17℃ 9℃
október 10. Gedeon, Ferenc, Bendegúz
Agrárközélet

Túl sok a nagyvad Magyarországon, elfogyott a türelem

NAK

A hazai nagyvad létszám országos szinten elérte azt a határt, amely tovább nem tartható.

A további növekedés megállításáért, illetve a létszám csökkentéséért azonnal cselekedni kell – egyebek közt ez is megfogalmazódott a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) Országos Erdő- és Vadgazdálkodási Osztályának legutóbbi ülésén. A klímaváltozás kapcsán pedig egyértelmű, hogy emberi beavatkozásokra is szükség van az erdők megfelelő alkalmazkodásának elősegítéséhez.

A NAK Országos Erdő- és Vadgazdálkodási Osztályának napokban tartott tanácskozásán – Luzsi József vidékfejlesztésért felelős NAK-alelnök köszöntőjét követően – több kulcsfontosságú témával is foglalkoztak a résztvevők. Az első napirendi pont a jelentősen megnőtt hazai nagyvad létszám és a növekvő vadkár összefüggése volt, illetve az, hogy az erdő- és mezőgazdálkodók részéről hol lehetnek a tűrőképesség határai.

Duplázódás

Prof. Csányi Sándor az Országos Vadgazdálkodási Adattár vezetőjeként vett részt az osztályülésen mint vendégelőadó. A prezentációjában ismertetett hivatalos statisztikai adatok alapján rámutatott, hogy a hazai nagyvad létszám az elmúlt három évtizedben megduplázódott, de a valóságos szám minden bizonnyal a jelentett adatokat is felülmúlja.

A 2023. évi hivatalos vadlétszám becslés szerint napjainkban a nagyvad létszám meghaladja a 600 ezret.

Ezen állomány táplálékigénye sokszorosa a vadászatra jogosultak által a vad számára kijuttatott takarmány mennyiségnek. Elmondható, hogy a nagyvadállományt – akaratlanul – alapvetően az erdőgazdálkodók és a mezőgazdasági vállalkozások által hasznosított területek tartják el, ám az ott okozott vadkárnak csak töredékét térítik meg számukra. 

A probléma kezelésének legcélravezetőbb megoldása az állomány jelentős csökkentése lenne, akár az eddiginél radikálisabb beavatkozásokkal.

Az osztályülésen elhangzott, hogy az Agrárminisztérium irányításával tervben van egy országos vadhatás monitoring-rendszer kidolgozása, amelynek alkalmazásával a vadászatra jogosultak szintjén lehetne kezelni – a helyi viszonyoknak megfelelően – a problémát.

Az ülésen egyetértés volt abban, hogy olyan vad létszámot kell kialakítani és fenntartani, amelynek hatása hosszabb távon is elviselhető és kezelhető – ez társadalmi érdek. Elsődleges cél a gím és a dám állományának jelentős csökkentése, további terjeszkedésének megakadályozása, valamint az afrikai sertéspestis miatt megfogyatkozott vaddisznóállomány ismételt felszaporodásának elkerülése. (A NAK témához kapcsolódó korábbi sajtóközleménye itt érhető el.)

Segíteni a fafajok vándorlását

Az osztályülés másik kiemelt napirendi pontja az erdők klímaváltozáshoz való alkalmazkodása volt. A téma kapcsán Dr. Borovics Attila, az Erdészeti Tudományos Intézet főigazgatója tartott előadást, ismertetve a legfrissebb kutatási eredményeket, azok gyakorlati adaptációjának lehetőségét. Tény, hogy a klímaváltozás a termőhelyi potenciál csökkenését, növedék- és árbevétel-kiesést, valamint a biotikus és abiotikus károsítás gyakoriságának és erélyének növekedését okozza a hazai erdőkben.  

A hazai erdei ökoszisztémák nem mindegyike képes adaptálódni a gyorsan változó körülményekhez. Magyarország átlaghőmérséklete az utóbbi 50 év alatt 1000 km-t „tett meg” dél felé, ezért a fafajok spontán vándorlása már nem elégséges, az embernek kell azt elősegíteni.

Egyebek közt a változást jobban toleráló genotípusú szaporítóanyag, ellenállóbb őshonos fafajok, valamint a klímaváltozás hatásait mérsékelni képes erdőművelési módszerek megválasztásával. A klímazónák ugyanakkor olyan mértékben tolódnak el, hogy bizonyos esetekben az őshonos fajok sem jelentenek megoldást, és – mindenre kiterjedő, alapos vizsgálatokat követően – idegenhonos szárazságtűrő fajok telepítése is szóba jöhet. 

Az osztályülésen egyetértés volt abban, hogy nem szabad magukra hagyni az erdőket, bármennyire is ezt sugallják zöld szervezetek, az erdészeti szakmának mindent meg kell tennie az erdőket ért káros hatások kivédése érdekében.

