Agrárközélet

Egyre több a beruházás a hazai mezőgazdaságban

Magyar Idők

Kedvező adatok láttak napvilágot a mezőgazdaságban: a beruházások bővülése a mögöttünk hagyott évben is folytatódott. Tavaly az állattenyésztők voltak a legaktívabbak, mintegy negyven százalékkal több fejlesztést hajtottak végre, mint egy évvel korábban - írja a Magyar Idők.

Töretlen az agrárium szereplőinek beruházási kedve. Az Agrárgazdasági Kutatóintézet (AKI) jelentése szerint a mezőgazdasági beruházások értéke 2017-ben 3,1 százalékkal nőtt az előző évi szinthez képest. A különböző célú fejlesztésekre elköltött összeg meghaladta a 121 milliárd forintot. Ezen belül épületek építésére 31,9 milliárdot, gépbeszerzésre 49 milliárdot, járművekre pedig 7,2 milliárd forintot fordítottak a gazdálkodók.

A gépekre szánt forrás csökkent az előző évhez képest – 49 milliárd forint volt –, amikor csaknem 54 milliárd forintért vásároltak új eszközöket és berendezéseket a termelők. Az összes beruházás jelentős része, 92,7 százaléka, vagyis 112,4 milliárd forint a gazdaságok alaptevékenységére irányult. Ezen belül épületekre és egyéb építményekre 19,9 százalékkal többet, összesen 27,8 milliárd forintot költöttek a termelők.

A gépek és berendezések beszerzése kilenc százalékkal visszaesett, értéke 46 milliárd forintot ért el. A járművekre is kevesebb forrást fordítottak, a visszaesés kétszázalékos, értéke 5,7 milliárd forint volt. A tenyész- és igásállatok vásárlása ugyanakkor megugrott, 31,2 milliárd forintot ért el, míg földre, telekre 1,12 milliárd forintot fordítottak tavaly a gazdaságok. Ez utóbbi több mint 233 százalékos növekedésnek számít 2016-hoz képest.

Tavaly a növénytermesztők kicsit háttérbe szorultak, a legnagyobb összegben az állattenyésztők valósítottak meg fejlesztéseket. Az ágazat beruházásai jelentősen, majdnem negyven százalékkal növekedtek az előző év azonos időszakához képest. A majdnem 59 milliárd forintból a legnagyobb összegben állatokat vásároltak a gazdaságok, de jelentős összegeket fordítottak istállók és egyéb építmények kivitelezésére is.

Az egyes szakágazatok közül a legtöbb beruházás a baromfitenyésztésben valósult meg, ezt követte a tejhasznúszarvasmarha-tartás és a sertéstenyésztés.

Bár a beruházásokat még mindig saját forrásból valósítja meg a legtöbb gazdálkodó, az elmúlt évben duplájukra emelkedtek a banki hitelből finanszírozott fejlesztések. Az összes beruházás 11 és fél százalékát kölcsönből fedezték az érintettek. A Növekedési hitelprogram több éven keresztül meghatározó szerepet játszott a mezőgazdaság finanszírozásában, 2016-ban azonban, a program utolsó szakaszában fokozatosan a piaci alapú hitelezés vált ismét keresettebbé.

A támogatásból fedezett beruházások értéke az elmúlt években folyamatosan csökkent, 2014-ben az összes fejlesztés 17,7 százalékát, 2015-ben csak 9,3 százalékát, 2016-ban mindössze 0,6 százalékát, 2017-ben pedig 0,9 százalékát finanszírozták pályázati pénzből a gazdálkodók.

Ez az arány idén és a következő néhány évben változni fog, köszönhetően a 2020-ig elérhető Vidékfejlesztési Programnak. Az 1300 milliárd forintos keret terhére 68 pályázati felhívást hirdetett meg a Miniszterelnökség, a források több mint fele beruházási jellegű fejlesztést szolgált. Többek között állattartó és kertészeti gazdaságoknak, mezőgazdasági kisüzemeknek és fiatal gazdálkodóknak is írtak ki pályázatot.

Máig jó néhány felhívás esetében hirdetett eredményt a programot kezelő Miniszterelnökség, a következő hónapokban pedig újabb pályázatokat bírálnak el, a támogatott beruházások megvalósítása pedig még idén elindulhat.

Az AKI jelentése szerint az agrárvállalkozások nagyrészt a piaci elvárások szerint tervezték meg fejlesztéseiket, döntéseikben ugyanakkor a pályázatok is fontos szerepet játszottak. A tavalyi felmérés adatai szerint egyébként a gazdálkodók elsősorban a technikai fejlesztést, az üzemméret növelését, a termelés technológiai színvonalának növelését szeretnék elérni. A legfontosabb fejlesztési cél olyan hatékonyságnövelő beruházás megvalósítása, amellyel sikeresen ki lehet váltani vagy csökkenteni a humánerőforrás-igényt.

Agrofórum Hírlevél
Iratkozzon fel az Agrofórum hírlevélre!

A feliratkozást követően a rendszer egy megerősítő emailt fog küldeni a megadott email címre. Ha nem érkezne meg a levél, kérjük nézze meg a spam vagy Gmail esetén a Promóciók és az Összes levél mappát.

EU-s agrárpolitikai konfliktust okozhat a lengyel elnökség

2025. január 28. 16:10

Lengyelország az olcsó brazil hústól és cukortól félti az uniós gazdákat. További agrártémák a vetőmag-szabályozás és az állatszállítás.

Több ezer állami ösztöndíjas hely vár a MATE-n!

2025. január 22. 15:10

A MATE minden hallgatónak magas szintű tudást biztosít. Az egyik legjobb agráregyetemen ösztöndíjas helyek várják a jelentkezőket.

Változás az AXIÁL Kft. vezetőségében

2025. január 16. 12:33

Az újonnan létesített részleg a vállalat vezetőségének munkáját segíti tanácsadással, döntéstámogatással a digitalizációs projektekre fókuszálva.

Sajnálatos, de ez az élelmiszeripar jövője

2024. december 28. 14:10

Az ipari mezőgazdaság jövője lehetőségeket és egyben komoly kihívásokat teremt az élelmiszer-termelés és a klímavédelem metszéspontjában.

Jó úton haladunk az antibiotikumok visszaszorítása felé

2019. július 25. 07:42

A nagyüzemi állattenyésztésre jellemző Európában, hogy talán még sosem voltak ennyire megbízhatóak és veszélytelenek az európai állati eredetű termékek, mint manapság.

A szarvasmarha-, juh-, és kecsketartók figyelmét hívja fel az Agrárminisztérium

2022. december 22. 10:24

Tájékoztató a szarvasmarha-, juh- és kecsketartók egyes feladatairól a jövő évi egységes támogatási kérelem beadásához kapcsolódóan.

Karám blog - a bemutatkozás

2018. február 12. 12:09

A legnagyobb hazai közösségi oldalon Karám-hírek néven néhányan már találkozhattak az írásaimmal, gondolataimmal, most azonban ezen a felületen induló blogom kapcsán először szeretnék bemutatkozni, Kedves Olvasók.

10 műszaki trend, amit 2023-ban érdemes figyelemmel kísérni

2023. április 14. 11:26

Egy ENSZ-tanulmány szerint a világ lakosságának mintegy 9,9%-a még mindig éhezik, így a közel 10 milliárd ember ellátásának kérdése komoly kihívást jelent. Mivel a környezeti változásokat nehéz megjósolni, a mezőgazdaság technológiai újításai felé kell fordulnunk.