A termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény módosításával változnak a talajvédelmi hatóság engedélyével, vagy a hatóság felé történő bejelentéssel végezhető tevékenységek köre.
A törvény szerint 2020. január 1-től továbbra is a talajvédelmi hatóság engedélyéhez – hatósági díjtételhez – kötött a
- szennyvíz, szennyvíziszap és szennyvíziszap komposzt mezőgazdasági felhasználása,
- nem mezőgazdasági eredetű nem veszélyes hulladék termőföldön történő felhasználása (pl. cefre), és
- a mezőgazdasági termelés során keletkező nem veszélyes hulladék termőföldön történő felhasználása (kivéve a mezőgazdasági táblán keletkező növényi maradványok).
Az engedély legfeljebb 5 évre adható, de ellenőrzést követően a tevékenység megfelelőség esetén tovább folytatható. Az engedélykérelemhez csatolni kell a talajvédelmi tervet, kivéve a mezőgazdasági eredetű nem veszélyes hulladékok esetét, mikor is elégséges a talaj tápanyagtartalmi, illetve a kijuttatandó anyag beltartalmi vizsgálata.
Engedélyeztetés helyett bejelentés-kötelessé vált – hatósági díjtétel nem realizálódik – a hígtrágya termőföldön történő felhasználása mellett január 1-től, a
- talajjavítás (földhasználó hozzájárulása szükséges),
- mezőgazdasági célú tereprendezés
- talajvédelmi műszaki beavatkozásokat, valamint létesítmények (ha nem tartoznak más hatóság engedélyezési körébe).
A bejelentéshez is csatolni szükséges a talajvédelmi tervet, továbbá a tereprendezés illetve a műszaki beavatkozások során a kiviteli tervez is.
A szennyvíz, szennyvíziszap, a nem mezőgazdasági eredetű hulladék termőföldön történő hasznosításához, a tereprendezéshez és a műszaki beavatkozásokhoz a földhasználó és a tulajdonos hozzájárulás is szükséges.
Osztatlan közös termőföldterület esetében tulajdonosi hozzájárulásnak minősül a többségi tulajdoni hányaddal rendelkező tulajdonostársak hozzájárulása.
