Jól teljesítenek a hazai sertésfeldolgozók, a vágóhidakra az év első felében mintegy 48 ezerrel több hízó került, mint egy évvel korábban. A növekedést azonban minden bizonnyal az egyre bővülő élősertés-behozatal hajtotta, a magyar állomány ugyanis az idén is tovább zsugorodott. A baromfiágazatban még mindig érezteti hatását a pusztító erejű madárinfluenza, a járvány miatt feleannyi kacsát vágtak az első hat hónapban, mint egy évvel korábban.
Míg a baromfi- és a szarvasmarha-feldolgozás is csökkenő pályára került az év első felében, a sertéságazatban tovább folytatódott a növekedés. Az Agrárgazdasági Kutató Intézet (AKI) jelentése szerint a január–júniusi időszakban 5 százalékkal kevesebb szarvasmarhát és 6 százalékkal kevesebb baromfifélét vágtak Magyarországon, míg sertésekből két százalékkal több került idén a vágóhidakra.
A mintegy 96,5 millió levágott baromfi jelentős része csirke volt, a 82,3 milliós szám egy százalékkal haladja meg az egy évvel korábbi szintet. A legnagyobb mértékben a víziszárnyas-feldolgozás esett vissza, kacsából például az előző évihez képest 46 százalékkal kevesebb került a vágóhidakra. A „zuhanórepülés” minden bizonnyal a pusztító erejű madárinfluenza-járványnak tudható be.
Bár mára sikerült felszámolni a fertőzést, az állomány visszaállítása pedig folyamatban van, a víziszárnyas-ágazatban máig érzékelhető nyomot hagyott az eset. A járvány miatt már 2016 decemberében tapasztalható volt a visszaesés a vágóhidakon, ami az idén is tovább folytatódott. A havi 8,6 ezer tonnát meghaladó 2016. január–júniusi vágással szemben 2017. első fél évében mindössze 4,4 ezer tonna kacsát vágtak átlagosan egy hónapban a feldolgozók.
A szarvasmarha-ágazatban is visszaesett a feldolgozás az év első felében. Az AKI jelentése szerint az első fél évben összesen 50 ezer marha került a vágóhidakra. Az előző évhez képest jelentősen, mintegy 11 százalékkal csökkent a bikák vágása, ahogyan tehénből is két százalékkal kevesebbet dolgoztak fel, az üszők aránya azonban kismértékben emelkedett. A Központi Statisztikai Hivatal adatai azt mutatják, hogy az élőállat-kivitel is mérséklődött az ágazatban. Az első fél évben több mint 17 százalékkal kevesebb marhát szállítottak külföldre a hazai tenyésztők, míg az import 14 százalékkal nőtt.
Legfontosabb exportpartnerünk továbbra is Törökország, de Ausztriába és Horvátországba is kerülnek magyar tenyészállatok. Az import elsősorban Németországból, Hollandiából és Olaszországból érkezett az év első felében.
A sertésvágásokról eközben pozitív hírek érkeztek. A hazai vágóhidakon 2,337 millió sertést vágtak le 2017. első fél évében, 48 ezerrel többet, mint egy évvel korábban. Az AKI adatai szerint – két hónap kivételével – minden hónapban felülmúlta a tavalyi szintet a feldolgozás mértéke. A pozitív irányt jelzi az is, hogy a korábbinál 24 százalékkal kevesebb anyakoca került vágóhídra az első fél évben. Mivel az elmúlt időszakban nem nőtt, hanem csökkent a hazai sertéslétszám, így a növekedés minden valószínűség szerint az importnak köszönhető.
A sertésállomány a KSH adatai szerint Magyarországon 2,8 millió volt 2017. június elsején, ami 100 ezerrel marad el az egy évvel korábbi szinttől. A behozott élő sertések száma eközben mintegy hét százalékkal nőtt. Míg az első fél évben összesen 10,7 ezertonnányi hízót szállítottak a magyar gazdák a külpiacokra, addig az országba összesen 25,2 ezer tonnányi sertés érkezett. Tehát a behozatal több mint kétszerese volt a kivitelnek. Élő sertést főként Szlovákiából, Hollandiából és Németországból vásároltunk, a kivitel nagyrészt Romániába, Szlovákiába és Ausztriába irányult.
(Magyar Idők)
