Virginijus Sinkevičius biztos az EU fenntartható kék gazdaságot érintő új megközelítésekről szóló nyilatkozatának leglényegesebb részeit foglaltuk össze.
A Bizottság elfogadta a fenntartható kék gazdaságról szóló közleményt – olvasható az Európai Bizottság oldalán -, mely hozzájárul az Európai Zöld Megállapodás dimenzióinak kibővítéséhez.
A kék gazdaság magába foglalja az összes tengeri és partvidéki régióhoz kapcsolható, és az EU területén legalább 4,5 millió lakos számára munkát biztosító tevékenységeket (halászat, hajózás, hajógyári kikötői munkák, turizmus). Amennyiben az említett munkakörök az ellátási láncokkal, szárazföldi gazdasági tevékenységekkel is kiegészülnek, úgy a szám még magasabbra emelkedik.
A tengerek és az óceánok amellett, hogy a kék gazdaság legjelentősebb pillérei, a globális oxigén-előállításban és szénforgalomban is alapvető szerepet töltenek be. Sinkevičius hangsúlyozta a kék gazdaság Zöld Megállapodás elvei közé történő integrálásának jelentőségét. A kék gazdaság kritikus szerepet fog betölteni az európai karbonsemlegességi törekvésekben, különösen a tengeri megújuló energiaforrásoknak köszönhetően (például az ár-apály, hullám, szélenergia stb. szolgáltatásával). A tervek szerint az EU jelenlegi 30 GW kapacitása 2050-re eléri a 300 GW-ot.
A biztos a kék biogazdaság támogatásának egyik módjaként megjelölte az alga-, illetve halfeldolgozásból származó hulladékok, kis környezeti terhelésű műanyagokká történő átalakításának támogatását. A kis ökológiai lábnyommal jellemezhető akvakultúra-alapú egészséges élelmiszer-előállítást is ide sorolta. Ebben a tekintetben a most elfogadott új fenntartható akvakultúra-iránymutatások közös jövőképet kínálnak az akvakultúra-ágazat fejlesztésére az EU Zöld Megállapodás és a „termelőtől a fogyasztóig” stratégia elveivel összhangban. A környezetszennyezés elleni harcban Sinkevičius olyan eszközöket említett továbbá, amelyek – többek között – a part menti kőolaj- és földgázkitermelésre, a hajó-újrahasznosítással kapcsolatos szabályozások módosítására vonatkoznak.
Az uniós tengeri területek 30%-ának 2030-ig történő védelem alá vonása hozzájárul a biodiverzitás fenntartásához. Az olyan új tevékenységek, mint a mesterséges zátonyok kialakítása, a tengerfenék fontos élőhelyeinek helyreállítása, valamint a szennyezés vagy az eutrofizáció elleni küzdelem megoldási lehetőségeinek kidolgozása önmagukban gazdasági ágazattá válhatnak. Sinkevičius az ökoszisztémák mélyebb megismerésének, a tengeri térségek kezelésének fontosságát, szociális szempontból a szakképzési intézmények segítségével megvalósított fejlesztést hangsúlyozta, valamint kiemelte a „kék iskolák hálózatának” kidolgozási jelentőségét, és a nők szerepvállalásának erősítését is a területen.
A teljes közlemény az alábbi linken tanulmányozható:
https://ec.europa.eu/commission/presscorner/detail/hu/speech_21_2524
