Növénytermesztés
Növénytermesztés

A hazai őszi búza magtételek belső Fusarium-fertőzöttsége 2017-ben

A hazai őszi búza magtételek belső Fusarium-fertőzöttsége 2017-ben

Agrofórum Online

Az őszi búza kalászfuzáriózis betegségét több, a Fusarium nemzetségbe tartozó konídiumos gomba okozhatja: a Fusarium-fajok akár együttesen, akár külön-külön is részt vehetnek a tünetek kialakításában. Magyarországi viszonyok között a legjelentősebb a F. graminearum és a F. culmorum (de jelen lehet, többek között, a F. avenaceum, F. nivale, F. sporotrichoides és a F. poae is). A betegség mennyiségi és minőségi kárt is okoz; járványos években a termés 50%-át is veszélyeztetheti.

A Fusarium-fajok mint fitopatogén, nekrotróf gombák legfontosabb támadóeszközei a fitotoxinok, melyekkel a gazdanövények megtámadott sejtjeit pusztítják el. Ismertek olyan gombatoxinok is, amelyek nem a növényre nézve károsak, hanem a növényt elfogyasztó szervezetekre (állatokra, emberekre) toxikusak, ezek a mikotoxinok. A kimutatott Fusarium-fertőzöttségből következtethetünk a vizsgált gabonatételek mikotoxin-szennyezettségére, hiszen az azt potenciálisan termelő fajok jelenlétét állapítjuk meg. Ugyanakkor a fertőzöttség mértéke nem mindig mutat szoros kapcsolatot a mikotoxin-tartalommal. A tünetek kismértékű megjelenése nem feltétlen jár együtt alacsony toxinszinttel.

A fuzáriózist okozó gombák félszaprofiton szervezetek, életük csak bizonyos szakaszában válnak parazitává, főként, ha a gazdanövény gyengültségi állapotba kerül. A kalászokon kontamináció formájában a Fusarium-fajok gyakran fordulnak elő, fertőzés a kórokozó számára kedvező, a virágzás idején kialakuló párás, csapadékos időjárásban következik be. A fertőzésben az ivartalan alak (Fusarium spp.) mellett egyes fajoknál az ivaros alak (Gibberella spp.) is részt vehet. Az áttelelésben elsősorban a bőségesen képződő vegetatív kitartóképleteknek, klamidospóráknak van szerepük. Ezek a képletek rendkívül ellenállóak, a talajban vagy a talajra került fertőzött növénymaradványokon hosszú évekig életképesek maradnak. A kórokozók fennmaradhatnak még a vetőmagban és a vetőmag felületén is. Az erősen fertőzött magok ki sem csíráznak. Egyes fertőzött magokból beteg csírák fejlődnek, melyek rövidesen elpusztulnak, és a gomba szaporodásának táptalajául szolgálnak.

Említést kell tennünk a kalászfuzáriózis jellegzetes tüneteiről is. Elsőként a kalász alapi, középső részénél barna, vizenyős foltok jelennek meg. Az elszíneződés idővel továbbterjed. Később a kalászkák kivilágosodnak (1. kép), amely a kalász részleges, vagy teljes kifehéredéséhez vezethet (2. kép). Hosszan tartó, csapadékos, párás időben a kalászokon a konídiumtartó párnák (sporodóhiumok) narancssárgás-rózsaszínes bevonatot alkothatnak. A fertőzött szemek részben vagy teljesen sterilek.

1. kép: A fertőzés következtében kivilágosodó kalászkák
(Fotó: Nagy Géza)

2. kép: Részlegesen kifehéredő kalász
(Fotó: Halász Ágnes)

A betegség kialakulásában döntő szerepe van a környezeti, időjárási tényezőknek, amelyek közül a nyár eleji csapadék játssza a fő szerepet. Ha a kalászolástól az érésig tartó időszakban sok eső esik (a csapadékos napok száma 20-23), a levegő páratartalma magas (75% felett), akkor a Fusarium-fajok nagyarányú fellépésére lehet számítani. A május végi június eleji meleg szintén kedvez a gombának, valamint a talaj aránytalan tápanyag-ellátottsága is befolyásoló tényező. Általánosságban elmondható, hogy a búza a virágzás teljes időszakában fogékony a Fusarium-fertőzésre, de a kikalászolt, még nem virágzó növény is nagymértékben fertőződhet. Tejes érés, korai viaszérés stádiumában sem csökken számottevően a fogékonyság.

