Korai volt a magyar gazdák öröme. Bár a tavalyi rovarölő szeres botrány miatt egy időre eltűnt a magyar piacról az importáru, a külföldi termelés felfutásával újra tömegével érkeznek a dömpingárú termékek a boltokba. Erről árulkodnak az áruházláncok akciói is, amelyek gyakran termelői árakon kínálják a tojást.
Nem várt folyamat indult el a hazai tojáspiacon. Amíg a húsvét előtt megnövekedett kereslet minden évben rendre felfelé hajtja az árakat, idén az ünnepekhez közeledve egyre olcsóbban kínálják a tojást a hazai üzletláncok. Az egyes áruházak e heti promóciós katalógusait böngészve kiderült, hogy míg az elmúlt év végén nem volt ritka a 60 forintos darabonkénti ár, a húsvéti nagybevásárlás idején 36-33, sőt, egyes kiskereskedőknél 30 forint alatt is kapható a tojás.
Csák Gyula, a Csabatáj Zrt. vezérigazgatója szerint ugyanakkor csak úgy tudják ilyen alacsony szintre csökkenteni a fogyasztói árakat a boltok, hogy dömpingárú külföldi tojással töltötték fel a készleteiket. A szakember a Magyar Idők kérdésére elmondta: az elmúlt év végén a fipronilbotrány miatti hiány hajtotta felfelé az árakat az uniós tojáspiacon. A decemberi árszínvonal a termelőknek sem kedvezett, a túl drága tojás ugyanis arra ösztönözheti az ügyeskedőket, hogy ismeretlen eredetű és kétes minőségű árut hozzanak be az országba.
– Abban vagyunk érdekeltek, hogy hosszú távon kiszámítható, biztonságos termelési feltételeket biztosító árak legyenek a piacon – emelte ki. A fent említett akcióval sem az a baj – mutatott rá Csák Gyula –, hogy két hétre visszaesnek az árak, a valódi problémát az jelenti, hogy a húsvét előtti akció az év egészében hatással lehet az árak alakulására.
– Nyilvánvaló, hogy minden áruházlánc a tojással igyekszik ebben az időszakban becsalogatni a vevőket, a túlzottan alacsony árakkal ugyanakkor a magyar tojástermelés jövőjét, így a hazai piac hosszú távú ellátását veszélyeztetik – emelte ki.
A húsvétnak kiemelt szerepe van a termelésben, az év ezen szakát követően ugyanis jellemzően esik a kereslet, így az árak is alacsonyabb szintre csúsznak. Ezért is fontos a termelőknek, hogy a húsvétot jól zárják, mert az azt követő időszak biztosan nem a nyereségről szól. A szakember szerint akkor lehet kiegyensúlyozottabb a tojásár az országban, ha a hazai termelés szinkronban lesz a belső fogyasztással.
A tavalyi rovarölőszer-botrány ellenére a Magyarországon megtermelt tojással szembeni bizalom változatlan, ami a termelők és a hatóságok munkájának is köszönhető. A hazai tojásfogyasztás erősítésének ugyanakkor még bőven lenne tere, a Baromfi Terméktanács szerint ugyanis egyelőre a legtöbb vásárló kizárólag az ár alapján választ.
Molnár Györgyi, a szervezet mezőgazdasági titkára a Magyar Időknek elmondta: az egy főre jutó hazai tojásfogyasztás egy évben eléri a 223 darabot, ezzel kissé meghaladjuk az uniós átlagot, ám a vásárlók egyelőre nem keresik tudatosan a magyar tojást, holott az a frissesség és a megbízhatóság szempontjából a legjobb választás lenne.
– A nagy európai botrányok nem hazánkból indulnak, sőt a legtöbb esetben nem is érintik a magyar termelőket. A hazai áru megbízhatóságának záloga a szigorú hatósági ellenőrzés: a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalnak köszönhetően csak azok az áruk kerülhetnek a piacra, amelyek minden feltételnek megfelelnek – fogalmazott Molnár Györgyi.
A szakember szerint az áruházláncok oldaláról látni némi elmozdulást, de a legkisebb és egyben legolcsóbb, más országokban ipari hasznosításra szánt, S-es méretű tojást zömében így is külföldről szerzik be. A vevők pedig még mindig gyakran a legolcsóbb terméket választják annak ellenére, hogy a kilónkénti árat tekintve a nagyobb, M-es vagy L-es tojással járnának jobban. Ma már minden boltban kötelező feltüntetni a kilónkénti árat is, így aki figyelmesen vásárol, könnyen kiválaszthatja a legjobb ár-érték arányú tojást.
Szintén nagy segítséget jelent a választásnál a tojáson található kódszám, amely amellett, hogy megjelöli, mely országból, mely megye és járás mely termelőjének istállójából származik az adott termék, azt is megmutatja, hogy milyen tartástechnológia mellett termelték. A 0-s jelzés a biotojást jelöli, az 1-es mélyalmos, szabadtartásos technológiát takar, a 2-es az úgynevezett alternatív tartás jelzője, amelynek során ugyan zárt térben tartják a tyúkokat, a ketrecekből azonban kijöhetnek az állatok. A 3-as szám pedig a ketreces tartásra utal.
Molnár Györgyi ugyanakkor felhívta a figyelmet, hogy mind a négy esetben szigorú hatósági ellenőrzés vonatkozik a gazdaságokra, az pedig, hogy zárt vagy nyitott térben tartják az állatokat, nem változtat a tojás minőségén. – Minden gazdának az az érdeke, hogy az állomány termeljen, ezért a körülményeket és a takarmányozást is úgy alakítja, hogy az a legmegfelelőbb legyen az állatoknak – emelte ki. A szakember szerint azt a tévhitet is el kell oszlatni, hogy a zárt, ketreces tartás állatvédelmi szempontból nem megfelelő eljárás.
– Ha állatvédelmi problémákat vetne fel a ketreces tartás, akkor nem ott lenne a legmagasabb a termelés és nem ott lenne a legalacsonyabb az elhullás aránya. Az az állat, amelyik nem érzi jól magát, nem fog termelni, és a betegségekre is fogékonyabb – jegyezte meg. Bár egyes hírek szerint az áruházláncok a jövőben kizárják kínálatukból a ketreces tojásokat, Molnár Györgyi szerint ez téves irány.
