Milyen lehetőségei vannak a háború közepette egy állattartó mezőgazdasági üzemnek? Ukrajnában mindennap a talpon maradás a cél.
2022 februárja óta dúl az orosz-ukrán háború, amit természetesen az északkeleti szomszédunk mezőgazdasága is megérez. Alighanem elképzelni sem tudjuk, milyen nehézségekkel jár fegyverropogás közepette gazdálkodni, az Agriland című szaklap viszont utánajárt, hogyan működhet egy tehenészet a frontvonal közelében.
A helyszín a Csernyihivi terület Ukrajna északi részén, mindössze 2 órányi autóútra a főváros Kijevtől, ahová sűrűn elérnek az orosz rakéták és drónok. Itt tenyészt tejtermelő szarvasmarhákat egy gazdaság, abban bízva, hogy nemsokára elérkezik a fegyvernyugvás ideje, és akkor egy 1000 férőhelyes istállót is építenek majd új beruházásként.
Jelenleg két helyen folyik az állattartás, az egyikben 848 jószágot gondoznak (köztük 400 tejelő tehenet), a másikban pedig 205 szarvasmarhát. A teheneket naponta háromszor fejik, az átlagos hozam 13 066 kg egyedenként. Naponta 22 tonna tejet küldenek feldolgozásra, ami elismerésre méltó teljesítmény az adott körülmények mellett. Üszőket nem vásárolnak, az utánpótlást házon belül oldják meg a Holstein-fríz teheneik révén.
A gazdaságban még sok minden a szovjet időket idézi, bár van már modern, automatizált szellőztető rendszerük is. Mindkét telepen ugyanazon receptúra alapján takarmányoznak, bár a tejtermelésben jelentősen eltérnek az egyes állományok. Ahol több hely van az állatok számára, ott 1,5-2 literrel magasabb a napi tejhozam egyedenként, és eléri a 43-44 litert. A besorozások miatt nagy kihívás, hogy mindig legyen megfelelő létszámú munkaerő a gazdaságban.
A termelési költségek és a tejfelvásárlási árak lényegében hónapról hónapra változnak, ami szintén megnehezíti a gazdaságos működést. 2025-ben a kilogrammonkénti árak 34–40 euró (13–15 ezer forint) között ingadoztak, ami körülbelül 35 százalékkal alacsonyabb az európai uniós átlagnál. A tejet a Danone-nak adják el, ám ehhez 400 kilométerre kell elszállítaniuk. Nem is hinnénk, hogy rengeteg „márkás” termékben még ma is rendszeresen ukrán tejet használnak fel.
A szóban forgó gazdaság 1000 hektáron termeszt kukoricát, rozst, napraforgót, búzát, szóját, és persze rengeteg szalma is keletkezik, ami jól jön az állatok alá. A takarmánykeverőt maguk tervezték, bár az egyes állati csoportok takarmányozása nem nagyon tér el egymástól. A modernebb istállóban a fejést DeLaval halszálkás fejőházban végzik, ezt használtan vásárolták. Az energiaellátást már rég nem elektromos hálózaton keresztül végzik, áttértek a szilárd fűtőanyagokra.
Így zajlik ma vidéken az ukrán jószágtartás:
