A magasabb élelmiszerárakkal, a Kínával való kereskedelmi kapcsolatokkal és más mezőgazdasági kérdésekkel is egyre többet foglalkoznak az élesedő amerikai kampányban. Az Agriculture Dive cikkében összeszedte, hogy mire lehet számítani a két elnökjelölt mezőgazdasági programjában.
A 2024-es választásokon a jelöltek egyre jobban összpontosítanak a mezőgazdasági szabályozásokra. Kamala Harris alelnök és Donald Trump volt elnök is többet foglalkozott nyilvánosan a mezőgazdasággal, és mindketten olyan alelnökjelölteket választottak, akik erősíthetik pozíciójukat a mezőgazdasági és vidéki közösségekben.
Annak ellenére, hogy Kalifornia főügyészeként az Egyesült Államok legnagyobb mezőgazdasági államát képviselte, Harris véleménye mezőgazdasági kérdésekben kevéssé ismert.
Trumpnak viszont hosszú és sokkal ellentmondásosabb mezőgazdasági múltja van mezőgazdasági területen is. Elnökként költséges globális kereskedelmi háborút indított, környezetvédelmi témákban vont vissza intézkedéseket és keményen fellépett az illegális bevándorlás ellen, többek között a baromfiágazatban. Egy második Trump-időszak ezekre építene, mivel a korábbi elnök a kiterjesztett vámokkal és a széles körű deregulációval kampányol.
Az Agriculture Dive a pártok programjai, kérdőívek és egyéb információk segítségével megvizsgálta, hogy a két jelölttől mi várható a mezőgazdaság legjelentősebb problémáival kapcsolatban.
Az élelmiszerárak inflációja
HARRIS gazdasági tervének jelentős részét képezi a magasabb élelmiszerárak kezelése, és a húsiparban az áremelés megfékezése az egyik első jelentős terve, amióta a demokrata jelölt lett. Harris szövetségi szinten tiltaná az áremelést, kifejezetten az élelmiszer-, a hús- és a baromfiiparban. A magasabb fogyasztói árakat a verseny fokozásával kívánja kezelni az élelmiszerrendszerben, és le akar számolni nagy élelmiszeripari vállalatok tisztességtelen fúzióival és felvásárlásaival, hogy segítse az egyenlő versenyfeltételek megteremtését.
TRUMP számos ígéretet tett a mezőgazdasági termelési költségek csökkentésére, bár erről kevés részletet kommunikált. A volt elnök visszafogná a kamatokat, és a gazdaságok energiaköltségeit a felére csökkentené hivatali idejének első évében. Trump azt is mondta, hogy vissza fogja vonni a Biden–Harris-féle terhes és költséges szabályozásokat, amelyek hozzájárulnak az ellátási költségek növekedéséhez, bár konkrétumokat erről sem közölt.
Az alapanyagköltségek többnyire csökkentek a világjárvány okozta árrobbanást követően, de még mindig magasak. A termelői költségek csökkentése elméletileg lehetővé tenné, hogy a megtakarítások egy része eljusson az élelmiszerüzletekben vásárlókhoz, bár a mezőgazdasági árak a fogyasztói élelmiszeráraknak csak kis hányadát teszik ki.
A mezőgazdasági munkaerő és a bevándorlás
HARRIS: A vízumkérelmek Biden és Harris hivatali ideje alatt ugrásszerűen megnőttek, mivel a munkaerőhiány miatt a gazdaságok továbbra is arra kényszerülnek, hogy az Egyesült Államokon kívülről toborozzanak munkavállalókat. Harris azt mondta, hogy kormánya a legális bevándorlási rendszer javítására fog összpontosítani. Az alelnök hozzátette, hogy minden megoldásnak magában kell foglalnia a biztonságos határokat és a megérdemelt állampolgársághoz vezető utat.
TRUMP elnöksége alatt jelentősen nőtt a munkások őrizetbe vételére és kitoloncolására irányuló munkahelyi razziák száma. A 2024-es kampányciklusban Trump sokat beszélt a határellenőrzésről, és több millió bevándorló tömeges kitoloncolásával fenyegetett, köztük olyanokéval is, akik legálisan érkeztek az országba.
Klímatudatosság
HARRIS: A Biden–Harris-kormány kibővítette a gazdálkodók számára a fenntarthatóbb gyakorlatokra való áttérés lehetőségeit, és az inflációcsökkentési törvény keretében további 20 milliárd dollárt különített el a klímatudatos mezőgazdaságra. Az augusztusban közzétett demokrata programban szerepelt egy olyan ígéret, amely szerint az Egyesült Államok mezőgazdasági ágazata a világon elsőként érheti el 2050-re a nettó nulla kibocsátást az éghajlatváltozási szempontból intelligens mezőgazdasági gyakorlatok gyorsított bevezetése révén.
