Agrárközélet

GMO-mentesség: lehetetlen küldetés?

Agrofórum Online

A magyar kormány stratégiai kérdésként kezeli a mezőgazdaság GMO-mentes státuszának megőrzését, és az elsők között ismerte fel a génmegőrzés fontosságát. Ugyanakkor az élelmiszer-forgalmazók nincsenek rászorítva a lehetséges GMO-elemek feltüntetésére.

A kormány álláspontja szerint a GMO-mentes (genetikailag módosított szervezetektől mentes) takarmányozás megteremtésével a magyar élelmiszeripar versenyképesebbé válhat, akár piacvezető pozícióba is kerülhet. Ezzel megnyílnak a nemzetközi piacok, és a hazai piacokat is védeni tudjuk. Főleg a nyugati világból beáramló óriási mennyiségű termékek esetében azonban nehéz százszázalékosan ellenőrizni a komponenseket. Tudvalévő: Magyarországon génkezelt termékeket nem szabad termeszteni, termelni.

Ugyanakkor az egyes növényeket, illetve tenyésztett állatokat az európai uniós jog ma még csak az előállításuk módszere alapján sorolja a GMO-k körébe. Mára viszont számos olyan kísérleti eljárás zajlik, amelyek esetében nem eldöntött, hogy éppen egy szabadon végezhető nemesítési munkát takar, vagy génmódosításra alkalmas módszerrel állunk szemben.

– Stratégiai kérdés a mezőgazdaság GMO-mentessége. A parlament 2006-ban fogadta el az ország GMO-mentes stratégiáját, és 2012-től alaptörvényi védelmet kapott a mezőgazdaság GMO-mentessége – szögezte le Farkas Sándor, az Agrárminisztérium államtitkára az Európai Mezőgazdasági Fajtavédelmi Alapítvány és a Dunavölgyi Nemzetközi Génmegőrző Egyesület által szervezett néhány nappal ezelőtti konferencián. Hangsúlyozta annak fontosságát, hogy az európai mezőgazdaság is legyen mentes a genetikailag módosított szervezetektől.

Mint mondta, Magyarország az Európai Unióban is élére állt a GMO-mentes fehérje önrendelkezést célzó kezdeményezéseknek. Eredménynek nevezte, hogy az európai GMO-mentes fehérjepolitikát célzó, 2012-ben megalakult Duna Szója Szövetségnek köszönhetően folyamatosan nő az unió szójatermelése, 2016-ról 2017-re 2,7 százalékkal, összesen 2,3 millió tonnával.

Magyarország 2015-ben meghirdette a Szövetség a GMO-mentes Európáért kezdeményezést, azon államok összefogását, amelyek elutasítják a genetikailag módosított szervezetek mezőgazdasági alkalmazását. Nem minden hazánkkal szomszédos ország vall ilyen szigorú elveket a GMO-termékekkel kapcsolatban. Szerbiában, Szlovéniában és Szlovákiában is megengedőbbek a hatóságok.

Mivel nem kötelező jelölni a csomagoláson, a forgalmazók nincsenek rászorítva a lehetséges GMO-elemek feltüntetésére.

– Nem lehet nagy biztonsággal nálunk sem tudni, hogy a hétköznapokon ekkor-akkor nem kerülünk-e szembe génmódosított termékekkel. Csodálatos lenne, ha ezt ki tudnánk szűrni, de száz százalékig semmi sem garantálható – mondta el a hirado.hu-nak Csizmadia András gasztrofilozófus.

Hazánkban a tiltott nyomelemek, adalékok kiszűrése folyamatos.

– Nyilvánvalóan kőkemény tőkeérdekek állnak a GMO-szektor mögött, másról nem lehet szó – mondta Csizmadia. – Lehetőleg minél nagyobb mennyiségű, „hibátlan” mezőgazdasági terméket akarnak előállítani egy egységnyi területen. A GMO-val foglalkozó cégek azt állítják, hogy az általuk termesztett növények nem ártalmasak, ami lehet igaz is meg nem is. Rövidtávon, ha nem is nyer igazolást a káros hatásuk – hisz a génmódosítás története pár évtizede kezdődött csupán –, a hosszú távú következményekkel még nem vagyunk tisztában.

Szemléletes a búza példája és a mindennapi kenyéré, amit megeszünk. A búza a 19. század harmadik harmadáig majdhogynem ősállapotban létezett. Hozama olyan volt, amilyen, de a sikértartalma a kívánalmaknak megfelelt. Jött a profitérdek, a profitcentrikus világ, és már nem azt nézték, hogy a termék tényleg egészséges legyen, hanem hogy minél több legyen belőle.

A búza nemesítésével valójában egyféle elfajzást értek el, mert csak a mennyiség, a hozam számított. Kétségtelen: sikerült elérniük, hogy egy hektáron másfélszer, kétszer annyi búza terem, de az a búza – értékét tekintve – feleannyit sem ér már, mint az elődei. A sikértartalom kiesése miatt pedig elkezdtek sikérváz-javító szereket meg mindenféle pótlóanyagokat adagolni a gabonához, aminek lisztjéből mára ezeket a szép, foszló, fölpuffasztott, de ehetetlen kenyereket sütik.

