A Nébih szakértői, a Magyar Államkincstárral kötött megállapodás alapján helyszínen ellenőrzik a támogatási kérelmet benyújtó mezőgazdasági termelőket.
A támogatás célja a mezőgazdasági genetikai erőforrások megőrzése, ezen belül a védett őshonos és veszélyeztetett mezőgazdasági állatfajták genetikai állományának in situ megőrzése.
A védett őshonos mezőgazdasági állatfajták azok, amelyeket Magyarország természetföldrajzi környezetében, történelmi múltra visszatekintően tenyésztenek, ezáltal a nemzeti örökség, a mezőgazdasági génbank, valamint a természet- és tájvédelem részévé váltak. Védett őshonos mezőgazdasági állatfajta például a magyar szürke szarvasmarha, a lipicai, a szőke mangalica és a kendermagos magyar tyúk. A veszélyeztetett mezőgazdasági állatfajták olyan magas genetikai értéket képviselő, nem őshonos állatfajták, amelyek kiszorultak a termelésből, ezért a génállományuk megőrzése érdekében szükségessé vált védelmük. E körbe jelenleg a magyar tarka szarvasmarha és a magyar merinó juh tartozik.
A támogatás célja az alacsony létszámmal rendelkező védett őshonos és veszélyeztetett mezőgazdasági állatfajták nőivarú (baromfifélék esetén vegyes ivarú) állományának – a fajták eredeti tartási-, takarmányozási körülményeihez hasonló – in situ feltételek közötti, tenyésztésben történő életképes populációjának fenntartása. Mindez a genetikai állomány megőrzéséről, valamint az adott állatfajták fennmaradását biztosító tenyésztési programokról szóló jogszabályoknak megfelelően kell, hogy történjen.
A gazdák 2016-ban és 2017-ben beadott támogatási kérelme 5 éves tenyészetben tartás kötelezettségvállalást jelent az alábbiak szerint:
támogatási kérelmüket 2016-ban beadók esetében: 2016. január 1. – 2020. december 31.
támogatási kérelmüket 2017-ben beadók esetében: 2017. január 1. – 2021. december 31.
A Nébih szakértőinek feladata az állatállomány, valamint a dokumentációk ellenőrzése. Az állatállomány helyszíni ellenőrzése során a tenyészetben található és a támogatási kérelemben szereplő állatokat egyedenként megvizsgálják. A helyszíni ellenőrzéskor fellelt állatok egyedi azonosítóit összeegyeztetik az állattartó nyilvántartásával (szarvasmarha és juh esetén az ENAR adatbázissal is), majd ennek megfelelően jegyzőkönyvbe vezetik.
A dokumentáció ellenőrzése során az alábbi dokumentumokat (fajonként, fajtánként eltérőek) vizsgálják: a tenyészetben vezetett állomány-nyilvántartás (minden állatfajnál), marhalevelek (szarvasmarha, bivaly), lóútlevelek (ló, szamár), szállítólevelek (juh/kecske, sertés, baromfi esetében), és nem utolsó sorban a tenyésztési program által előírt dokumentumok.
A Nébih szakértői év végéig 70 tenyészet különböző szarvasmarha-, ló-, sertés-, juh- és baromfi fajtáit ellenőrizik.