Bármely körülmény (nitrogénbőség, hűvösebb időjárás, juvenilitást fokozó kémiai eszközök), amely a fogékony állapot hosszabb fennmaradását idézi elő, fokozza a betegség járványossá válásának esélyét. A járvány előrejelezhető az időjárási viszonyok és termesztési körülmények összevetésével. Az utóbbi csoportból kiemelten hangsúlyozni kell a vetésszerkezet, illetve az elővetemény szerepét, mivel a csapadékos tavaszi – nyár eleji időjárás elősegíti a kórokozó felszaporodását az előző vegetációkból visszamaradt növényi maradványokon, és így a (megfelelően csapadékos) virágzási időszakban nagyobb valószínűséggel következhet be a kalászfertőzés.

Országos felderítés

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) Növény-, Talaj- és Agrárkörnyezet-védelmi Igazgatóságán (NTAI) (és jogelődeinél) az 1970-es évek eleje óta figyelemmel kísérjük az őszi búza belső Fusarium szemfertőzöttségét a megyei Kormányhivatalok növényvédelmi felügyelőinek és kórtani mérnökszakértőinek segítségével. A kórtani mérnökszakértők és a NÉBIH NTAI Növény-egészségügyi és Molekuláris Biológiai Laboratórium (NMBL) mikológusa által elvégzett laboratóriumi vizsgálatokról készült jelentéseket a NÉBIH NTAI NMBL rögzíti, összesíti és tárolja.

A vizsgált minta learatott, kombájntiszta búzaszemekből áll. A mintaszám a megye méretének és őszi búza vetésterületének függvénye (2017-ben 23-43 db minta/megye). A megyék és az NMBL összesen 558 db mintát vizsgáltak meg. A kiadott vizsgálati módszertan alapján a mintát (2×100 g búzamagot) felületi fertőtlenítik (így a felszíni szennyeződések nem torzítják az eredményt), majd Fusarium-szelektív táptalajra helyezik. A szelektív táptalaj antibiotikumot és gombaölő szereket tartalmaz. Szelektivitása abban rejlik, hogy elősegíti a Fusarium-fajok felszaporítását, viszont más gomba- és baktériumfajok növekedését gátolja. A fertőzött szemek felszínén 5-8 nap elteltével fehéres-rózsaszínes, rózsaszín vagy téglavörös gombamicélium fejlődik. A kitenyésztési idő leteltével a meghatározott méretű gombatelepeket összeszámolják, és megállapítják, átlagosan 100 szemből mennyi fertőzött Fusarium-fajokkal (3. kép).

3. kép: Szelektív táptalajon fejlődő Fusarium-tenyészetek
(Fotó: Halász Ágnes)

A legtöbb mintát Borsod-Abaúj-Zemplén megye, a legkevesebbet Békés megye gyűjtötte. A beküldött jelentések és az NMBL eredményei szerint megállapítható, hogy a minták Fusarium spp. belső fertőzöttség mértéke 0% és 56% között mozgott, igen végletes értékekkel. Baranya, Békés, Csongrád, Heves, Jász-Nagykun-Szolnok, Komárom-Esztergom, Nógrád, Pest és Vas megyékben előfordult, hogy 1-1 mintából nem mutattak ki Fusarium-fajokat. A megyei átlagértékeket tekintve a legalacsonyabb (0,67%-os) fertőzöttségi szintet Csongrád megyében, a legmagasabbat (16,60%-os) Bács-Kiskun megyében állapították meg (1. táblázat).

