Az élelmiszer-pazarlás és egyéb élelmiszer-veszteség nemcsak a világszintű éhezésre, hanem a hulladékgazdálkodási rendszerek fenntarthatóságára is hatással van, hozzájárul az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásához, befolyásolva bolygónk klímáját. Az élelmiszerek mennyiségét, minőségét érintő felelős döntések és szabályozások nagyban hozzá tudnak járulni az éhezés és a klímaváltozás következményeinek csökkentéséhez.
A FAO (Egyesült Nemzetek Szervezetének Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete) 2023-as jelentése szerint 2022-ben 691-783 millió ember éhezett a világon, ami 122 millióval több, mint a COVID-19 világjárvány előtt. Mindemellett a FAO adatai alapján az emberiség a megtermelt élelmiszer egyharmadát elpazarolja, mely évente körülbelül 1,3 milliárd tonna élelmiszer-hulladékot jelent.
Az ENSZ kezdeményezésére létrejött, szeptember 29-én tartott élelmiszer-pazarlás elleni világnap célja, hogy felhívja a figyelmet az élelmiszer-veszteségek és -pazarlás csökkentésére világszerte. Mindemellett az ENSZ Fenntartható Fejlődési Céljai között szerepel, hogy 2030-ra felére csökkenjen az egy főre jutó globális élelmiszer-pazarlás a kiskereskedelmi és fogyasztói szinten, valamint csökkenjen az élelmiszer-veszteség a termelési és ellátási láncok mentén, beleértve a betakarítás utáni veszteségeket is.
Ha a mezőgazdaságban megtermelt élelmiszer-alapanyag nem kerül elfogyasztásra, akkor a gazdaságok és a teljes élelmiszer-ellátási lánc által az előállításhoz felhasznált erőforrások kárba vesznek. A pazarlás tudatos csökkentésének az a kulcsa, hogy tisztában legyünk azzal, hogy az ellátási láncban pontosan hol keletkeznek ezek a veszteségek. A FAO adatai szerint világszerte a betakarítás és a kiskereskedelem között évente a világ élelmiszer-termelésének mintegy 14 százaléka megy kárba.
A Corteva Agriscience nemzetközi mezőgazdasági vállalat által szponzorált, 2019-ben a Financial Times Group által készített Fenntartható élelmiszer-rendszerek című tanulmány kimutatta, hogy a gazdálkodók 48 százaléka aggódik az élelmiszer-veszteségek miatt. A betakarítás után keletkező veszteségek mellett a legnagyobb abszolút veszteséget a betakarítás előtt a gyomok, kártevők és betegségek okozzák. Ami a növénybetegségeket illeti, a legnagyobb kárt a gombabetegségek okozzák, negatív hatást gyakorolva a termés mennyiségére, minőségére, az általuk okozott kár a teljes termésveszteség mintegy 12 százalékát is kiteheti. Mindezek létfontosságú szerepet játszanak az emberiség fenntartható és magas minőségű élelmezésében és jelentős jövedelemkiesést eredményeznek a gazdák számára.
A Corteva hatalmas erőforrásokat és kiemelt hangsúlyt fektet a fenntartható megoldások fejlesztésébe és a hatóanyagkutatásba. A vállalat ez irányú törekvéseinek megfelelően a magyar gazdálkodók számára elérhetővé vált az Inatreq™ új, természetes eredetű hatóanyag, amely egy talajban élő Streptomyces faj, kiemelkedő aktivitással rendelkező, gombaölő hatású terméke. Az Inatreq™ egyedi hatáshelye révén képes a más hatóanyagokra toleráns, vagy rezisztens kórokozók elpusztítására, széles hatásspektruma lehetővé teszi a legfontosabb gabonabetegségek elleni hatékony védelmet, mely nagyban hozzájárul a termésbiztonság javításához és a betakarítás előtti élelmiszer-veszteségek csökkentéséhez.
A Corteva saját üzleti tevékenységén túlmutatva, 2030-as Fenntarthatósági stratégiájának megfelelően számos olyan civil szervezettel dolgozik együtt, melyek az élelmiszer-ellátás biztonságát és a fenntartható fejlődést segítik. A vállalat a Magyar Élelmiszerbank Egyesülettel együttműködve közösen keresi azokat a lehetőségeket, amelyekkel felhívhatják a figyelmet az élelmiszer-veszteségek csökkentésére a mezőgazdaságban.
A veszteségek csökkentése jelentős hatással lehet nemcsak az egyre növekvő népességre, de a bolygó megóvására is. A Corteva a jövőben is úttörő kíván lenni az új hatóanyagok kutatásában, fejlesztésében, melyek hosszútávú megoldást kínálnak a gazdálkodók számára, azért, hogy egészséges és megfelelő mennyiségű élelmiszer-alapanyaggal tudják ellátni a Föld népességét, és elősegítsék a mezőgazdaság fenntartható fejlődését.
Szerző: Sergii Kharin, ügyvezető igazgató, Corteva Agriscience
