A lovak takarmányozásában a széna minősége alapvetően meghatározza az állatok egészségét és teljesítményét. Mégis gyakran csak a kész bálát vizsgáljuk, miközben a későbbi minőséget már jóval korábban eldöntik a gyepen meghozott döntések.
A kaszálás időpontja, a tarlómagasság vagy éppen a szárítás módja olyan tényezők, amelyeket utólag már nem lehet kijavítani. A gondosan előkészített betakarítás ezért legalább olyan fontos, mint maga a tárolás.
A megfelelő időzítés többet számít, mint a nagyobb hozam
A gyep fejlődési állapota jelentősen befolyásolja a készülő széna beltartalmi értékét. Ahogy a növények öregszenek, nő a rosttartalom, miközben csökken az emészthetőség és a fehérjetartalom. Ha a kaszálás túl későn történik, ugyan nagyobb tömeg takarítható be, de a takarmány értéke már kedvezőtlenebb lesz.
A gyepgazdálkodási ajánlások szerint a kaszálás optimális időpontját a domináns növényfajok fejlettségéhez érdemes igazítani. Így érhető el a legjobb egyensúly a termésmennyiség és a takarmány minősége között.
Nem mindegy, milyen magas marad a tarló
A túl alacsony vágás elsőre nagyobb hozamot ígérhet, valójában azonban több problémát is okozhat. A talajhoz közeli növényi részek rostosabbak, emellett a földdel, porral vagy egyéb szennyeződésekkel való érintkezés kockázata is nő. Ez nemcsak a széna minőségét rontja, hanem penész- és baktériumterhelést is növelhet.
A megfelelő tarlómagasság ezzel szemben tisztább takarmányt eredményez, és a gyep regenerálódását is segíti, ami a következő növedék szempontjából sem elhanyagolható.
A gyors, kíméletes szárítás a cél
A kaszálást követően a növények életfolyamatai még egy ideig folytatódnak, ezért minden feleslegesen eltöltött óra tápanyagveszteséget jelenthet. A cél az, hogy a széna minél rövidebb idő alatt érje el a biztonságos nedvességtartalmat, ugyanakkor a rendkezelés ne okozzon jelentős levélveszteséget.
A gyakorlat azt mutatja, hogy ehhez nem mindig a legnagyobb nyári hőség a legjobb partner. A megfelelő légmozgás sok esetben többet segít a száradásban, mint a tűző napsütés. Ugyanakkor a csapadék továbbra is az egyik legnagyobb kockázati tényező, hiszen a megázott rendből értékes tápanyagok mosódhatnak ki, és romlik a takarmány minősége is.
A tiszta széna a ló egészségét is védi
A lovak különösen érzékenyek a poros, penészes vagy földdel szennyezett szálastakarmányra. A jó minőségű széna kellemes illatú, zöldes színű, idegen anyagoktól mentes, és nem mutat penészesedésre utaló jeleket.
Egyre több gazdaságban ezért laboratóriumi takarmányvizsgálattal is ellenőrzik a beltartalmi értékeket, különösen sport- és tenyészlovak esetében. A megfelelő nedvességtartalom szintén kulcskérdés.
A túl nedvesen bálázott széna könnyen felmelegedhet, penészedhet, szélsőséges esetben pedig öngyulladás veszélye is fennállhat. A korszerű nedvességmérő eszközök alkalmazása ma már nemcsak a nagyüzemekben, hanem a kisebb gazdaságokban is megtérülő beruházás lehet.
(Forrás: Experten für Heu und Stroh zeigen: So macht man Pferdeheu richtig | agrarheute.com)
Képek: Pixabay.
