Az Állatorvostudományi Egyetem konzorciumvezetésével, a HUN-REN Állatorvostudományi Kutatóintézettel és a Széchenyi István Egyetemmel közös munkában megvalósuló „Fertőző állatbetegségek, antimikrobiális rezisztencia, állatorvosi közegészségügy és élelmiszerlánc-biztonság Nemzeti Laboratóriuma” című, RRF-2.3.1-21-2022-00001 azonosítójú projekt zárórendezvényét 2026. február 19-én, 10:00 órától tartották Budapesten, az Egyetem István utcai campusán.
A projekt 3,3 milliárd forint támogatásból valósult meg, és olyan kutatás-fejlesztésekre épült, amelyek a fertőző betegségek megelőzését, az antimikrobiális rezisztencia (AMR) kockázatainak csökkentését, valamint diagnosztikumok, vakcinák és gyógyszerjelöltek fejlesztését szolgálják.
One Health: közös felelősség ember és állat között
Az AMR-ről hajlamosak vagyunk úgy gondolkodni, mint tőlünk távoleső problémáról. Ugyanakkor hatással van mindennapjainkra, akár a saját konyhánkban, az orvosnál, vagy éppen háziállatainkkal törődve, hiszen egyszerre érinti súlyosan humán- és állategészségügyet, valamint az agráriumot. A modern tudomány ezt a One Health, vagyis „Egy Egészség” szemléletnek nevezi, mert ma már tudjuk, hogy ami az egyik ágazatban történik, a másikra is hat.
Az Állatorvostudományi Egyetem Nemzeti Laboratóriuma ezért nem egyetlen területet vizsgált, hanem összefüggéseket keresett: hogyan alakulnak ki és terjednek a rezisztens kórokozók, és milyen, a gyakorlatban is használható eszközökkel lehet csökkenteni a kockázatot.
1% növekedés, 65 emberélet – súlyos becslések
A projekt egyik legerősebb üzenete, hogy a rezisztencia nem elméleti probléma, a növekedése Magyarországon is mérhető társadalmi teherrel járhat. A becslés alapján az AMR 1%-os növekedése 65 emberéletet és 1800 „elvesztett” életévet jelenthet. A kutatásokban ezért nem „egy-egy baktérium” volt a célpont, hanem nagy adathalmazokból levonható, gyakorlatot formáló következtetések.
A projektben több mint 3000 baktériumot izoláltak és vizsgáltak. Közel 70.000 rezisztencia-eredményt állítottak elő, sok multirezisztens kórokozóval, illetve több száz olyan izolátummal, amely emberekre nézve is kockázatos rezisztenciagéneket hordozhat.
Közétkeztetési edényekből is izoláltak E. coli-t
Ezt a láncot akkor értjük meg igazán, amikor hétköznapi tárgyakon keresztül vizsgáljuk. A projekt során ezért többek közt közétkeztetésben használatos ételszállító edényekből is vettek mintákat. Több száz E. coli baktériumot izoláltak, amelyek között több multirezisztens kórokozó is előfordult.
Új laborinfrastruktúra és diagnosztikai eszközök
A kutatási eredményekhez a projekt keretében megfelelő infrastruktúra is kiépült. A több mint 50 eszközt az Egyetem több egysége is használja. Például kísérleti állatház (baromfi és nyúl), molekuláris genetikai és szekvenáló laboratóriumi kapacitás, továbbá több nagyértékű diagnosztikai eszköz, köztük egy MALDI-TOF rendszer, amely gyors és pontos baktérium-azonosítást tesz lehetővé.
Nemzetközi együttműködések és piaci hasznosulás
A projekt nem csak kutatási számokban mérhető. A szakemberek 25 hazai és 13 nemzetközi együttműködést alakítottak ki, 40 nemzetközi pályázatot adtak be, amelyek közül 15 nyert. Több piaci együttműködés is elindult, köztük egy Mycoplasma baktérium elleni vakcina-fejlesztés szellemi tulajdonát egy nemzetközi gyógyszercég vásárolta meg. A projekt során öt iparjogvédelmi bejelentés született.
A laboreredménytől a megelőzésig
A sajtónyilvános zárórendezvényen az érdeklődők ízelítőt kapnak abból, hogyan lesz a laboreredményből kockázatcsökkentés és megelőzés. Szó volt a komplex AMR kockázatkezelést támogató adatelemzésről, újonnan leírt sertésvírusokról, fág-alapú megközelítésekről, vakcina-jelöltekről, és a probiotikus hatású fermentált takarmányok lehetőségeiről is.
A projekt európai uniós támogatással, a Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz (RRF) keretében, vissza nem térítendő finanszírozásból valósult meg.
Képek: Állatorvostudományi Egyetem.
