Az egyes művelési ágak között a szántó esetében volt a legmagasabb (53 százalék) a bérelt területek aránya hazánkban. A gyepterületek 40 százalékán gazdálkodtak bérlők. A gyümölcsöst és szőlőt művelő gazdaságok jellemzően saját tulajdonú területeiket használják, a bérelt területek aránya e két művelési ág esetében jóval alacsonyabb volt (22 és 21 százalék).
A szőlők esetében 72,3 százalék a saját tulajdon aránya, míg a bérelt terület 20,7 százalék, 7 százalékot használnak egyéb jogcímen. A gyümölcsösök esetében 71,3 százalék a saját tulajdon aránya, míg a bérelt terület 22,3 százalék, 6,4 százalékot használnak egyéb jogcímen.
A használt mezőgazdasági terület nagysága alapján csoportosítva a gazdaságokat az 5 hektárnál kisebb területen gazdálkodók jellemzően saját tulajdonú területet használtak a mezőgazdasági termeléshez. Az 1‒4,99 hektár közötti birtokok területének 5,7, az 1 hektárnál kisebb gazdaságok területének 2,3 százaléka volt bérelt terület. A legalább 300 hektáron gazdálkodók által használt mezőgazdasági terület több mint háromnegyede volt bérelt 2020-ban. 2016-hoz képest a bérelt földterület aránya a legalább 300 hektárnál nagyobb területen gazdálkodók esetében csökkent, az annál kisebb gazdaságok esetében nőtt – derült ki az Agrárcenzus 2020 végleges eredményeiből, amelyet a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) nemrég tett közzé. A teljes körű mezőgazdasági adatösszeírást tíz évente végzik el.
A mezőgazdasági terület 39 százalékát használó gazdasági szervezetek a mező- és erdőgazdasági művelés alá eső föld tulajdonjogát nem szerezhetik meg, az általuk használt földterület 86 százaléka bérelt volt. A gazdasági szervezetek átlagosan 235 hektáros területen gazdálkodtak. A mezőgazdasági földek 61 százalékát használó egyéni gazdaságok használt területének 68 százaléka volt saját tulajdonú, 27 százaléka bérelt, és mintegy 5 százaléka egyéb jogcímen használt.
