„Minden tagállamot a vaddisznóállomány szabályozásáról szóló nemzeti akcióterv összeállítására kötelezte az EU-s afrikai sertéspestis (ASP) stratégia tavaly áprilisi módosítása. Az akcióterv célja, hogy a világszerte hatalmas kárt okozó betegséget sikerüljön ellenőrzés alatt tartani és mielőbb felszámolni az EU területén.” -adta hírül a Nébih. Az akciótervről, a jelenlegi ASP helyzetről Dr. Bognár Lajos országos főállatorvost kérdeztük.
Jelenleg milyen képet mutat az afrikai sertéspestis (ASP) hazánkban, illetve a környező országokban?
Hazánkban 2021 februárjában egyetlen új területen, Komárom-Esztergom megyében jelent meg a betegség. Ezt követően a vírus csak az addig is fertőzött területen belül (Pest, Nógrád, Heves, Borsod-Abaúj-Zemplén, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Hajdú-Bihar, Békés és Jász-Nagykun-Szolnok megyékben) terjedt tovább. Az ASP vírus terjedése során kétféle területi besorolás változásáról beszélhetünk: a kitörések, pozitív esetek körüli legbelső rész, ahol a vírus bizonyítottan jelen van, az az ún. szigorúan korlátozott terület. Itt a legszigorúbbak az előírások. Ezt veszi körül az ún. fertőzött terület, mint egy védőzóna. Bár a szigorúan korlátozott területet néhány olyan vadgazdálkodási egységre is ki kellett terjesztenünk, ahol megállapítottuk a betegséget, ugyanakkor örömteli, hogy a fertőzött terület számottevő növelésére nem volt szükség. A terület változása nyomon követhető a Nébih tematikus oldalán lévő térképen. Európában a legutóbbi fertőződés Németországban történt, egyelőre ott is csak a vaddisznóállományban mutatták ki a vírust.
Van-e jelenleg olyan állam Európában, amely (úgy tűnik) leszámolt az ASP-vel? Ha igen, milyen módszerekkel érte el ezt?
Két, korábban fertőzött ország ASP mentes lett az elmúlt években: Csehországban és Belgiumban sikerült elérni, hogy a vaddisznóállomány mentesüljön a vírustól. Ebben a két országban egy földrajzilag jól elkülönülő, kis kiterjedésű területen jelent meg a betegség, ami segítette a betegség felszámolását, az újbóli mentesség elérését. A terület adottságaiból következően lehetőség nyílt annak körbekerítésére, és azon belül a vaddisznó állomány felszámolására.
2019 novemberében 30 százalékkal megnövelték a vaddisznók kilövésére szóló kvótákat. Érezhető már ennek a rendelkezésnek a pozitív hatása? Ha nem, mi lehet ennek az oka? Reagál-e valamilyen módon erre a most megjelent Nemzeti Akcióterv?
A járvány terjedésének 2020-ban történt lassulása egyértelműen a bevezetett intézkedéseknek, illetve azok fokozott betartásának köszönhető. Az Akcióterv – következetes végrehajtás esetén – várhatóan ezt a kedvező folyamatot tovább fogja erősíteni.
A Nemzeti Klasszikus Sertéspestis és Afrikai Sertéspestis Szakértői Csoporton belül működő ASP Akciócsoportot mely szakmai területek delegáltjai alkotják?
A Nemzeti Klasszikus Sertéspestis és Afrikai Sertéspestis Szakértői Csoport 2018. május 3-án tartott ülésén hozta létre az ASP Szakértői Akciócsoportot (továbbiakban Akciócsoport) és kérte fel annak tagjait. Történt mindez annak érdekében, hogy az Akciócsoport két Szakértői Csoport ülés között, a Szakértői Csoport nevében segítséget adjon az országos főállatorvosnak, az Országos Járványvédelmi Központnak és a Helyi Járványvédelmi Központoknak.
Az alapítás óta eltelt idő során az Akciócsoport munkájában résztvevő tagok száma nőtt, hogy minden szakterület megfelelően képviseltesse magát. Jelenleg az Akciócsoportban az állategészségügyi szakértőkön túl, vadgazdálkodással és vadbiológiával foglalkozó, nemzetközileg is elismert szakemberek is részt vesznek, valamint jelen vannak az Országos Magyar Vadászkamara, az Országos Magyar Vadászati Védegylet, az AM Vadgazdálkodási Főosztálya és Országos Vadgazdálkodási Adattár képviselői is.
Fontos kiemelnünk azt is, hogy az Akciócsoport tagok egyúttal a Nemzeti Klasszikus Sertéspestis és Afrikai Sertéspestis Szakértői Csoport üléseinek is résztvevői.
Az EU minden tagállamot a vaddisznóállomány szabályozásáról szóló nemzeti akcióterv elkészítésére kötelezett. Van-e olyan közöttük, ami részben mintaként szolgált a hazai elkészítéséhez.
A nemzeti akciótervek elkészítésének határideje minden tagállam számára 2020. december 31. volt. A többi tagország akcióterveivel kapcsolatban még nem áll rendelkezésünkre információ.
Az akcióterv egyik legfontosabb stratégiai célja, hogy a vaddisznó-állománysűrűség 2025. február 28-ig 0,5 vaddisznó/km2-re (0,5 vaddisznó / 100 hektár) mérséklődnek. Miért ez az állománysűrűség a megfelelő?