– Nem véletlenül a világ értelmesebb részein már kezdenek visszaállni a biotermelésre, ahol nem teremnek ugyan dinnyenagyságú almák, de a zöldség, a gyümölcs a régi zamatát megőrizve ízletes és ehető marad – fejtette ki Csizmadia.

Baranovszky György, a Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetségének ügyvezető elnöke úgy látja, a fogyasztók érdeke, az egészségük kellene, hogy az elsődleges szempont legyen. Szerinte a kormány helyesen teszi, ha tiltja a GMO-termékek forgalmazását és az országba bejutását. Természetesen a génmódosított termékeket forgalmazók mindegyike esküszik az általa előállított áru „tisztaságára”, viszont elég csak a közelmúltban történtekre visszagondolnunk, amikor például Kínában a gyermektápszerekbe különféle anyagok belekerültek. A hasonló esetek óvatosságra intenek: nem elég pusztán ébernek lenni. Az Európa Unióba gyakorlatilag bármi bejöhet. Minden azon múlik, hogy a forgalmazók önmagukra nézve tudatosan és etikusan viszonyulnak-e a magyar jogszabályokhoz.

Baranovszky szerint, ha tiltunk valamit, nyilvánvalóan kevesebb jut be belőle az országba. Mindemellett óriási a nagy áruházláncok felelőssége, amelyek ha visszaélnek a fogyasztók bizalmával, akkor keményen fel kell lépni velük szemben. A szankciók betartására a hatóságok jogosultak, de azt is lehet látni, hogy a NÉBIH igyekszik mindent megtenni azért, hogy ne találkozzanak a magyar fogyasztók, a vásárlók génmódosított élelmiszerekkel.

A Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetsége évek óta szorgalmazza, hogy megkülönböztető jelzés kerüljön a magyar árucikkekre. A bizalom – érthető okokból – egy hazai termék iránt mindig erősebb, mint ha ugyanazt a külföldi, de bizonytalan hátterű terméket kellene megvennünk.

Agrofórum Hírlevél
Iratkozzon fel az Agrofórum hírlevélre!

A feliratkozást követően a rendszer egy megerősítő emailt fog küldeni a megadott email címre. Ha nem érkezne meg a levél, kérjük nézze meg a spam vagy Gmail esetén a Promóciók és az Összes levél mappát.

Mit hozhat az új KAP ciklus? + podcast

2025. július 15. 16:10

A KAP átalakítása számos kérdést vet fel, ugyanakkor nehéz konkrétumokról beszélni. A BASF és NAK olyan platformot hoztak létre, ahol a témával kapcsolatos kérdéseket vitatták meg a meghívottak.

Gödöllőn kap új otthont a Mezőgazdasági Múzeum

2025. június 11. 13:10

Gödöllőre, a MATE területére költözik a Magyar Mezőgazdasági Múzeum. Az új létesítmény 2029-re készülhet el.

Akkumulátorok új élete: elindult a BASF új üzeme

2025. június 9. 13:10

A BASF új üzeme évente 40.000 EV-akkumulátor feldolgozására képes – kulcsszerepet kap az EU nyersanyagfüggetlenségi céljaiban.

Fügepálinka, aszú, libamáj – ilyen bonbont még nem evett!

2025. június 8. 13:10

Rekordszámú nevezéssel zárult a Brillante-2025 verseny, ahol a legjobb párlatok és pálinkás bonbonok is díjazásban részesültek.

Először igazolták, hogy génszerkesztéssel módosított haszonnövény is azonosítható PCR alapú módszerekkel

2020. szeptember 18. 13:45

A GMO-mentes élelmiszerekért dolgozó civil szervezetek csoportja és egy élelmiszerkereskedelmi vállalat jelentette be a világon az első olyan molekuláris (qPCR) módszer kifejlesztését és közzétételét, amely alkalmas génszerkesztéssel létrehozott haszonnövény kimutatására.

A génszerkesztés forradalmasítani fogja a mezőgazdaságot

2024. április 23. 12:40

Az NGT egyanazon fajon belüli genetikai módosítást jelent, olyan technikák alkalmazásával, mint a CRISPR-Cas9, anélkül, hogy a génszerkesztés során idegen DNS-t vinnének be egyéb, nem rokon szervezetekből.

Megvan az első ország, amely állandó engedélyt adott GMO-búzának

2022. május 14. 14:35

Argentína, az egyik legnagyobb globális búzaexportőr a világon elsőként engedélyezte a GMO-búza vetését.

Mexikóban a nem génmódosított kukorica előállítását kutatják

2023. szeptember 25. 06:10

Három méter magas kukoricaszár nőtt ki egy kiterjedt chapingói táblán, ami korai jele egy lehetséges jövőbeli alternatíva számára.