Megye Mintaszám (db) Fusarium spp. fertőzöttség szélső értékei (%) Fusarium spp. fertőzöttség, megyei átlag (%)
Bács-Kiskun 41 2,0-52,5 16,60
Baranya 41 0,0-41,5 13,12
Békés 23 0,0-3,5 0,83
Borsod-Abaúj-Zemplén 43 1,0-11,5 6,49
Csongrád 30 0,0-4,0 0,67
Fejér 26 2,5-56,0 12,52
Győr-Moson-Sopron 25 1,0-20,0 6,00
Hajdú-Bihar 34 1,0-17,0 6,24
Heves 25 0,0-6,5 2,54
Jász-Nagykun-Szolnok 41 0,0-23,0 3,24
Komárom-Esztergom 37 0,0-7,0 2,58
Nógrád 30 0,0-17,0 4,13
Pest 27 0,0-8,0 2,57
Somogy 30 1,0-25,0 5,10
Szabolcs-Szatmár-Bereg 27 3,0-20,0 10,30
Tolna 40 2,0-21,0 9,03
Vas 30 0,0-16,0 1,90
Veszprém 30 0,5-12,5 4,10
Zala 35 3,0-23,0 12,83
Összesen 558 0,0-56,0 6,36
1. táblázat A vizsgált őszi búza minták Fusarium-fertőzöttsége 2017-ben

Összegezve az eredményeket, a 2017. évi országos Fusarium belső fertőzöttség átlaga 6,36 % volt (1. táblázat), amely az elmúlt 5 év átlagértékeit vizsgálva a legalacsonyabbnak mutatkozik (1. ábra).

1. ábra: Az elmúlt 5 év belső Fusarium-fertőzöttség mértékének országos átlagai

A kalászfuzáriózis elleni integrált növényvédelem

A betegség elleni hatékony védekezés csak integrált szemlélet mellett valósítható meg, amely a genetikai, agrotechnikai és kémiai védekezési eljárások együttes alkalmazását igényli. Az utóbbi években a biopreparátumok kijuttatására is lehetőség nyílt. Elhúzódó, többszöri védekezést is indokolttá tevő virágzás és érés idején az élelmezés-egészségügyi várakozási idő betartása miatt ez utóbbi lehetőség hangsúlyt kaphat.

Annak ellenére, hogy a termesztésben lévő fajták klasszikus értelemben nem rezisztensek a kórokozóval szemben, a kártétel mértéke, különösen a kialakuló mikotoxin-szennyezettség tekintetében, fajtánként nagymértékben eltér. A termőterület megválasztása mellett fontos figyelmet fordítani a megfelelő vetésváltás betartására, amely azonban a kórokozók polifág volta miatt csak részleges védelmet biztosít. Szintén nehezíti a védekezést a hosszú ideig életképes kitartó képletek (klamidospórák) jelenléte a talajban. A Fusarium-fajok által kedvelt kalászos, vagy kukorica elővetemény hozzájárul a fertőző inokulum felszaporodásához és a kalászfertőzés kockázatának növekedéséhez, különösen akkor, ha lekerülésük után a talajmunkákat nem megfelelően végzik el.

Az elővetemények betakarítását követően a tarlóhántást minél gyorsabban el kell végezni. A szántás nélküli termesztéstechnológiák fokozzák a sekélyen bemunkált, vagy a talajfelszínen maradt növénymaradványokon a kórokozó felszaporodásának lehetőségét. A búza vetéséhez egészséges, fémzárolt és gombaölő szerrel csávázott vetőmagot használjunk. Az agrotechnikai eljárások között még említésre érdemes az esetlegesen nedvesen betakarított termény leszárítása, illetve a tárolás körülményeinek optimalizálása. Mivel a fertőzött szemek ezerszemtömege jelentősen csökken, a tárolás előtti magtisztítással, illetve manipulálással nagymértékben csökkenthető a tétel fertőzöttsége.

A kémiai védelem sikere függ a permetezések megfelelő időzítésétől, a növényvédő szer megválasztásától és a helyes alkalmazástechnikától. A gombaölő szereket, a legjobb hatékonyság elérése érdekében, már kalászhányás végén – virágzás kezdetén javasolt kijuttatni. A kalászok permetléfedettségének biztosítása, a megfelelő fúvókaválasztással, a szóráskép ellenőrzésével, illetve a levélpermetezésekhez képest nagyobb lémennyiség használatával, szintén alapfeltétele a hatékony védelemnek. Fertőzésre hajlamosító időjárási körülmények között akár kétszeri gombaölő szeres kezelés is indokolttá válhat. A fungicidek közül a kalászfuzáriózis ellen elsősorban a triazolok közé tartózó hatóanyagok (pl.: ciprokonazol, epoxikonazol, tebukonazol, protiokonazol), illetve a prokloráz, a tiofanát-metil és a klórtalonil, valamint e hatóanyagok kombinációi használhatóak. A biopreparátumok közül a Pythium oligandrum oospórás gombát tartalmazó készítmény rendelkezik felhasználási engedéllyel.