A magyar Akcióterv esetén szakirodalmi adatokat és a nemzetközi tapasztalatokat is figyelembe véve állapítottuk meg a határértéket, legfeljebb 0,5 vaddisznóban négyzetkilométerenként (0,5 vaddisznó / 100 hektár). A határérték megállapításnál a legfontosabb szempontok a következőek voltak: egyrészt, minél alacsonyabb a vaddisznó létszám (minél inkább közelít a nullához), annál nagyobb az esélye, hogy a betegség az esetleges behurcolást követően nem ered meg a területen, illetve hogy egy már fertőzött területen a betegséget belátható idő belül sikerül leküzdeni. Másrészt olyan célt kellett meghatározni, amelynek teljesítésére van reális esély a gyakorlatban, illetve nem vezet a vaddisznóállomány teljes kiirtásához. Tisztában vagyunk azzal is, hogy az Akciótervben meghatározott határérték így is nagyon alacsony létszámot jelent, eléréséhez nagy számú egyedet kell kilőni, de az ennél nagyobb állománysűrűség biztosan nem hozna megfelelő eredményt az ASP elleni küzdelemben.
Számíthat-e szankcióra az a vadászatra jogosult, aki nem tesz eleget, az akciótervben megfogalmazott feladatoknak?
Az ASP-vel kapcsolatos rendelkezések betartásának ellenőrzése alapvetően az állategészségügyi hatóság feladata, ide tartozik a diagnosztikai kilövésre vonatkozó irányszámok teljesítésének ellenőrzése is. Az Akciótervben a vadászatra jogosultak számára előírt éves (a vadászati évre vonatkozó) és hosszú távú (több éves) tervek jóváhagyása, valamint a hosszú távú tervek időközi teljesítésnek ellenőrzése pedig a vadászati hatóság hatáskörébe tartozik.
Azok, akik nem tartják be az ASP mentesítési tervben foglalt előírásokat, számolhatnak azzal, hogy az állategészségügyi hatóság felelősségre vonja őket. Ugyanakkor az a vadászatra jogosult, amely határidőre nem tudja elérni a legfeljebb 0,5 vaddisznó/km2 állománysűrűséget, mentesül a felelőségre vonás alól, ha a vadászati hatóság – figyelembe véve a tájegységi fővadász véleményét is – igazolja, hogy a vadászatra jogosult – a vadászterület adottságaival összefüggésben – rajta kívül álló okból nem volt képes elérni az előirányzott állománysűrűséget. Az ilyen esetekben a vadászatra jogosultnak újabb tervet kell készítenie és a vadászati hatóságnak jóváhagyásra benyújtania a legfeljebb 0,5 vaddisznó/km2 állománysűrűség elérése érdekében.
| Legfontosabb feladatok, határidők A vaddisznóállomány szabályozásáról szóló Nemzeti Akcióterv minden eddiginél intenzívebben vonja be az ASP elleni küzdelembe a vadásztársadalmat, a vadaskertek és vadfarmok üzemeltetőit, illetve a vadászati hatóságot. Az alábbi összefoglaló az egyes szervezetekre vonatkozó legfontosabb feladatokat és azok határidejét tartalmazza. Vadászatra jogosultak feladatai: – Minden vadászatra jogosultnak hosszú távú, többéves tervet kell készítenie arról, hogy milyen intézkedésekkel éri el a 2025. február 28-ig megkövetelt 0,5 vaddisznó/km2 (0,5 vaddisznó/100 hektár) állománysűrűséget. A tervet a területi vadászati hatóságnak kell benyújtani 2021. március 31-ig. – Minden vadászatra jogosultnak – a szigorúan korlátozott területbe tartozók kivételével – éves tervet kell készítenie a 2021/2022-es és az azt követő vadászati évekre arról, hogy miként tesz eleget az ASP mentesítési terv diagnosztikai kilövésekre vonatkozó előírásainak. A tervet a területi vadászati hatóságnak kell benyújtani, az idei évben március 31-ig, a jövő évtől kezdve március 15-ig. Területi vadászati hatóságok feladatai: – Az egységesség érdekében minden területi vadászati hatóságnak írásban kell közölnie a vadászatra jogosultakkal, hogy milyen adatokat és milyen formátumban vár el a fenti tervekkel kapcsolatban. Határidő: 2021. február 28. Amennyiben a hatóság az adatszolgáltatás adatkörén vagy formátumán módosítani szeretne, azt az adott évben legkésőbb január 31-ig jeleznie kell az érintettek felé. – Minden területi vadászati hatóságnak jóvá kell hagynia a vadászatra jogosultak által benyújtott terveket, melynek határideje minden évben április 30. Vaddisznót (is) tartó vadaskertek és vadfarmok üzemeltetőinek feladatai: – A vaddisznót (is) tartó vadaskertek és vadfarmok üzemeltetőinek 2021. március 31-ig írásos szerződéssel kell gondoskodniuk a vadállomány állatorvosi ellátásáról. – Létesítményükre kidolgozott – és az ellátó állatorvos ellenjegyzésével is ellátott – járványügyi szabályzatot kell készíteniük és jóváhagyásra benyújtaniuk a Helyi Járványvédelmi Központ (HJK) vezetőjének, annak hiányában a megyei főállatorvosnak. A járványügyi szabályzatnak tartalmaznia kell a létesítményben maximálisan tartható vaddisznó-létszámot, a létesítmény vonatkozásában a befelé és kifelé irányuló forgalom szabályozását, valamint az ASP esetleges megállapítása esetén a vaddisznóállomány felszámolásának eljárásrendjét. Határidő: 2021. április 30. |