Aktív beavatkozás szükséges, és nem rezervátum szemlélet. Mindemellett az erdő – az agrárerdészet részeként – mint klíma- és talajvédelmi beruházás, a mezőgazdaság egyik lehetséges kitörési pontja is lehet, mely a gazdák számára járulékos pozitív hozadékként például faanyagot és gyümölcsöt is biztosít.

Ehhez kapcsolódóan, Dr. Bleier Norbert országos osztályelnöktől megtudtuk, hogy az ülésen szó esett még a SOE ERTI  erdőtelepítések szakmaiságát segítő döntéstámogató rendszeréről, mely várhatóan a jövő évtől kötelezően használandó lesz, és jelentős segítséget nyújt
a közép- és hosszú távú erdészeti tervezésben.

A KAP is támogat

Téma volt emellett a Közös Agrárpolitika, melynek magyar Stratégiai Terve kiemelten támogatja az erdőgazdálkodás fejlesztését; a szakterületi pályázati kiírásokat az elsők közt fogja megjelentetni az Agrárminisztérium.

A NAK tájékoztatási szolgáltatása keretében ennek kapcsán is rendszeresen, országszerte tájékoztatja majd az erdőgazdálkodókat, illetve olyan gyakorlatorientált, terepi rendezvényeket, bemutatókat tart, ahol a szakemberek közvetlenül nyerhetnek betekintést a legújabb kutatási eredményekbe, korszerű technológiákba.

Luzsi József azzal zárta az osztályülést, hogy tennivaló van bőven, a NAK az előttünk álló időszakban is mindent megtesz tagjai boldogulása érdekében, legyen szó alkalmazkodó erdőgazdálkodásról, fenntartható vadgazdálkodásról, vagy éppen az utolsó forintig megtérítendő vadkárról.

(Fotó: balajisrinivasan/Pixabay)

Agrofórum Hírlevél
Iratkozzon fel az Agrofórum hírlevélre!

A feliratkozást követően a rendszer egy megerősítő emailt fog küldeni a megadott email címre. Ha nem érkezne meg a levél, kérjük nézze meg a spam vagy Gmail esetén a Promóciók és az Összes levél mappát.

Földvásárlás előtt áll? Ezt a hibát ne kövesse el!

2025. október 8. 10:10

Magyarországon földet csak földműves vásárolhat – ehhez pedig szinte kötelező az aranykalászos gazda végzettség.

KÁN Egyetemi Napok: új irányok a növénytáplálásban

2025. szeptember 30. 11:00

A kaposvári KÁN Egyetemi Napok részeként idén is megrendezték a IV. Alkalmazott Növénytudományi Konferenciát, fókuszban a tápanyagutánpótlással.

Nemzetközi figyelem övezi a MATE új MSc szakját

2025. szeptember 15. 15:10

Elindult a MATE Haltenyésztő mérnöki MSc-je, amely a fenntartható akvakultúrában képez új generációt.

Von der Leyen terve: mi marad a gazdáknak?

2025. szeptember 11. 16:10

A Bizottság 300 milliárdos KAP-keretet ígér, védzáradékokkal. A termelők szerint a kockázat így is jelentős.

Gyöngyköles – a klímaváltozás alternatív gabonanövénye

2022. január 11. 10:24

Az agrár- és klímakutató szakemberek évek óta figyelmeztetnek a globális felmelegedés következtében fellépő szélsőséges időjárási események lehetőségére. A komoly, magas hőmérsékleti csúcsokkal kiegészülő aszályos periódusok negatív hatást gyakorolnak az alapvető élelmiszer-növények termeszthetőségére, beleértve a búzát is.

Hogy harcoljunk a klímaváltozás hatásaival? - Jó példaként Bécs Aspern-Seestadt városrészt mutatjuk

2024. április 5. 05:40

A szakemberek felismerték, hogy a klímaváltozás hatásai mérsékelhetők a megfelelő intézkedésekkel, mint a csapadékvíz-visszatartás. Aspern-Seestadt Bécs egy új városrésze, ahol nagy hangsúlyt fektetnek a klímaváltozás hatásainak mérséklésére.

Burgonyatermesztés: új megközelítés szükséges

2021. július 26. 05:38

Egy közvélemény-kutatásban az agrárszakemberek 90%-a a klímaváltozás okozta változó környezeti körülményeket jelölte meg, mint a burgonyatermelést hátráltató tényezőket az elmúlt 10 év során.

Új célok a klímaváltozást csökkentő innovációért - jelentős összeget fordít a Syngenta a fenntartható mezőgazdaságra

2019. október 23. 12:33

A Syngenta két milliárd dollárt fektet be az elkövetkezendő öt évben fenntartható mezőgazdasági innovációkba.