A közelmúltban tette közzé az Európai Bizottság a 2015-ben végzett átfogó mézpiaci ellenőrzéseinek eredményeit - írja a Világgazdaság.
A vizsgálatban 2264 mintát vettek az uniós tagországokban, illetve Svájcban és Norvégiában.A vizsgálatok során első körben a tagállamok maguk analizálták a mézmintákat, s a jelentésből az derül ki, hogy a mézek 6 százalékát találták hamisnak. Ezek után 1069 – a saját vizsgálataikban megfelelt – mintát küldtek az unió által kijelölt központi laboratóriumba, ahol 893-at találtak „gyanúsnak”, és egy új vizsgálati módszerrel megvizsgálva a minták 14,2 százalékáról állapították meg, hogy hamis, hozzáadott cukrot tartalmaz.
Noha a vizsgálati eredmények közzététele előtt a bizottság azt kommunikálta, hogy az importmézek 29 százaléka gyanús – amit a politikusok hamisként interpretáltak –, a 893 minta vizsgálatakor éppenséggel az uniós mézek buktak meg nagyobb arányban. A 893 mintán belül ugyanis az EU-országokból származó mézkeverékek mintegy 20 százaléka bizonyult hamisnak, míg az uniós mellett importanyagot is tartalmazó mézkeverékeknél, valamint a teljes egészében import mézkeverékeknél egyaránt 10 százalékos volt a hamis mézek aránya. A nem kevert mézek esetében hasonló volt a hamis tételek aránya: az EU-tagállamokból származó mézek 19,3, míg a nem uniós országokból származó mézek 20 százaléka bizonyult hamisnak.
Sajnos a közzétett eredményekből nem állapítható meg, hogy konkrétan mely országokból származnak a hamis mézek, és a mintavételek sem a valós piaci viszonyok alapján történtek – mondta a Világgazdaságnak Fazekas Gyula, a Magyar Mézkereskedők és Mézcsomagolók Egyesületének elnöke. Miközben az EU 400 ezer tonnás mézfogyasztásának fele import – amelyből 100 ezer tonna Kínából érkezik –, az alaposabban megvizsgált, gyanús 893 mintából csupán négyet vettek határállomásokon, de azok sem bizonyultak hamisnak. Az sem tudható, hogy egy-egy minta mögött mennyi valós termék van.
Magyarországon 2015. június 1. és 2015. július 15. között ellenőrizték a mézeket, a termékpálya egészén, a termelőktől a kereskedőkig – közölte a Világgazdaság érdeklődésére a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih). A magyar hatóság által vizsgált 74 mintából 20 volt magyar eredetű, 18 uniós vagy EU-n kívüli országokból származó méz, 36 pedig uniós és nem EU-s országokból származó mézek keveréke.
A vizsgálati eredmények alapján 14 terméknél indítottak eljárást, ebből három esetben hamisítás miatt. Összesítve a vizsgált termékek 18,9 százalékánál talált kifogásolnivalót a hatóság. A fajtaméz megnevezést nem igazoló pollenösszetételt, határérték alatti diasztázaktivitást, hozzáadott cukrot, egy esetben pedig érzékszervi hibát tapasztaltak.
A megfelelő cukorprofillal rendelkező minták közül a Nébih 49-et további vizsgálatra küldött a bizottság által kijelölt kutatóközpontba, ahol a vizsgálatok nyolc mézet kifogásolhatónak minősítettek, nem megfelelő cukorösszetételük miatt. Ezekből hat volt uniós és nem uniós országokból származó mézkeverék, egy hazai, egy pedig román eredetű. Három minta nem a megnevezett földrajzi helyről származott, ezeknél határérték alatti diasztázaktivitást is tapasztaltak. A fennmaradó, vagyis nem továbbküldött 25 vizsgálati mintából négy volt kifogásolható, amelyek nem magyar eredetűek voltak.
(Világgazdaság)
