Állattenyésztés

A holland gazdák mesterséges intelligenciát használnak a tehenek és a növények figyelésére

Agrofórum Online

Egy holland cég próbálja a 21. századba „repíteni” a mezőgazdaságot. De készen áll a világ a mesterséges intelligenciával felvértezett tehenekre?

Nincs idő ezen töprengeni, mert a pillanat elérkezett, hála egy holland cégnek, amely két technológiát – a mozgásérzékelőket és a mesterséges intelligenciát – egyesített azzal a céllal, hogy a 21. századba vezesse a baromfiudvart.

A Connecterra társaság az IDA rendszerét, vagyis az „Intelligens tejtermelői asszisztenst” az Egyesült Államokba is elhozta, miután több éven át kísérleti jelleggel Európában is kipróbálta.

Az IDA egy, a tehén nyakára erősített mozgásérzékelő eszközt használ, amely a tehén mozgását továbbítja egy mesterséges intelligencia által vezérelt programnak. Az érzékelő adatai, ha többször összehangolják a valós viselkedéssel, végül lehetővé teszik az IDA számára, hogy pusztán az adatok alapján megmondja, mikor kérődzik, fekszik, sétál, iszik vagy eszik a tehén.

(Fotó: Ben Sellon/Associated Press)

Ezek a mutatók előre jelzik, hogy egy adott tehén beteg-e, kevésbé termékeny-e, vagy készen áll-e a szaporodásra – figyelmeztetve a gazdát a viselkedésben bekövetkező változásokra, amelyek egyébként könnyen elkerülnék a figyelmét.

Egyszerűen lehetetlen lenne számunkra minden egyes állatot egyedileg nyomon követni

– mondta Richard Watson, az első négy amerikai gazdálkodó egyike, aki az IDA-t használja, amióta decemberben kereskedelmi forgalomba került.

Watson, aki a Georgia állambeli Waynesboróban található Seven Oaks Dairy tulajdonosa, úgy véli, hogy ha egy számítógép azonosítaná, hogy 2000 darabos állományában mely tehenek szorulnak figyelemre, az akár 10 százalékkal is javíthatná a gazdaság termelékenységét, ami több százezer dollárt jelentene a családja számára.

Kiderült, hogy a gazdák által használt technológia sok tekintetben valóban elavult.

Ha be tudjuk bizonyítani, hogy ezek az előnyök léteznek ennek a technológiának a használatából, úgy gondolom, hogy az IDA elfogadása a gazdálkodási rendszerek széles körében, különösen a nagy gazdálkodási rendszerekben, nem lenne kérdéses

– mondta Yasir Khokhar, a Connecterra alapítója és vezérigazgatója.

A tejtermelés csak az egyik olyan iparág, amely profitál a mesterséges intelligenciából, amelyet olyan különböző területeken alkalmaznak, mint az újságírás, a gyártás vagy az önvezető autók. A mezőgazdaságban a mesterséges intelligenciát arra fejlesztik ki, hogy drónfelvételek segítségével megbecsüljék a termés egészségi állapotát, és a gyomirtót a sorok között is ki tudják szűrni.

(Fotó: Ben Sellon/Associated Press)

Yasir Khokhar, a Microsoft volt alkalmazottja, a Connecterra alapítója és vezérigazgatója elmondta, hogy az ötletet az Amszterdamtól délre fekvő tejgazdaságban töltött idő inspirálta. – Kiderült, hogy a gazdák által használt technológia sok tekintetben valóban elavult – mutatott rá. – Ami rendelkezésre áll, azt nagyon nehézkes használni, pedig a mezőgazdaság egyike azoknak a területeknek, amelyeknek égető szükségük van a technológiára.

Az IDA alapját a Google nyílt forráskódú TensorFlow programozási keretrendszere képezi, amely számos tudományágban segítette a mesterséges intelligencia elterjedését. Ez egy olyan nyelv, amely az általánosan használt Python kódra épül, és segít összekapcsolni a szövegből, képekből, hangból vagy érzékelőkből származó adatokat a neurális hálózatokkal – a számítógépek tanulását segítő algoritmusokkal. A nyelvet már több milliószor töltötték le, és körülbelül 1400 ember járul hozzá a kódhoz, akik közül csak 400-an dolgoznak a Google-nál – árulta el Sandeep Gupta termékmenedzser.

Szemmel tartva a teheneket

Szerinte a TensorFlow-t olyan emberek is használhatják, akiknek csak középiskolai szintű matematikai és némi programozási ismeretük van.

