Kiemelte, hogy a földadásvételi szerződések véleményezését már több mint 4 éve a NAK látja el, ezen a téren nem lesz változás. Jelenleg is jól működik a rendszer: több mint 12 ezer kamarai települési agrárgazdasági bizottsági tag vesz részt az eljárásban – mondta, és megjegyezte, hogy 2014 óta évente 50-70 ezer termőföld-adásvételt véleményeztek a települési agrárgazdasági bizottságok, illetve a NAK megyei elnökségei.

Győrffy Balázs cáfolta, hogy a parlament előtt fekvő módosító javaslat elfogadásával megszűnne a fellebbezési lehetőség. A javaslat egyértelműen fogalmaz: a földbizottságként eljáró kamara egy ajánlást ad, amelyet a kormányhivatal felülbírálhat. Ezen túl bírósághoz is lehet fordulni a kormányhivatal döntésével szemben. A bíróság nem változtathatja meg a szakmai döntést, azonban új eljárásra kötelezheti a résztvevőket. Amennyiben a bíróság megváltoztathatná a döntést, úgy elvenné a helyi gazdálkodók szerepét, és maga a bíróság alakítaná a birtokpolitikát – figyelmeztetett.

Győrffy Balázs emellett cáfolta azt is, hogy „hatósági árat” vezetnének be a termőföldre. A földbizottságnak azt kell vizsgálni, hogy a földnek az ügylet szerinti ellenértéke alapos indok nélkül jelentősen eltér-e a helyben szokásos piaci értéktől. A vételárat a helyi viszonyok alapján kell vizsgálni – szögezte le.

A cél továbbra is az, hogy földet a helyben lakó gazdák vásárolhassanak, és az érzékeny területeken, ahol komoly harc van egy-egy területért ott gazdálkodók kerülhessenek előnybe és ne „panorámás kertek” alakuljanak ki szőlőbirtokok helyett.

Az agrárkamara korábban közölte, hogy mindezek mellett a benyújtott törvénymódosító több javaslatot is tesz annak érdekében, hogy megakadályozza a visszaéléseket, és ezáltal igazságosabbá tegye a földforgalmi szabályozást.