A víz, a termőföld, az erdők, és az itt élő élőlények, hal- és vadfajok olyan természeti értékeink és erőforrásaink, amiknek a fennmaradásától, tudatos használatától nagyban függ a Kárpát-medence sokszínű élettereinek hosszú távú megőrzése - mondta el Nagy János, az Agrárminisztérium földügyekért felelős helyettes államtitkára az „Egy a természettel” Horgásznap és Vadásznap kerekasztal beszélgetésén a Lujza-majori halastónál, Lovasberényben.
A helyettes államtitkár a beszélgetésen kiemelte annak a jelentőségét, hogy az Agrárminisztériumban a Földügyekért Felelős Államtitkársághoz tartoznak a természeti erőforrásaink hasznosításával kapcsolatos feladatok, valamint, hogy az Alaptörvény külön nevesíti ezeknek az értékeknek a védelmét.
Nagy János kitért arra, hogy a magyar agrárium, és ezen belül az erdő- és halgazdálkodás számára a legnagyobb szakmai kihívás a változó környezeti viszonyokhoz történő alkalmazkodás. Hangsúlyozta, hogy a tudatos beavatkozások, a fenntartható gazdálkodás szemléletmódjának elterjesztése szükséges a környezeti változásokból eredő károk megelőzéséhez, a természetes alkalmazkodás megsegítéséhez. Elhangzott, hogy a tárca kiemelten fontosnak tartja a hazai vizekkel való tudatos gazdálkodás megvalósítását, ezért az Áder János köztársasági elnök fővédnökségével megszervezett Víz Világtalálkozón is önálló standdal képviseltette magát, ahol többek között bemutatták az öntözéses gazdálkodás fejlesztésének legújabb elemeit is.
A helyettes államtitkár kiemelte, hogy a fenntartható halgazdálkodás fejlesztése is központi helyet foglal el az Agrárminisztérium célkitűzései között. Ennek szellemében újították meg az elmúlt években az ágazati jogszabályokat, amelyek eredményeképp néhány év alatt mintegy 150 ezer fővel nőtt a hazai horgászok létszáma, ami így eléri az 500 ezer főt.
A jogszabály-módosításokkal megteremtették a horgászat és a halgazdálkodás fejlesztésének anyagi feltételeit is. 2019. január 1-jétől a horgászjegyek kiváltásával kapcsolatos díjak teljes egészében a Magyar Országos Horgász Szövetség (MOHOSZ) bevételét képezik. A szövetség az ebből származó forrást közvetlenül a horgászok javára, a horgászturizmus és a vízi élőhelyek fejlesztésébe fekteti be. Ezen kívül az Agrárminisztérium évente további több száz millió forinttal támogatja az állami halgazdálkodási feladatok ellátását – tette hozzá.
Nagy János megjegyezte, hogy a horgászturizmus fellendülésének egyik jó példája a Budapesti Erdőgazdaság Zrt. kezelésében lévő Lujza-majori halastó és környéke is, amely 2012 óta tartó folyamatos fejlesztésekkel napjainkra a horgászok és kirándulók körében kedvelt célponttá vált. Mindezek mellett az erdőgazdaság jelentős szerepet vállal a horgászattal, hal- és vadgazdálkodással kapcsolatos ismeretterjesztésben is. Ezt bizonyította a horgász- és vadásznap is, amely a 2021-es „Egy a Természettel – Vadászati és Természeti Világkiállítás” bevezető programsorozatának része volt.
