Állattenyésztés

Borzasztó dologra derült fény, a mesterséges intelligencia is tettestárs benne

Agrofórum Online

A baromfitenyésztésben és tojástermelésben már most kézzelfogható előnyöket kínál a mesterséges intelligencia alkalmazása a humán dolgozókhoz képest.

A mezőgazdaságnak számos olyan árnyoldala is van, amelyről viszonylag kevesebb szó esik. Néha azonban egy-egy ügy eléri a közvélemény ingerküszöbét, és olyankor az adott ágazat megpróbál megnyugtató lépéseket tenni, nehogy a fogyasztók ellene forduljanak. Nagyjából egy évtizede vált például szélesebb körben ismertté, hogy évente több millió naposcsibét pusztítanak el Magyarországon is azért, mert kakasnak születtek.

2015-ös adatok szerint az összes kikelt napos baromfi 3 százalékát ölik le gázos módszerrel a keltetőkben, ami évi 6-7 millió állat megsemmisítését jelenti. Máshol a szintén nem igazán humánus „ledarálás” módszerét alkalmazzák, a hímivarú szárnyasokat ugyanis nagyüzemi körülmények között egyszerűen a tojástermelés melléktermékének tartják. A felnevelésük gazdaságtalan, a húsuk értékesíthetetlen, ezért pusztítják el a 72 óránál fiatalabb csibéket.

Vajon mi változott ezen a téren az elmúlt évtizedben? Úgy tűnik, hogy az utóbbi időkben a mesterséges intelligencia (AI) is egyre komolyabb szerepet kap abban, hogy pontosabban állapíthassák meg a csibék nemét, és ezáltal a keltetők hatékonyabban működhessenek. Erre egyrészt a szakképzett munkaerő hiánya kényszeríti rá a termelőket, másrészt pedig állatjóléti elvárások.

Az AI segítségével a csibék nemének megállapítása egyre inkább automatizált folyamattá válhat. Ez azért is fontos, mert a megmaradó nőivarú állatok is gyakran szenvednek el szárnysérülést a kézi válogatás során, különösen a műszakok végén, amikor a dolgozók már fáradtak. Az eljárás gépesítésével azonban ennek nagy része kiküszöbölhető, miközben fenntartható az óránkénti 40–160 ezer egyed átvizsgálása.

„A humán alkalmazottak nagyjából 5 óra után elfáradnak az óránként több ezer szárnyas átvizsgálásától. Ezzel a technológiával viszont a pontosság nem szenved csorbát”

– emelte ki Ramin Karimpour, az AI-alapú válogatással foglalkozó Targan cég alapítója. A termelők tapasztalata szerint az automata vizsgálatra való átállással 0,2–0,5 százalékos csökkenést tapasztaltak hét napos időtartamban a szárnyaspusztulások terén. Ebben az is szerepet játszott, hogy a kiválogatott csibék több órával hamarabb jutottak vízhez és élelemhez a kézi válogatáshoz képest.

Így működik az automata válogatás, 98 százalékos pontossággal:

Agrofórum Hírlevél
Iratkozzon fel az Agrofórum hírlevélre!

A feliratkozást követően a rendszer egy megerősítő emailt fog küldeni a megadott email címre. Ha nem érkezne meg a levél, kérjük nézze meg a spam vagy Gmail esetén a Promóciók és az Összes levél mappát.

Így nem fagy be az állatok itatójában a víz, működik az egyszerű trükk

2026. január 9. 09:10

A házi kedvencek és haszonállatok előtt befagyó víz sokaknak okoz gondot ezekben a hetekben, ennek megelőzésére ajánlunk egy egyszerű ötletet.

Zárlat alá került több sertéstelep: újra felbukkant az Aujeszky-betegség

2026. január 8. 14:10

Somogy vármegyében Aujeszky-betegség vírusát mutatták ki sertésállományokban, a hatóság zárlatot rendelt el.

A tojásba is képesek bemászni ezek a férgek, ügyeljünk a jelekre

2025. december 29. 09:10

A fogyasztók elé ritkán kerülnek sérült vagy szépséghibás nagyüzemi tojások, ám a ház körüli tyúkudvarokban alkalmanként találkozhatunk ilyenekkel.

Váratlanul nagy ugrás az oroszoktól, megcsinálták, amire senki sem számított

2025. december 28. 16:10

Háború és szankciók ide vagy oda, az orosz sertéstenyésztés hatalmas ugrást hajtott végre fél évtized alatt.

Komoly mennyiségben vásárolt élőállatot hazánktól Kazahsztán

2019. szeptember 17. 10:04

A vásárlásra a kazahsztáni gazdálkodók többször is kérték az ottani mezőgazdasági tárcát, mivel a magyar élőállatok kiváló minőségűek.