A támogatások egészének lehívásához nélkülözhetetlen a kölcsönös megfeleltetés szabályrendszerének betartása a gazdálkodás során. A KM egyik eleme a „Helyes Mezőgazdasági és Környezeti Állapot”, amelyben ügyelni kell a tarlóégetésre.
A HMKÁ egyik aktuális előírása a következő:„Tarló, nád, növényi maradvány, valamint gyepek égetése tilos, kivéve, ha erre növény-egészségügyi okokból van szükség”.
A levegő védelméről szóló kormányrendelet egyértelműen tiltja a tarlóégetést. Eszerint a lábon álló növényzet, tarló, illetve növénytermesztéssel összefüggésben keletkezett hulladék égetése tilos, kivéve, ha jogszabály másként nem rendelkezik. Egyetlen kivétel lehet, ha a szántón olyan mértékű fertőzés jelenik meg, amely csak és kizárólag a tarló felperzselésével szüntethető meg. Ekkor a növényvédelmi hatóság – megyei kormányhivatal – elvileg megengedheti a tarlóégetést. A gyakorlatban ilyen engedélyt ritkán kerül kiadásra.
Engedély esetén a tarló égetésének szabályait az „Országos Tűzvédelmi Szabályzat” tartalmazza az alábbiak szerint:
- a tarlónak minden oldalról egyidejűleg történő felgyújtása tilos; az égetéshez csak a tarlómaradványok használhatók fel; a szalmát elégetéssel megsemmisíteni, lábon álló gabonatábla mellett tarlót égetni tilos;
- a tarlót vagy az érintett szakaszokat a tarlóégetés megkezdése előtt legalább 3 méter szélességben körül kell szántani, és az adott területen az apró vadban okozható károk elkerülése érdekében vadriasztást kell végrehajtani, a fasorok, facsoportok védelmére a helyi adottságoknak megfelelő, de legalább 6 méteres védősávot kell szántással biztosítani;
- tarlóégetés 10 ha-nál nagyobb területen szakaszosan végezhető, és csak az egyik szakasz felégetése után lehet a másik szakasz felégetéséhez hozzáfogni;
- a tarlóégetés során tűzoltásra alkalmas kéziszerszámmal ellátott, megfelelő létszámú, kioktatott személy jelenlétéről kell gondoskodni, és legalább egy traktort ekével a helyszínen készenlétben kell tartani.
A tüzet nem szabad őrizetlenül hagyni, és folyamatos felügyeletet is biztosítani kell.
Csak akkor égessünk, ha muszáj! A tarlóégetéssel ugyanis károsodnak a talajban lévő hasznos bioszervezetek, a talaj lecsökkent szervesanyag-készletét tovább pazaroljuk – rontva ezzel szerkezetességét, aszálytűrését, vízmegtartó képességét stb. –, és vadaknak is ártunk ezzel. A tarlóégetés nem csak a talajba juttatható, a talajban lévő szervesanyag felelőtlen pazarlását jelenti, de a levegőszennyezést is okoz.
Az engedély nélküli tarlóégetés nemcsak a támogatást csökkentheti az előírás be nem tartása miatt, de akár félmillió forintos pénzbírsággal is számolhat az, aki tarlót éget.
