Az AgroStratéga 2016-ban már ötödik alkalommal indította útjára azt a kutatást, amelynek kérdőíve a mezőgazdasági termelést hivatásszerűen, azaz árutermelés céljából folytató egyéni gazdálkodók és cégvezetők szakmai információszerzési szokásaival, valamint jövőképével kapcsolatos kérdéseket tartalmazza. Legutóbbi felmérésünk eredménye szerint az átlagéletkor újból 46 évre emelkedett, ami egyfajta visszarendeződést mutat a 2015-ben mért 44 éves életkori átlaghoz képest. Minden ötödik válaszadó hatvanéves vagy idősebb döntéshozó, és 21% az ötvenesek aránya. Ez azt jelenti, hogy tíz gazdaságból minden negyediket érint az utódlás kérdése.

A gazdaság jövőképére vonatkozó kérdések között, mint a beruházási és fejlesztési szándék, szerepelt a gazdaság átadása, illetve átvétele is. A megkérdezettek 13%-a válaszolta, hogy az elmúlt öt évben történt gazdaság átadás-átvétel az általa képviselt vállalkozásban, ami önmagában nem lebecsülendő adat. Ám az meglepő, hogy az előző évi 24%-hoz képest már csak a felmérésben részt vevők 19%-a tervezi a gazdaság átadását, illetve átvételét öt éven belül. Ez a fiatalítási szándék jelentős csökkenését vagy a lehetőségek szűkülését vetíti előre.

Intő jel, hogy nemzetközi tapasztalatok szerint az átadás-átvételi folyamat három esetből kétszer akár a vállalkozás teljes csődjével is végződhet. A nyugat-európai kis- és középvállalatok alapítóinak csupán 60 százaléka készül fel a visszavonulásra és kezeli tudatosan az utódlástervezést. Pedig tőlünk nyugatra már a sokadik generációváltás zajlik, így a cégutódlásnak is megvan a kialakult gyakorlata. Nálunk az arány inkább fordított lehet: a visszavonulásukat tudatosan előkészítő cégalapítók lehetnek kisebbségben. Ennek általában az az oka, hogy a vezetők egyszerűen elmulasztják azokat az időpontokat, amikor még nyugodtan fel lehet készülni a váltásra. Jobbára a napi operatív feladatokkal vannak elfoglalva, ezért nem tudnak a távoli jövővel foglalkozni.

A vállalkozásra vonatkozó információk, a személyes kapcsolatok átadása átlagosan 3–5 évet vesz igénybe. Ennyi „betanítási” idő után a vezető is nyugodtabban vonul vissza, hiszen jó kezekbe adja a stafétabotot. A változás tehát egy folyamat, amelynek lényegét egyik ügyfelünk fogalmazta meg frappánsan: „Családi vállalkozásból családi tulajdonú vállalattá kell válnunk!” Az átadás-átvétel első lépése ugyanis a vállalkozás átvilágítása és szükség esetén annak átszervezése. Az egyszemélyes, sokszor megérzésekre alapozott döntésekről és a szokásjogon alapuló vezetésről át kell térni a rendszerszerű működtetésre.

A korábban alkalmazott szakmai és üzleti elvek természetesen továbbra is megtarthatók, de a vállalkozás működését egyre inkább olyanná kell formálni, hogy azt az alapítón kívül más is irányíthassa. Így elkerülhető, hogy az adott vállalkozást csak az alapító tudja működtetni, más nem (még a saját gyermeke sem). Törekedni kell ezért a vállalkozás „önjáróvá”, átláthatóvá és ellenőrizhetővé tételére. Ha a visszavonulás időpontja pontosan ismert, az átadási célok jól definiáltak, akkor az alapító egy konkrét tervhez tudja tartani magát, és azt is idejében át tudja gondolni, milyen lemondással és változással jár visszavonulása a magánéletében. A legtöbb vezető ugyanis megijed a nélkülözhetőség érzésétől, ezért továbbra is beleavatkozik a cég életébe, állandó nyomást gyakorolva utódjára és a saját vállalkozását ezzel hatalmi harcoknak kitéve.

A gazdaság átadása mellett tehát annak átvétele is kihívást jelenthet. Sőt, az utód megtalálása és kiválasztása sem egyszerű feladat, tekintve, hogy – többek között – szaktudásra és tapasztalatokra van szükség a gazdaságvezetői pozíció átvételéhez. Emellett jó, ha figyelembe vesszük, hogy a várhatóan növekvő számú gazdaságátadási igénnyel szemben csökkenő számú átvételi igény jelentkezik az új generáció részéről. Hiszen az agrárium más ágazatokkal együtt versenyben van a képzett, komplex módon gondolkodó, változásokra nyitott, kockázatvállaló és a piaci folyamatokat átlátni képes vezetőjelöltek megnyeréséért.

Az AgroStratéga 2016-ban végzett felmérése 79–86%-ban a különféle alapanyagok (vetőmag, műtrágya, növényvédő szer) és gép, eszköz beszerzésében, továbbá a termény értékesítésében a döntéshozó; valamint 12–16%-ban a döntést befolyásoló személyeket érte el. Az 1665 fős mintában kizárólag a hivatásszerűen, azaz árutermelés céljából gazdálkodók jelennek meg, mivel ők a kutatás célcsoportja. A felmérés így nem a teljes agráriumról ad képet, hanem a mezőgazdaságilag hasznosított terület döntő hányadát művelő, egységes agrártámogatási kérelmet benyújtókra nézve reprezentatív. A kérdőívkitöltők által művelt terület nagyságának összege közel háromszázezer hektár, átlagos birtokméretük pedig 176 hektár.

Az országos felmérésnek tavaly is szakmai partnere volt a Fiatal Gazdák Magyarországi Szövetsége (AGRYA) és a Gabonatermesztők Országos Szövetsége (GOSZ). E két szakmai szervezet mellett az AGRÁRIN Kft., az AGRO.bio Hungary Kft., a Hardi International AS, a RAPOOL Hungária Kft., a SAATEN-UNION Hungária Kft. és a YARA Hungária Kft. is támogatta a kezdeményezést.

Az országos felmérés eredményeit bemutató kiadvány letölthető az alábbi linkről: agrostratega.hu/letoltesek.html

Pólya Árpád – Varanka Mariann
www.agrostratega.blog.hu