A Róna Zsigmond Alapítvány minden évben kiválaszt egy fiatal kutató meteorológust, akinek munkásságát elismeréssel jutalmazza. A 2021-ben végzett tudományos tevékenységével Somfalvi-Tóth Katalin, a MATE Növénytermesztési-tudományok Intézetének munkatársa érdemelte ki a rangos Róna Zsigmond-díjat. Az év fiatal meteorológusát hivatásáról és az Egyetemen zajló kutatásokról kérdeztük.
Mivel foglalkozik egy agrometeorológus és éghajlatváltozás-kutató? Mit foglal magába ez a kutatási terület?
Úgy gondolom, az éghajlatváltozás agráriumra gyakorolt hatásait két részre bonthatjuk: egyrészt a mezőgazdaság olyan ágazat, amelyik elsőként, már a jelenben szembesül az éghajlatváltozás hatásaival. A gazdáknak évről évre meg kell küzdeniük a változékony, olykor szokatlan időjárási folyamatokkal, anomáliákkal. Erre már az Alma Materben fel kell készíteni a jövő szakembereit, a tananyag korszerűsítése elengedhetetlen. Másrészt a tudománynak, beleértve erősen az agrometeorológiát is, a gazdasági szereplőkkel karöltve a jövőre is figyelniük kell. A felkészüléshez az agrometeorológiai kutatások, modellezések nagyban hozzájárulnak. A klímamodellek eredményeit felhasználva, kimondottan a mezőgazdaságot érintő és érdeklő éghajlati előrejelzéseket kell készíteni, olyan részletekre is kitérve, mint például az egyes kultúrnövények termeszthetőségi körülményeiben beálló változások vizsgálata, az egyes fenológiai fázisokban várható károkozó időjárási folyamatok (pl. aszály) vagy események (pl. jégeső) visszatérési gyakoriságának meghatározása. Ugyanakkor ez csak egy szűk szelete azon tevékenységeknek, amelyekkel egy agrometeorológus foglalkozhat.
Hol és milyen eszközökkel, kikkel együttműködve végzi munkáját az Egyetemen belül?
A MATE Kaposvári Campusán dolgozom, a Növénytermesztési-tudományok Intézet, Agronómia Tanszékének Alkalmazott takarmánynövény-termesztési kutatócsoportjában, Dr. Keszthelyi Sándor egyetemi tanár vezetésével. Mint a legtöbb meteorológus, alapvetően számokkal, matematikai-fizikai képletekkel, modellekkel dolgozom. Ezek segítségével keresünk megoldásokat a gyakorlati szakemberek által felvetett problémákra, illetve tudományos kérdésekre, úgymint a klímaváltozás növényekre gyakorolt hatásainak megértése, mérséklése. Ennek részeként a Campuson található klímakamra és NightShade műszer segítségével például a növények stressztűrő képességét vizsgáljuk. A termékeny kutatási tevékenység azonban nem valósulhatna meg anélkül a szoros és aktív munkatársi együttműködés nélkül, ami a csoportunkban jelen van. Úgy érzem, hogy meteorológusként fontos láncszeme vagyok nemcsak a meteorológiához köthető vizsgálatoknak, hanem részt veszek a kutatócsoporthoz kapcsolódó egyéb projektek kimeneteinek matematikai, statisztikai elemzésében, modellezési tevékenységében is.
Az elmúlt években a MATE kötelékeiben milyen kutatási eredményei voltak, amelyek hasznosíthatók akár a mezőgazdaság, állattartás kapcsán? Mihez kapcsolódnak a jelenlegi vizsgálatai?
A kutatási tevékenységem három fő részre bontható. A mezőgazdaság számára leginkább kézzelfogható és szinte azonnali hasznosítással bíró eredményeket azok a számítások és agrometeorológiai térképek jelentik, amelyek a kukorica, napraforgó, szója, őszi káposztarepce és őszi búza egyes fenológiai fázisai alatt bekövetkezett éghajlati változásokat mutatják be a 20. század elejéhez vagy közepéhez viszonyítva. A továbbképzéseken mindig nagy érdeklődés és figyelem övezi ezeket a meteorológiai eredményeket. A hallgatók oktatásában is kiemelten fontosnak tartom, hogy ne a 20-30 évvel ezelőtti termesztési környezetet mutassuk be. Úgy látom az eddigi visszajelzésekből, hogy mind a versenyszférában, mint a felsőoktatásban nagy szükség van az ilyen irányú ismeretek erősítésére, elmélyítésére, továbbfejlesztésére.
Emellett entomológiai-klimatológiai vizsgálatokat is végzünk a kollégáimmal, ahol szintén az éghajlatváltozás hatásait vizsgáljuk az agráriumban komoly problémákat okozó, adventív károkozók megjelenésével kapcsolatban. Az eredmények új ismeretet nyújtanak arról, hogy például a felmelegedés milyen irányban befolyásolja egyes invazív károkozók életciklusát, szaporodását, elterjedési területeit.
A kutatásaim harmadik része már jóval összetettebb, ugyanis sokkal inkább a kutatócsoport tevékenységéhez és együttműködésekhez köthető. Ki kell emelni azokat a vizsgálatokat, amelyek a növényeket érő környezeti stressz (pl. hőstressz, vízstressz) hatásait vizsgálják. De részt veszek nagygombákkal, illetve medvehagyma, mint domináns, invazív faj megjelenésével, elterjedésével kapcsolatos kutatásokban is, hogy csak néhányat említsek. Nagyon szerencsésnek érzem magam, mert meteorológusként rendkívül színes kutatási palettát járhatok be, és úgy érzem, hogy hasznos tagja lehetek a csoportunknak.
Szakemberként Ön hogyan látja, merre tartunk? Mi az általános vélekedés jelenleg? Felmelegedés vagy jégkorszak jön?
A tudós társadalom ma már tényként tekint arra, hogy a jelenleg zajló globális éghajlatváltozás antropogén eredetű. Szándékosan nem szoktam a globális felmelegedés szót használni, amire az oktatás során a hallgatók figyelmét is mindig felhívom. A teljes éghajlati rendszer átalakul, átrendeződik. Valóban zajlik egy általános melegedési folyamat, ugyanakkor ez nem zárja ki a szélsőségesen hideg időszakok megjelenését, gondoljunk csak Észak-Amerikára, ahol évek óta szenvednek a téli sarkvidéki hidegbetörésektől – amit szintén a felmelegedés számlájára vezetnek vissza a kutatók. A tudósok szerepe lokálisan és globálisan is megnőtt. Én, mint egyetemi oktató és agrometeorológus kiemelten fontosnak tartom, hogy minél nagyobb rálátása legyen a hallgatóknak a légkörben zajló folyamatokra és összefüggésekre, az éghajlatváltozás jelentőségére, illetve arra, hogy nekik szakemberként milyen lehetőségek vannak a kezükben a termésbiztonság megtartására vagy a károk megelőzésére, mérséklésére.
Milyen célokat tűzött ki hosszú távon?
Hosszú távon kutatóként természetesen szeretném letenni a névjegyem a tudományban mind hazai, mind nemzetközi viszonylatban. A meteorológia nagyon jó alapot teremt az interdiszciplináris együttműködésekhez és határterületek vizsgálatához, ami lehetőséget nyújt eltérő szemléletmódok találkoztatására és esetleg még új felfedezésekhez is vezethet. Bízom abban, hogy már sikerült elindulnom ezen az úton!
