Agrárközélet

Szappanbuborékok segíthetik a beporzást?

MTI

Szappanbuborékok felszínén szállított virágporral sikerült megtermékenyítenie körtefákat egy japán kutatócsoportnak - számolt be róla a BBC hírportálja.

A méhek számának globális csökkenése miatt kutatnak régóta a beporzás alternatív útjai után. Most japán kutatók buborékágyúból fújták ki a finom gömböcskéket, melyek 95 százalékban sikeresen porozták be a körtefák virágait. Jelenleg a beporzó szappanbuborékokat kilövő drónokat tesztelik.

A beporzás sok gyümölcs- és zöldségféle termesztésének alapja, ezért a kutatók többféle módszert megvizsgáltak már. Amikor a drónok közvetlenül szórtak pollent a növényekre, az eljárás közben károsították a virágokat, noha csak két centiméteresek voltak.

Mijako Eidzsiro, a japán Tudományos és Technológiai Kutatóintézet munkatársa egy nap az otthonukhoz közeli parkban játszott a kisfiával, buborékokat fújtak. Az egyik buborék a gyerek arcára szállt, Mijako innen merítette az ötletet.

„A fiam arcának semmi baja se lett az ütközéstől, ezért az jutott eszembe, hogy a virágoknak se ártana a szappanbuborék és ideális szállítója lehetne a pollennek” – mesélte.

Laboratóriumban mikroszkóppal megállapították, hogy a buborék valóban szállítja a virágport. Mijako és kollégái olyan „kémiailag feljavított” buborékot fejlesztettek ki, amelyiknek darabja akár 2000 virágporszemet is szállít.

A találmányt egy körtéskertben próbálták ki. A buborékok kilövése után mintegy két héttel jelentek meg a gyümölcskezdemények nagyjából olyan mennyiségben, mint amikor méhek nélkül, kézzel, tollseprűvel porozzák be a gyümölcsfákat.

„Nem volt jelentős különbség a kézi és a szappanbuborékos porzás sikere között, az utóbbi nagyjából 95 százalékot ért el az előbbihez képest” – magyarázta Mijako.

Drónokkal két méteres magasságból 90 százalékos volt a sikerráta.

A kutatást az iScience ismertette.

Agrofórum Hírlevél
Iratkozzon fel az Agrofórum hírlevélre!

A feliratkozást követően a rendszer egy megerősítő emailt fog küldeni a megadott email címre. Ha nem érkezne meg a levél, kérjük nézze meg a spam vagy Gmail esetén a Promóciók és az Összes levél mappát.

Új szintre lép az agrárszakmai tudásátadás

2025. április 26. 16:10

A Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft. az Agrárminisztérium támogatásával új, digitális alapú tananyagokat jelentetett meg az agrárszakoktatás korszerűsítésére.

Emlékmorzsák Farády Lászlóról: búcsú egy kivételes embertől

2025. március 24. 17:10

A megemlékezést március 23-án, vasárnap délelőtt tartották a Turisztikai Központban, ahol több tucatnyi résztvevő idézte fel közös emlékeit.

Géntechnológia: EU-megállapodás a küszöbön

2025. március 9. 08:10

Az Európai Unió egyre közelebb kerül ahhoz, hogy közös álláspontot alakítson ki az új növénynemesítési technológiák (NZT) szabályozásáról.

Különleges magyar megoldásokat díjaztak, amelyek versenyképesebbé tehetik a mezőgazdaságot

2025. február 18. 14:40

Kihirdették a K&H a fenntartható agráriumért ösztöndíjpályázat nyerteseit. A pályázók az agráriumhoz köthető problémákra keresik a választ.

A darazsak is segítik a beporzást

2018. szeptember 19. 14:40

A kutatások hiánya a darazsak védelmének kidolgozását is akadályozza, pedig számuk csökken a klímaváltozás és az élőhelyek zsugorodása miatt.

Mit kell tudni a hazánkban élő darázsfajokról?

2024. augusztus 16. 05:40

A minap találtunk egy tenyérnyi darázsfészket, amely kecskedarazsak otthona volt. Gondoltam, utánajárok az allergiás cikksorozat kapcsán a darazsak világának, és a darázsfészkek biztonságos eltávolításának.

Hogyan ültessük a mandulákat, hogy a beporzás biztosított legyen?

2022. október 20. 04:37

Úgy tudom, a mandulafajták önmeddők, tehát legalább kettő kell belőlük, hogy termékenyüljenek. A Tétényi Bőtermő és a Tétényi Rekord megfelelő kombináció? Ha igen, milyen messzire lehet őket ültetni? Illetve mekkora térállás indokolt a számukra?

Károsak a virágok körül repdeső, darázsra emlékeztető kis rovarok?

2023. június 22. 04:36

Az elmúlt 1-2 héttől igen sok sárga csíkos rovar repdes a virágoknál, darazsakhoz hasonlóak, csak azoknál sokkal kisebbek. Mik lehetnek ezek, és károsak-e?