A decemberi utcák, terek elképzelhetetlenek karácsonyfák nélkül, ezt látva szinte hihetetlennek tűnik, hogy Olaszországban még az 1930-as években is pogány divatnak bélyegezték a faállítást.
Természetesen nem voltak mindenhol ilyen szigorúak, akadt ahol már 1912-ben villanyégővel díszített karácsonyfát csodálhattak meg a városlakók. De hogyan került az utcára az otthonokból a karácsonyfa? Mióta van „ország karácsonyfánk”? Kik láthatták, látogathatták a mindenki karácsonyfáját a rendszerváltásig? Többek közt ezekre a kérdésekre is választ adunk.
Talán meglepő, de a közösségi karácsonyfa hamarabb létezett, mint a többség által hagyományosnak gondolt, egy család, egy fa modell. Elzászba, Badenbe, Brémába vezetnek a nyomok, ahol a céhházakban állítottak karácsonyfát az adott szervezet tagjai, mindez a XVII. században történt.
A közösségi karácsony jelképe kedveltté vált, így rövidesen állítottak fát a fejedelmi udvarokban, protestáns templomok udvarain, óvodákban (Brunszvik Teréz Magyarországon), míg végül megérkezett ma megszokott helyére, az otthonunkba.
Villany, karácsonyfa? Persze, hogy New York...
A XIX. század végétől USA nagyvárosaiban is feltűntek a karácsonyfák a nagyvárosok terein. Feljegyezték, hogy 1912-ben egy német bevándorló, J. B. Herreshof New Yorkban, a Madison Squaren villanyégőkkel felszerelt karácsonyfát állított.
Európa nagyvárosaiba az első világháború alatt, illetve azt követően érkezett meg mindenki karácsonyfája. Svájcban az 1930-as években kezdtek állítani, mégpedig a városok kiemelt pontjain. Ausztriában már az első világháború idején, Feldkirchenben (Vorarlberg) ismert volt a mindenki karácsonyfája. Norvégia a második világháború előtt fenyőfát ajándékozott Izlandnak, sőt 1947 óta Angliának is.
Ajándék fának ne nézd az ágát
2022 -ben a helytelen szállítás következtében a fa igencsak „csapzottá” vált, fotója bejárta a világsajtót és számos mémet generált. Voltak, akik hozzászólásukban azon töprengetek, hogy mit ártottak a norvégoknak, hogy ezt az ajándékot kell elszenvedniük. Ez évben valószínűleg figyelmesek voltak a szállítása során, hiszen jól látható, hogy az idei fának minden tűlevele a helyén van.
Pápai jóváhagyás
Bár ma már megszokott látvány a karácsonyfa a Vatikánban is, közel sem volt ez mindig így. 1935-ben az olasz kormány megtiltotta a karácsonyfa-árusítást, a Vatikán hivatalos lapja a karácsonyfaállítást többek között „pogány természeti szokások maradványának, egzotikus és pogány divatnak, protestáns divatnak” bélyegezte meg. Ehhez képest óriási váltás, hogy II. János Pál pápa 2004-ben már a karácsonyfa és a jászol fontosságáról beszélt.
A mi karácsonyfánk
Már a két világháború közötti időszakban, a Rókus Kórház előtt állítottak mindenki karácsonyfáját „vigaszul” a szegényeknek, hajléktalanoknak, családnélkülieknek – akadt belőlük akkor (is) bőven. A második világháborút követően a „mindenki” fogalmát kicsit szűkebbre vonták, hiszen a karácsonyfát a Parlamentben állították fel, itt tekinthették meg azok, akiket erre kiválasztottak, például az úttörők színe-java. A rendszerváltást követően került a megszokott helyére, a Parlament elé.
1999 -ben például egy helikopterrel érkezett a Pilisből a 18 méter magas, másfél tonna súlyú fenyőfa, de előfordult az, is hogy határainkon túlról, Székelyföldről származó örökzöldet díszítettek fel. Ha valaki úgy gondolta, hogy az Alföldön nem akad a célra megfelelő jelölt, akkor annak most ideje átértékelni ezt, hiszen a hajdúszoboszlói kertes ház udvarán növekedett fenyő igencsak impozáns látványt nyújt. Nem meglepő, hogy idén „rá” esett a választás.
Nyertes méretek
A fát 1983-ban ültette tulajdonosa, 24,5 méter magas, törzsátmérője 80 cm, súlya meghaladja az 5 tonnát. A magasság mellett, mint megtudtuk, a kiválasztáskor a megfelelő az arányos forma, a kellően dús lombozat is igen nagy súllyal esett a latba.
