Agrárközélet
Agrárközélet

Hamarosan rendeződhet az osztatlan közös tulajdonú birtokok helyzete

Hamarosan rendeződhet az osztatlan közös tulajdonú birtokok helyzete

MTI

Rövidesen rendeződhet a több mint 4 millió embert érintő osztatlan közös tulajdonú birtokok helyzete, mivel hamarosan a parlament elé kerülhet az erről szóló törvényjavaslat - közölte az agrárminiszter pénteken Hévízen.

Nagy István a Bácskai és Dunamelléki Mezőgazdasági Egyesület agrárkonferenciájának zárónapján kifejtette: több mint 2,5 millió hektár földet és 4,6 millió embert érint az elaprózott birtokok problémája, ami sok esetben a rendkívül csekély tulajdonrész vagy az elérhetetlen tulajdonosok miatt “blokkol mindent”.

Az egyeztetéseken már átjutott törvényjavaslat szerint nem lesz kötelező az osztatlan tulajdon kivezetése, csak kérelemre. Az eljárásokat a mostani több mint 2,5 év helyett egy évre tervezik rövidíteni, és kiterjesztik majd az erdőbirtokok rendezésére is – mondta az agrárminiszter.

Nagy István jelezte: a magántulajdont tiszteletben tartó szabályozás készül, így értékesítés esetén az elérhetetlen tulajdonosok vagy örökösök esetében elkülönített számlára kerülne a vételár. Meg kell húzni ugyanakkor a mérethatárt, ami alá örökléssel már nem mehet egy birtokméret, ezek esetében a hagyatéki eljárásban meg kellene egyezniük az örökösöknek.

A miniszter az öntözésfejlesztést az agrárium egyik legnagyobb kihívásaként jelölte meg, hogy miként tudják a megváltozott időjárási körülmények között is biztosítani a megfelelő mennyiségű és minőségi vizet. Öntözés nélkül nem lehet eredményesen gazdálkodni, ezért fejleszteni kell az elhanyagolt csatornákat, hogy újra működőképesek legyenek – jelentette ki.

A terv az, hogy a jelenlegi 80 ezer hektáros öntözött terület nagyságát 2024-ig 100 ezer hektárral bővítsük. A csatornák karbantartása továbbra is vízügyi feladat marad, az agrártárca pedig az év első felében létrehozza a Nemzeti Öntözési Központot, hogy a vízjogi engedélyeztetési eljárás során jelenleg szükséges 29-féle engedély és több mint 2,5 éves folyamat jelentősen csökkenjen – ismertette a szakminiszter.

Nagy István kitért arra, hogy a Vidékfejlesztési Programban pályázati lehetőséget is biztosítanának az öntözés elterjesztésére, de törvényi segítség kell ahhoz, hogy egy öntözési területnek nyilvánítható táblán ne lehessen egy-egy tulajdonosnak megakadályozni a fejlesztést. A Belügyminisztérium mindezzel párhuzamosan évente 17 milliárd forintot kap 2030-ig, hogy használhatóvá tegyék az öntözőcsatornákat.

Kifejtette ugyanakkor, hogy a búza- és kukoricatermesztés helyett – mert ez hosszabb távon már nem lesz elég versenyképes a világban – nagyobb súlyt kellene kapnia Magyarországon a szántóföldi zöldségtermesztésnek, amihez megfelelő tároló- és feldolgozókapacitásra is szükség van. Példaként említette, hogy éppen most hiánycikknek számít a hazai burgonya a megfelelő tárolókapacitások hiánya miatt.

A tavalyi támogatások kifizetése kapcsán a politikus arról beszélt, hogy 228,46 milliárd közvetlen és 33 milliárd forint termeléshez kötött támogatást fizettek ki január végéig, de március végére 95 százalékos lesz a kifizetési arány. Arra hívta fel azonban a gazdák és a termelők figyelmét, hogy az európai uniós támogatásokra nem nyereségként, hanem fejlesztési önrészként kellene tekinteni.

Súlyos veszteségeket okoznak az Oroszország elleni szankciók

Az ágazatok közül a legsúlyosabb veszteséget, 3,99 milliárd dollárt a kohászat szenvedte el, amelyet az agrárszektor követ 1,1 milliárd dollárral.

Hazánk 2030-ra eleget tesz az uniós légszennyezés-csökkentési követelményeknek

2011 óta 160 milliárd forint értékű ipari, közlekedési, mezőgazdasági és lakossági intézkedés járult hozzá a levegő minőségének javításához.

Új műszaki bizottság alakult az élelmiszer-hamisítás ellen

Az Európai Szabványügyi Bizottság (European Committee for Standardization, CEN) jóváhagyta, hogy német vezetéssel egy új műszaki bizottság alakuljon meg, CEN/TC 460 „Élelmiszer-hamisítás” címmel.

Fedett termelői piacot, és hűtőházat építenek Letenyén

A beruházás a gazdaságélénkítést és a helyi üzleti infrastrukturális háttér megteremtését szolgálja, amelynek jóvoltából a helyi mezőgazdasági termékeket lehet hatékonyan eljuttatni a helyi piacokra.

Három új vidékfejlesztési pályázati felhívás jelent meg

Mintegy 63 milliárd forint keretösszeggel, három új vidékfejlesztési pályázati felhívást jelentetett meg az Agrárminisztérium.

2018. október 30. 14:47

Huszonhat vidékfejlesztési felhívás módosult

Egyes felhívásokban a módosított szabályozásoknak megfelelően változtak a műszaki, szakmai tartalomban, illetve az egyéb elvárásokban foglalt kritériumok, amelyekhez igazodnak a Támogatói Okirat és a Jogkövetkezmények című mellékletek is.

2018. november 12. 07:48

Fórum a VP-s kifizetésekről

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara a Magyar Államkincstárral közösen hét helyszínes rendezvénysorozatot szervez a „Vidékfejlesztési pályázatok kifizetési igényléseivel kapcsolatos általános tájékoztató” címmel.

2018. augusztus 28. 07:56

Nincs veszve semmi kifizetés igénylés elutasítása esetén

Ha azt észlelik, hogy a hiánypótlási felhívásban foglaltaknak akár csak részben nem tudnak (határidőben) eleget tenni, vegyék fontolóra a hiányos kérelem visszavonása mellett a kifizetési igénylés megfelelő adattartalommal történő ismételt benyújtását.

2018. december 3. 07:02