Tovább haladunk ezen az úton, hogy egyre könnyebbé és könnyebben használhatóvá tegyük

– magyarázta Gupta.

A Google szóvivője, Justin Burr szerint a TensorFlow-t a NASA tudósainak a Kepler-teleszkóp segítségével történő bolygókereséstől kezdve az Amazonas menti törzseknek az illegális erdőirtás hangjainak észleléséhez nyújtott segítségig mindenre használták már.

A Google reméli, hogy a felhasználók adaptálják a nyílt forráskódot, hogy új alkalmazásokat fedezzenek fel, amelyeket a vállalat egy nap a saját üzletében is felhasználhat.

A szenzorok mesterséges intelligencia nélkül is segítenek a gazdáknak a csordáik nyomon követésében. Mary Mackinson Faber, az Illinois állambeli Pontiac közelében lévő Mackinson tejgazdaság ötödik generációs gazdálkodója elmondta, hogy az ír Moocall cég által kifejlesztett, a tehén farkára erősített eszköz SMS-t küld neki, amikor a tehén készen áll a szülésre, így ő ott tud lenni, hogy megbizonyosodjon arról, hogy semmi baj nem történik. A Moocall nem használ mesterséges intelligenciát – egyszerűen csak üzenetet küld, amikor a farban a gerinc-összehúzódások egy bizonyos küszöbértéket túllépnek.
Bár „nagyszerű eszköznek” nevezte, elmondása szerint emberi intuícióra van szükség ahhoz, hogy azt tegyék, ami a legjobb az állatoknak.

Vannak bizonyos feladatok, amelyekben segíthet, és segíthet nekünk, de nem hiszem, hogy valaha is helyettesíteni fogja az embert.

Forrás: https://www.cbc.ca/news/science/cows-artificial-intelligence-1.4618981

Agrofórum Hírlevél
Iratkozzon fel az Agrofórum hírlevélre!

A feliratkozást követően a rendszer egy megerősítő emailt fog küldeni a megadott email címre. Ha nem érkezne meg a levél, kérjük nézze meg a spam vagy Gmail esetén a Promóciók és az Összes levél mappát.

Segítség a száj- és körömfájás miatt károsult gazdálkodóknak

2025. április 1. 11:10

A ragadós száj- és körömfájás miatt nehéz helyzetbe került gazdálkodók anyagi támogatást igényelhetnek a Bérgarancia Alapból.

Száj- és körömfájás: lezárások és kényszervágások jönnek

2025. március 27. 11:10

Újabb hazai szarvasmarhatelepen igazolta a Nébih a rendkívül fertőző száj- és körömfájás jelenlétét, ezúttal Győr-Moson-Sopron vármegyében.

Tojótyúkok ketreces tartása: Csehország uniós tilalmat sürget

2025. március 16. 11:10

Csehország 2027-től betiltja ezt a tartási formát, ezért a cseh tojástermelők egyenlő versenyfeltételeket szeretnének az uniós piacon.

Madárinfluenza Csongrád-Csanádban: új gócpontot találtak

2025. március 14. 08:10

Madárinfluenza vírus jelenlétét igazolta a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) laboratóriuma Csongrád-Csanád vármegyében.

Az Agrárminisztérium új állattenyésztési törvényt fog megalkotni

2018. május 30. 12:54

Az agrárminiszter hangsúlyozta: "erős magyar mezőgazdaság nincs erős, szuverén magyar állattenyésztés és fejlett tenyészállat-előállítás nélkül".

Hal- és zöldségtermelés egyszerre - jön az intelligens akvapóniás rendszer

2021. április 24. 16:01

A halnevelés és növénytermesztés párhuzamos megvalósítása nagy kihívást jelent, megoldást hozhat a svédek intelligens vezérlőrendszere.

Újabb mélyponton a sertésállomány

2020. augusztus 26. 08:47

2019. december 1-jén 909 ezer szarvasmarhát tartottak a gazdálkodók, 2,7 százalékkal többet, mint az előző év azonos időpontjában.

A liba felöltöztet, de le is tud vetkőztetni…

2019. október 28. 13:16

A nyíradonyi Szilágyi László közel negyven éve libákkal foglalkozik, ahogy maga mondja, végig járta a létra valamennyi fokát, egyet sem hagyott ki. A vele készített interjú során tapasztalatairól mesélt.