TRUMP hivatali ideje alatt több mint 100 környezetvédelmi szabályozást vont vissza, amelyek közül néhányat aztán Biden visszavezetett. Trump visszavonná a Biden-kormány idején az éghajlatváltozással kapcsolatban hozott szabályozásokat, amelyek állítása szerint hozzájárultak az energiaköltségek emelkedéséhez. Trump szerint az éghajlatvédelmi intézkedéseknek a szabad piacon kell megvalósulniuk.
Mezőgazdasági törvényjavaslat
HARRIS nem foglalt nyilvánosan állást a mezőgazdasági törvényjavaslattal kapcsolatban, bár kampánya alapján a mezőgazdasági biztonsági háló programjait, mint például a termésbiztosítást, fontosnak tartja. Harris alelnökjelöltje, Tim Walz minnesotai kormányzó hat cikluson át volt kongresszusi képviselő a képviselőház mezőgazdasági bizottságában, és három mezőgazdasági törvényjavaslat megírásában segédkezett.
TRUMP kiállna a referenciaárak és a termésbiztosítás fokozása és a tejtermékek árrésfedezetének javítása mellett. A volt elnök emellett több speciális terménybiztosítást, valamint a tudományba és technológiába történő beruházást is támogatná, hogy „Kína előtt maradjunk”.
Kereskedelem és kapcsolatok Kínával
HARRIS: A Biden–Harris-kormány nagyrészt érintetlenül hagyta a Trump által Kínára kivetett vámokat, és nemrégiben lépéseket tett a kínai árukra kivetett vámok szigorítására az amerikai termelés védelme érdekében. Harris elnökként nem fogja eltűrni a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatot Kínától vagy bármely versenytársától, amely aláássa az amerikai gazdaságok helyzetét. Mivel a kereskedelmi feszültségek miatt Kína elzárkózik az amerikai árucikkektől, a Biden–Harris-kormányzat arra ösztönözte a termelőket, hogy Európával és Afrikával és építsenek kapcsolatokat, diverzifikálva az exportpiacukat.
TRUMP elnökként kereskedelmi háborút indított Kínával, ami miatt a mezőgazdasági export visszaesett. Ezt több milliárd dolláros, ellentmondásos mentőcsomaggal igyekezett ellensúlyozni. Trump azt ígéri, hogy következő ciklusában még keményebben bánik Kínával, és több mint 60%-os vámokat vet ki az importra. Emellett 10%-os általános vámot kíván bevezetni az összes amerikai importra, ami árthat a hagyományos partnerekkel való kapcsolatoknak, és újraindíthat egy potenciálisan széles körű kereskedelmi háborút.
Etanol és bioüzemanyagok
HARRIS: A Biden–Harris-kormány kibővítette az etanoltermelés lehetőségeit, hogy a kukoricatermelők nagyobb arányban részesüljenek a megújuló energiaforrásokra való átállásból. Biden jóváhagyta nyolc nagy mezőgazdasági termelő állam kérelmét, hogy 2025-től kezdve egész évben lehetőség legyen a magasabb etanolkeverékeket tartalmazó benzin értékesítésére. A kormányzat megnyitotta az ajtót az etanolgyártók előtt is, hogy beléphessenek a jövedelmező, fenntartható repülőgépüzemanyag-piacra, bár az ehhez szükséges feltételek kritikát is kiváltottak. Harris a bioüzemanyagokban rejlő lehetőségekre, valamint az inflációcsökkentési törvény keretében végrehajtott vidéki infrastrukturális beruházásokra kíván építeni.
TRUMP 2019-ben teljesen feloldotta az E15-ös benzin értékesítésére vonatkozó korlátozásokat, bár egy bíróság két évvel később ezt visszavonta. Trump elkötelezettnek mutatkozik az energiaárak csökkentése mellett a szabályozások megszüntetésével és a hazai olaj-, földgáz- és széntermelés növelésével.
A mezőgazdasági innováció felgyorsítása
HARRIS: A Biden-Harris-kormány 2022-ben tette közzé az Egyesült Államok első tervezetét a biotechnológia és a biotechnológiával történő termék-előállítás bővítésére, mivel az így gyártott termékek és üzemanyagok iránti kereslet tovább növekszik. Az év elején az USDA bemutatta a növényi maradványok és más alapanyagok feldolgozási lehetőségeinek növelésére vonatkozó ütemtervét. Az Egyesült Államok Mezőgazdasági Minisztériuma (USDA) 2023-ban 772 millió dollárt fordított kutatásra, fejlesztésre és a bio-előállításhoz szükséges infrastruktúra bővítésére. Harris ugyanakkor a jövőre vonatkozó terveiről nem beszélt.
TRUMP a szabályozást az innováció akadályának tartja, és elnöksége alatt egyszerűsítette az agrár-biotechnológia, köztük a génszerkesztés engedélyezési eljárásait. Emiatt egyes kutatók aggódtak is, hogy ez megnehezíti az új termékek kockázatértékelését. A volt elnök a következő ciklusában is folytatni fogja a szabályozás elleni fellépést, amelyek szerinte elfojtják az amerikai mezőgazdaságot, és mindent megdrágítanak.
Forrás: https://www.agriculturedive.com/news/election-trump-harris-agriculture-policy-farm/728792/
