A lefolyás okozta talaj és tápanyagveszteség miatt az Egyesült Államokban, de a világ más pontjain is jelentős mértékű ökológiai és gazdasági kárral kell számolni. Heves esőzések után műtrágya- és növényvédőszer-tartalmú talaj mosódik le a vízfolyásokba, mely végül eljut például a Mexikói öbölbe is.
A lefolyás okozta talaj és tápanyagveszteség miatt az Egyesült Államokban, de a világ más pontjain is jelentős mértékű ökológiai és gazdasági kárral kell számolni. Heves esőzések után műtrágya- és növényvédőszer-tartalmú talaj mosódik le a vízfolyásokba, mely végül eljut például a Mexikói öbölbe is. A tápanyag-feldúsulás miatt a halak pusztulását okozó oxigénszegény állapot alakul ki.
A káros folyamat fákkal beültetett védősávval hatékonyan csökkenthető. A mezőgazdasági termelők azonban nem feltétlen támogatói az eljárásnak, mert a fák közvetlen szomszédsága negatívan befolyásolhatja a termésmennyiséget az árnyékolás és a vízelvonó hatás miatt. A Missouri Egyetem Agroerdészeti Központjának kutatói e probléma megoldására azt javasolják, hogy a fás védősáv és a termesztett növény közé egy pufferzónát létesítsenek a gazdálkodók – melyről a https://www.sciencedaily.com/releases/2016/06/160630155409.htm címen található beszámoló. E technika alkalmazásával mérsékelhető a lefolyás, mindamellett a termesztés környezeti körülményei nem változnak kedvezőtlen irányba.
A probléma megoldására több változat is született. Ezek között a fafajok és termesztett növények különböző kombinációi szerepeltek olyan pufferzóna közbeiktatásával, ahol a fák haszonnövények irányába terjedő gyökerét átvágták, a területet pedig egy természetvédelmi program keretében például őshonos fűfajokkal vetették be, az ott előforduló állatfajok számára élőhelyet biztosító vegetációt alakítottak ki. Kipróbálták azt is, hogy a termesztett növény melletti fák szántóföld felé növő gyökereit átvágták; ez azonban nem volt elegendő (az árnyékolás miatt) a hozamcsökkenés elhárítására.
A pufferzóna szélességét a védősávba telepített fafajok magasságának függvényében határozták meg.
Az új eljárást főként kukoricatermesztőknek ajánlják, szója esetén nem tapasztalták a fák közvetlen szomszédságának termésre gyakorolt kedvezőtlen hatását.
(Polgárné Balogh Eszter – Agrofórum Online)