Emellett a szakembereknek olyan technikai szempontokat is figyelembe kellett venniük, mint a megközelíthetőség, az elektromos vezetékek közelsége, az emelődaru és a szállítójármű helyigénye valamint az utaztatás viszontagságainak – kivágás, emelés, rögzítés – elviselése (emlékezzünk csak az angliai esetre, mivé válhat egy hibátlan faóriás). Mindezen tényezők együttes mérlegelésével esett a választás a hajdúszoboszlóira.
Mint azt a tulajdonos házaspár egyik tagja elmondta a helyi lapnak, a faóriás 45 centiméteres csemeteként – ajándékként – érkezett hozzájuk. Az, hogy ez évben „ő” lett a kiválasztott, számos véletlen, vagy más megítélés szerint csoda eredménye.
Ugyanis eddig két alkalommal állt már fűrész a kérgénél. Legutoljára pár hete csupán, mivel az egyre gyakoribb intenzív viharok pusztításától tartva az asszony úgy döntött, hogy a fát ki kell vágni. A férje javaslata volt az, hogy tegyenek próbát, mielőtt ez megtörténne, nevezzenek az ország karácsonyfája címre. Igen későn léptek versenybe, ezért nem biztatták a szervezők őket, de amikor műholdon keresztül megpillantották a fát, nem volt kérdés, hogy ez lesz a mi karácsonyfánk ebben az évben.
És mi kerüljön a mi otthonunkba? Karácsonyfa kalauz
A trendi…
Nordmann fenyő
A nordmann fenyő (Kaukázusi jegenyefenyő, Abies nordmanniana) szabályos, kúp alakú, oszlopossá növő fa. Ágai fiatal korban vízszintesek, levelei fényesek, sötétzöldek. Kivételes a szabályossága, mélyzöld tűlevélzete miatt az egyik legkedveltebb karácsonyfa. A Fekete-tenger keleti partjainál lévő Kaukázus hegységből származik. Előnyös tulajdonsága, hogy szabályos, és a tűi nem hullanak, ugyanakkor nem annyira illatos, mint a lucfenyő félék.
A hagyományos…
Lucfenyő
Az egyik legelterjedtebb közép-európai tűlevelű a luc (Közönséges lucfenyő, Picea abies). Előfordulása kontinentális éghajlatú hegyvidékeken jellemző. Őshazája Közép- és Észak-Európa. Ez a fenyőfaj Magyarország területén a Soproni és a Kőszegi-hegységben, illetve az Őrségben őshonos, azonban sokfelé vonták termesztésbe. Előnyös tulajdonsága, hogy illatos, jól díszíthető, mert kevésbé szúr az ezüstnél, ugyanakkor nem annyira tartós a tűje, mint a nordmannoknak.
A visszafogott-elegáns…
Ezüstfenyő
Az ezüstfenyő (Picea pungens f. glauca) az örökzöld fenyők egyik legszebb fajtája. Őshazája Észak-Amerika. Szabályos kúp alakjával, ezüstös színével a karácsony egyik legkülönlegesebb fája lehet. Lombszíne változatos, a kékesen ezüst szín előállítása oltással történik. A zöldes, szürkés, ezüstös változatok nem oltott fenyők. Előnyös tulajdonsága, hogy illatos és a földig ágas, ugyanakkor szúrós tűje miatt nehezebb díszíteni.
A különleges…
Nemes jegenyefenyő – Nobilis
A Nobilis fenyő (Nemes jegenyefenyő, Abies procera nobilis) nem őshonos faj, Észak-Amerikából származik. Koronája kúpos, törzse a tövétől ágas. Kérge fiatalon vörös. Ágai sűrűn állnak, hajtásain finom, rozsdabarna szőrök nőnek. 25–35 mm hosszú, csaknem hengeres tűlevelei felhajlók, a hajtás csúcsán felívelők vagy összehajlók. Előnyös tulajdonsága, hogy különleges faj, földig ágas, ugyanakkor kevésbé illatos a lucnál, de több hónapig is képes tartani a tűit.
A még kevéssé ismert…
Sziklás-hegységi jegenyefenyő
A Lasiocarpa fenyő (Sziklás-hegységi jegenyefenyő, Abies lasiocarpa) nem őshonos faj, Nyugat- Kanada hegyvidékein erdőségeket alkot, de Alaszkában is előfordul. Kúpos, szépen tömött termetű örökzöld. Világos ezüstös-kék tűi viszonylag puhák, keskenyek, kihajtáskor fehéres-ezüstösek, tömötten állnak felálló ágain. Az ezüst fenyőhöz hasonlítható, de annál dekoratívabb fajta. Előnyös tulajdonsága, hogy hazánkban különleges faj, gyönyörű fa, földig ágas, de kevésbé illatos a lucfenyőnél.
(Fotó: manfredrichter/Pixabay)
