A hazai magyartarka-állomány létszáma évek óta 55-60 ezer, az egyesület 1500 tagja által tartott 32 ezer egyedből már tizenegyezret vontak be a termelésellenőrzésbe – mondta Füller Imre, az egyesület ügyvezető igazgatója az MTI-nek.
   
Az egyesület teljesítményvizsgálatai szerint 2010 óta mind a kettős – tej- és húshasznosítású -, mind a húshasznú magyartarkák hozama javult – tette hozzá.
   
Mint mondta, a kettőshasznú magyartarkák tejtermelése 2016-ban meghaladta átlagban az évi 6300 kilogrammot; a 2010-es átlagtermelés 5949 volt, eközben megmaradt a tej magas, 3,95 százalékos zsírtartalma, és 3,45 százalékról 3,5 százalékra nőtt a fehérjetartalma. A bikák választási súlya a 2010-es 240-ről 249 kilogrammra, az üszőké 236-ról 241 kilogrammra nőtt.
   
Az egyesület 2016-os tenyésztési programja szerint – főként tenyészbika előállításához – a kiváló magyartarka bikák mellett, hegyitarka – magyar, osztrák, német és svájci – tenyészbikákat használnak. Az egyesület az állománytól a tejtermelésben évi 1-1,5 százalékos növekedésre számít, a hústermelő képesség romlása nélkül.
   
Az egyesület 2018-ban indítja genomszelekciós programját a bikák tenyészértékének korai meghatározására. Jelenleg ivadékvizsgálattal határozzák meg a tenyészértéket, míg a genom – azaz az örökítő anyagok összességének – szelekciója ezt a 4-5 évig tartó folyamatot rövidíti le azzal, hogy segítségével a tenyészértéket már az embrióból is meg lehet határozni – mondta Füller Imre.
   
Magyarországon eddig pénzhiány és a tenyészbikák viszonylag alacsony száma miatt nem tudták elkezdeni a programot; a géntartalékban jelenleg 115 tenyészbika génjeit tárolják.
   
Az egyesület igazgatója arról is beszámolt, hogy a magyartarka keresett a piacon, a fajtát főleg Törökországban, de a horvát, a német és az osztrák piacon is értékesítik.
   
A 8-9 hónapos állatot jelenleg kilogrammonként 900 forintért lehet eladni, míg például a fiatal bikák átlagos felvásárlási ára a Magyar Állattenyésztők Szövetségének adatai szerint augusztusban 750-770 forint között volt.
   
A szimentáli – hegyitarka – fajtákból nemesített magyartarka szarvasmarha tenyésztése csaknem 150 éves múltra tekint vissza. A 19. század második felétől az 1970-es évekig meghatározó magyar szarvasmarhafajta volt, amit jó alkalmazkodó képességének, súlygyarapodásának, vágóértékének, jó hús- és tejminőségének köszönhetett. 2010-ben veszélyeztetett fajtává nyilvánították, mivel tisztavérű, „A” törzskönyves egyedeinek száma 5000 alá csökkent. Az egyesület akkor indult ötéves tenyésztési programjával mára 6000 fölé nőtt a számuk.
   
A fajta a ma több mint 850 ezres hazai szarvasmarha-állomány 15-20 százalékát adhatja, és az egyesület ügyvezető igazgatója szerint arányosan részesedik a kivitelből, amelynek értéke 2015-ben meghaladta a 39 milliárd forintot.

(MTI)