A cikkben található növényvédő szerekre vonatkozó információk tájékoztatásul szolgálnak, az aktuálisan engedélyezett készítmények engedélyokiratai a Nébih Növényvédő szerek adatbázisában érhetők el.

Dr. Halász Ágnes, Dr. Nagy Géza
NÉBIH Növény-, Talaj- és Agrárkörnyezet-védelmi Igazgatóság, Budapest

Megújult kukoricaportfólió termésrekordokkal

2019. november 7. 15:33

Rendkívül kiterjedt kísérleti rendszerünknek köszönhetően a SAATEN-UNION Hungária Kft. megújuló kukoricaportfóliója minden termelői igény kielégítésére alkalmas, kiemelkedő termőképességű és nagy termésbiztonságú hibridekkel támogatja partnerei munkáját.

Precíziós vetés és hibridárpa Kunpeszéren

2019. november 7. 12:40

Október elején az Alföldön is megkezdődött az őszi árpa vetése, Kunpeszér határában ráadásul mindez precíziósan történik - ahogy ez már megszokott minden növénykultúra esetében.

Méhlegelők növényi diverzitásának változása

2019. október 29. 10:34

Egyes vélemények szerint a házi méh a sertés és a marha után a harmadik legnagyobb hasznot hajtó háziállat Európában. A növényi biodiverzitás méhekre, méztermelésre gyakorolt hatásait tekintve elmondható, hogy az egyre terjedő, jó mézelő kultúrák (akác, őszi káposztarepce) méhlátogatottsága megnő, a természetes, természetközeli élőhelyeké a csökkenő területük és biodiverzitásuk miatt csökken. Ezek a folyamatok a vegyes virágméz mennyisége jövőbeni csökkenésének irányába mutatnak.

Tonivit – a biztos alapozásért

2019. szeptember 18. 10:22

Minden olyan körülmény, amely növényeink korai gyökérfejlődését hátrányosan érinti (pl. kései vetés, nem megfelelő magágy, időjárási tényezők, stb.), terméskiesést és az árbevételben is jelentkező károkat okoz.

A repce őszi kártevőközösségének sajátságai

2018. november 4. 08:30

A repcét károsító kártevők közössége rendkívül népes, de ezek közül is az ún. juvenilis, őszi vegetációs periódusban támadók a legfajgazdagabbak. A csoport legjelentősebb kártevői, kártevő csoportjai a keresztesek földibolhái, a kis káposztalégy, a nagy repcebolha és a keresztesek levéldarazsai. A polifág kártevőként a mezei pocok, míg kisebb jelentőségű fajokként a repce-gubacsormányos és a honvédbogár említhetők.

Poloskák jelentősége a napraforgóban

2019. március 21. 17:37

A korszerű biológiai alapok nyújtotta potenciál kiaknázásában, kulcsszerepe van a növényvédelemnek. A napraforgóban károsító polifág fajok közé tartoznak a poloskák, amelyek közül a mezeipoloskák és a hozzájuk hasonló kárt okozó bodobácsok érdemelnek említést.

Időben gondoskodjon a repce egészséges tavaszi indulásáról!

2018. március 26. 07:13

Első alkalommal, amikor a repcénket permetezzük, gondolnunk kell a fóma és egyben a szárormányosok elleni védelemre.

Közös ügyünk a méhvédelem!

2019. június 20. 16:42

A méhekről sokaknak a finom méz jut először az eszébe, ám ezen állatok munkája ennél jóval összetettebb és fontosabb az emberiség számára. Rengeteg olyan élelmiszer létezik, amelyek termésbiztonságához a méhek és egyéb beporzók munkája elengedhetetlenül fontos.