A Bio-Fungi Kft. és a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) konzorciuma közös kutatás-fejlesztési projektet indít a gombatermesztés melléktermékeként megjelenő gombakomposzt és egyéb szedési hulladék rovarlárvákkal történő újrahasznosításának és teljes ipari technológiájának kutatás-fejlesztésére, a gombaipar hulladékkezelésének megoldása érdekében. A GINOP_PLUSZ-2.1.1.21-2022-00183 kódszámú projekt teljes költsége 812,38 millió forint, melyből a támogatás összege 452,13 millió forint.
A projekt alapgondolatát az adta, hogy a gombatermesztés során a gomba súlyához és térfogatához képest sokszoros mennyiségű letermett komposzt és egyéb szedési “hulladék” keletkezik, amely nagy térfogata miatt csak korlátozott földrajzi távolságra szállítható gazdaságosan. Ez a tápanyagokban dús biomassza ugyanakkor alkalmas lehet rovarlárvákkal történő újrahasznosításra.
A Bio-Fungi Kft. és a MATE szakértőinek hipotézise szerint azonban a letermett gombakomposzt elfogyasztására csak nagyon kis számú rovar lárvája lehet képes, ezen belül pedig nagyon kevés olyan, amely hatékonyan hasznosítani is tudja a komposztban található tápanyagokat. Az európai uniós támogatással megvalósuló projekt egyik legfőbb célja tehát az, hogy megtalálják azokat a rovarfajokat, amelyek lárváinál jelentős pozitív hatás mutatható ki a gombakomposzttal való táplálás során.
A 2025. március 23-ig tartó projekt sikeres megvalósulásával több iparági probléma is megoldható lehet. Egyrészt a rovarfehérje – ami több kutatás alapján is bizonyítottan a legtisztább fehérje – felhasználható lesz a gombatermesztésben mint dúsító anyag. Jelenleg a szükséges dúsító anyagokat a termesztő cégek külső forrásokból szerzik be, ami igen nagy költséget jelent. A rovarfehérje sikeres hasznosítása csak a Bio-Fungi Kft. esetében heti 2500 tonnás gombakomposzt-termelésnél heti 7,5 millió Ft megtakarítást eredményezhetne. A rovarfehérje gombatermesztésben történő felhasználását a vonatkozó EU-s és hazai engedélyezési eljárásnak kell megelőznie, amelynek az alapjait a pályázat során leteszik.
Másrészt a rovarfehérje előállításakor a keletkező salakanyagban koncentrálódik a komposzt hatóanyaga, amely megfelelő visszaforgatással csökkentené a napjainkban nagyon költségessé vált műtrágya felhasználását a kertészeti növénytermesztésben és növelhetné a bioágazat előretörését. A tervezett kutatás jól illeszkedik a körforgásos termelési rendszerek fejlesztésébe.
Emellett a rovarfehérje más gombaipari szereplőknél is értékesíthető, amely nagy haszonnal járhat. A kutatásnak jelentős további előnyei is feltárhatók, amelyek az első kísérleti eredményeket és az analitikai méréseket követően válnak majd ismertté.
