillérében a közvetlen kifizetéseken belüli támogatási maximum (capping) bevezetését a tagállamok belátására bízza az EU. Továbbá annak érdekében, hogy a gazdálkodók ne veszítsék el az esélyt az I. pillérben szereplő öko-rendszerekben foglalt intézkedések teljesítéséhez szükséges támogatás megszerzésére, be kell vezetni az erre a célra szánt éves forráselosztások rugalmas elszámolásának lehetőségét 3 éves időszakokban.
