Agrárközélet

Élő kincs a talpunk alatt: a talaj

Agrofórum Online

A talaj sokkal több, mint élettelen „homok és iszap”. Tele van élettel, a mikroszkópikus méretű organizmusoktól kezdve a nagyobb emlősökig, amelyek mind kölcsönhatásban állnak egymással a hasonlóan gazdag mikro-élőhelyeken. Kölcsönhatásuk élelmiszert és rostokat, tiszta vizet, tiszta levegőt és szintetikus vegyi anyagoktól mentes ipari folyamatokat, sőt számos betegség ellen még orvosságot is biztosít számunkra. Feltételesen megújuló energiaforrásunk. Az egyetemeken meg már úgy tanítják, hogy három fázisú polidiszperz rendszer. Azaz élet, a talpad alatt. Stefanovics Pál megfogalmazását használva: a talajon nem csak állsz, hanem élsz is.

A talajok a biodiverzitás fontos közegei, tározói. Az összes organizmus egynegyede-egyharmada a talajban fordul elő. A talaj biológiai sokféleségében különböző szervezetek vannak jelen, a mikroszkopikus méretű baktériumoktól és fonálférgektől kezdve az ugróvillásokig, atkákig, százlábúkig, földigilisztákig, vakondokig és egerekig. E csoportok mindegyike fajokban gazdag. Valójában a talajélet változatossága gyakran lényegesen nagyobb, mint ugyanazon a helyen a földfelszín felett.

A talajbiológia (viszonylag) fiatal kutatási terület. Ráadásul a talaj egy rejtett környezet, nehéz megfigyelni. Mindezek ellenére hajlamosak vagyunk alábecsülni azt, amit tudunk. Európában jó általános ismeretekkel rendelkezünk arról, hogy az organizmusok mely csoportjai fordulnak elő a talajban, és melyek a talajt alkotó fő fajok. Elég jól értjük, hogy mi hajtja a biodiverzitást, és alapvetően értjük, hogy az emberi talajhasználat miként befolyásolja a talaj biodiverzitását. Számos információforrás áll rendelkezésre a talajról, egyebek mellett a talaj biológiai sokféleségének európai atlasza, amelyet a Közös Kutatóközpont készített el, valamint a talajbaktériumok francia atlasza.

Azonban az időbeli változás nyomon követéséhez idősorokra van szükségünk a talaj biológiai sokféleségéről. Gyakran védett természeti területekről állnak rendelkezésünkre idősorok, ott pedig azt láthatjuk, hogy a talaj biodiverzitását általában fenntartják és megőrzik. Emellett a jelenleg végzett talajmonitoringok többsége csak a kémiai vegyületeket vizsgálja. A szennyező anyagok mellet nyomon kell követnünk más paramétereket is, és meg kell értenünk, hogy az éghajlatváltozás vagy a különböző mezőgazdasági módszerek hogyan befolyásolják a talaj biodiverzitását és az ezek által működtetett talajfunkciókat. Európa-szerte számos tanulmány készült, azonban a tudásanyagot nem összegezték olyan módon, hogy Európa-szerte alapértékeket tudjunk meghatározni.

Általában a talaj, és különösen a talaj biodiverzitása rendkívül helyspecifikus. A hatékony intézkedésekhez gyakran részletesebb és helyspecifikus információkra van szükség, nemcsak a biodiverzitásról, a fajok megoszlásáról és az adott helyen megfigyelhető kölcsönhatásokról, hanem például az emberi tevékenységek és az éghajlatváltozás hatásairól is az adott helyen. Globális és európai erőfeszítések és kezdeményezések is vannak a talaj védelme érdekében, továbbá uniós politikák és irányelvek vannak érvényben. Ezek különböző területekkel foglalkoznak, a szennyezőanyag-kibocsátás csökkentésétől kezdve a fenntartható földhasználaton át egészen a szemléletformálásig. Ezen politikák és irányelvek jobb végrehajtása minden bizonnyal jó előrelépés lenne a talaj biodiverzitása szempontjából. Helyi szinten számos intézkedést lehetne hozni, mint a műtrágya- és növényvédőszer-használat csökkentése, valamint a mezőgazdasági talajon a precíziós gazdálkodás bevezetése. A fenntartható fejlődési célok közel fele kapcsolódik a talajhoz.

Forrás: https://www.eea.europa.eu/hu/jelzesek/jelzesek-2018/cikkek/interju-2013-talaj-elo-kincs

Agrofórum Hírlevél
Iratkozzon fel az Agrofórum hírlevélre!

A feliratkozást követően a rendszer egy megerősítő emailt fog küldeni a megadott email címre. Ha nem érkezne meg a levél, kérjük nézze meg a spam vagy Gmail esetén a Promóciók és az Összes levél mappát.

Mit hozhat az új KAP ciklus? + podcast

2025. július 15. 16:10

A KAP átalakítása számos kérdést vet fel, ugyanakkor nehéz konkrétumokról beszélni. A BASF és NAK olyan platformot hoztak létre, ahol a témával kapcsolatos kérdéseket vitatták meg a meghívottak.

Gödöllőn kap új otthont a Mezőgazdasági Múzeum

2025. június 11. 13:10

Gödöllőre, a MATE területére költözik a Magyar Mezőgazdasági Múzeum. Az új létesítmény 2029-re készülhet el.

Akkumulátorok új élete: elindult a BASF új üzeme

2025. június 9. 13:10

A BASF új üzeme évente 40.000 EV-akkumulátor feldolgozására képes – kulcsszerepet kap az EU nyersanyagfüggetlenségi céljaiban.

Fügepálinka, aszú, libamáj – ilyen bonbont még nem evett!

2025. június 8. 13:10

Rekordszámú nevezéssel zárult a Brillante-2025 verseny, ahol a legjobb párlatok és pálinkás bonbonok is díjazásban részesültek.

2025 mezőgazdasági kihívásai: fókuszban a talajélet

2025. január 30. 16:10

Az elmúlt 10 évben azt lehet mondani, hogy felgyorsult és folyamatos a klímaváltozás és az átlaghőmérséklet emelkedése. Ez globális szinten 2024-ben 1,5 Celsius-fokkal volt magasabb, mint az 1850-es évek környékén.

Mit is nevezünk talaj menti fagynak?

2022. december 8. 05:36

A fagy megnehezíti vagy lehetetlenné teszi a talajmunkálatok elvégzését, a talaj vízbefogadó képességét nagymértékben korlátozza.

Nehézfémek a talajban: Lítium (Li)

2022. június 13. 07:36

A lítium számos pegmatit ásványban előfordul, de a lítiumion oldhatósága miatt jelen van az óceánokban is, ennek okán gyakorta állítják elő telített sósvízből és agyagból.

Mennyi idő alatt bomlik le a papír?

2022. július 9. 07:36

A papírról sokan úgy gondolják, simán lebomlik – nyugodtan használható a papírtányér és -pohár, papír zsebkendő és -szalvéta, és akár mehet is a komposztba, jó tápanyag lesz belőle. De nem mindegy, milyen papír a papír!