Különleges magyar megoldásokat díjaztak, amelyek versenyképesebbé tehetik a mezőgazdaságot

Tizedszer hirdették ki a K&H a fenntartható agráriumért ösztöndíjpályázat nyerteseit. A kezdeményezés célja, hogy segítse a mezőgazdaság egészségesen fenntartható, hosszútávú fejlődésével foglalkozó agrárhallgatók munkáját.

A pályázaton olyan előremutató ötleteket díjaztak, mint például a szennyvízből hasznos anyagok visszanyerése, vagy a szerves tápanyagpótló készítmények továbbfejlesztése a nagyobb hatékonyság érdekében.

Az EU zöld megállapodásában foglalt, a peszticidek, valamint a műtrágyák használatának jelentős csökkentésére vonatkozó célkitűzések arra késztetik a növénytermesztőket, hogy alapjaiban gondolják át a technológiai lehetőségeiket.

A talaj nitrogénvesztésének fenntartható pótlása évek óta égető probléma az agráriumban. Ilyen és ehhez hasonló kihívásokra keresik a választ a K&H a fenntartható agráriumért ösztöndíjpályázat résztvevői.

Az ösztöndíj célja, hogy anyagi támogatással segítse az agrárágazat egészségesen fenntartható, hosszú távú fejlődését szem előtt tartó hallgatók tanulmányát, kutatómunkáját. A pályázó hallgatók valamilyen agráriumhoz köthető problémára keresik a választ vagy dolgoznak ki olyan javaslatokat, amelyekkel hatékonyabbá tehetők a mezőgazdasági folyamatok.

„Idén összesen 35 pályázat érkezett be hozzánk, ebből 18 doktori képzéses, 4 mesterképzéses és 13 alapképzéses dolgozat. Az idei díjakkal együtt már több mint 15 millió forinttal járultunk hozzá a tehetséges fiatal mezőgazdasági szakemberek szakmai fejlődéséhez.

A pályázó hallgatók olyan előremutató, innovatív ötletekkel állnak elő, amelyek megvalósításával hatékonyabbá tehető a magyar agrárium. Idén például a szennyvíz hasznosítására vagy épp a talaj tápanyagpótlásához használt termékek továbbfejlesztésére is érkezett ötlet” – mondta el Demeter Zoltán, a K&H Agrárüzletágának vezetője.

A K&H számára az agrárium hagyományosan kiemelt terület, kezdetek óta stratégiai partnerei a mezőgazdasági szektornak, és jelenleg is kiemelkedő szerepet játszik a bank stratégiájában. 11 200 ágazati ügyféllel (agrár- és élelmiszeripar) és az agrárszektorban 27 százalékos piaci részesedésükkel hosszú évek óta a szektor vezető bankja Magyarországon.

Az elmúlt 10 évben közel félezer (462) tehetséges hallgató nyújtotta be színvonalas szakmai munkáját a K&H a fenntartható agráriumért ösztöndíjpályázatra. Közülük az idei nyertesekkel együtt 78-an kaptak összesen 15,2 millió forint támogatást kutatómunkájuk folytatásához, amelyek hozzájárulhatnak ahhoz, hogy a mezőgazdaság hatékonyabb, biztonságosabb és fenntarthatóbb legyen.

„A mezőgazdaság és az élelmiszeripar fenntartható fejlődése érdekében elengedhetetlen, hogy a bank az ágazat jövőbeli lehetőségeit felismerő szakemberek képzésére koncentráljon. A K&H Csoport nemcsak a jövő generáció oktatása mellett, hanem a hosszú távon fenntartható fejlődés is elkötelezett.

Ezért hoztuk létre a K&H agrár CO2 kalkulátorunkat is, amelyekkel mezőgazdasági vállalatoknak nyújtunk segítséget, hogy felmérjék működésük karbonlábnyomát, és aztán a kapott adatokból kiindulva tudják optimalizálni működésüket” – tette hozzá Bodor Tibor, a K&H Vállalati divíziójának vezetője.

A pályázaton PhD kategóriában három nyertest hirdetett a pénzintézet, akik 800 ezer, 400 ezer, valamint 200 ezer forintot kaptak. Mesterképzésben a díjazottak 300 ezer, 200 ezer és 100 ezer forinttal lettek gazdagabbak. Alapképzés kategóriában két nyertes kapott díjat, ők fejenként 200 ezer forint támogatásban részesültek.

A K&H a fenntartható agráriumért ösztöndíjpályázat nyertesei kategóriánként:

Alapképzés kategória:

• Pintér Georgina (Széchenyi István Egyetem, Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Kar)
• Zelenka Zsófia (Pannon Egyetem, Mérnöki Kar)

Mesterképzés kategória:

• 3. helyezett: Nagy Kristóf Bence (Pannon Egyetem, Mérnöki Kar)
• 2. helyezett: Szabó Bence (Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Gépészmérnöki Kar)
• 1. helyezett: Madács Ágnes (Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Vegyész- és Biomérnöki Kar)

PhD kategória:

• 3. helyezett: Bana Bernadett (Széchenyi István Egyetem, Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Kar)
• 2. helyezett: Pető Lilla (Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem, Állattenyésztési Tudományok Doktori Iskola)
• 1. helyezett: Tóth Florence Alexandra (Debreceni Egyetem, Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar)