Magyarországon a húsvéti bárány jelkép, de bárányhúsból alig fogy itthon. A juhágazatnak inkább az export miatt fontos a húsvét.
A bárány ősidők óta a tisztaság és az áldozat jelképe, a keresztény húsvéti hagyományban Jézus Krisztus szimbóluma.
Húsvétkor sok kultúrában hagyomány a bárányhús fogyasztása – főként a mediterrán országokban kedvelt fogás az ünnepi asztalon. Magyarországon azonban a bárányhús szerepe visszafogottabb.
Bár a húsvéti ünnepkörben a bárány szimbolikusan megjelenik, a hazai konyhákban ritkán kerül terítékre bárányhús. A magyar lakosság éves bárányhús-fogyasztása mindössze ~0,2 kg/fő, ami elenyésző más húsfélékhez képest.
Ennek megfelelően a báránypiacot döntően az export határozza meg, a bárányok mintegy 90%-a külföldön talál vevőre.
Exportorientált juhágazat
A magyar juhágazat hagyományosan a nemzetközi piacokra termel. Évtizedek óta Olaszország a fő felvevőpiac, ahol húsvétkor a katolikus hagyomány miatt az egyik legkedveltebb étel a bárányhús.
Az utóbbi években azonban bővül a kereslet más nyugat-európai országok részéről is: egyre több magyar bárány kerül Franciaországba, Németországba, Belgiumba és Hollandiába.
A húsvét kiemelt szezon: a hazai bárányexport közel 40%-a közvetlenül az ünnep előtt realizálódik. Ilyenkor százezres nagyságrendben szállítanak bárányokat külföldre, elsősorban élőállatként.
A 2025 tavaszán Magyarországon felbukkant ragadós száj- és körömfájás járvány átmenetileg veszélyeztette az olaszországi exportot, ami miatt a felvásárlási árak a szokásos 2300-2400 Ft/kg-ról ~1700-1800 Ft/kg-ra zuhantak.
A hatóságok gyors beavatkozásának köszönhetően húsvét előtt sikerült feloldani a korlátozásokat, így a szállítmányok végül útnak indulhattak Olaszország felé.
Belföldi fogyasztás ösztönzése
Mivel a magyar piacon csekély a bárányhús iránti kereslet, a kormányzat és szakmai szervezetek igyekeznek népszerűsíteni e húsfajtát. 2025-ben húsvéti kampány indult „A hagyomány új köntösben” szlogennel, amely kóstoltatásokkal és receptversennyel hívja fel a figyelmet arra, hogy a bárányhús nemcsak ünnepi alkalmakra való.
A bárányhús magas biológiai értékű fehérjeforrás, gazdag B-vitaminokban és relatíve alacsony zsírtartalmú, így egészséges alternatíva lehet a fogyasztók számára.
Fontos volna növelni a hazai fogyasztást a jelenlegi minimális szintről, hiszen minden megvásárolt bárányhús nemcsak az egészséges étrendet szolgálja, hanem a magyar juhtenyésztőket is támogatja. A bővülő külföldi kereslet mellett a belső piac élénkítése hosszú távon stabilabbá teheti az ágazatot.
A bárányhús szerepe húsvétkor tehát kettős: egyszerre tradicionális szimbólum, mely a vallási ünnephez kötődik, és egyben fontos mezőgazdasági exporttermék.
Míg a magyar ünnepi asztalokon továbbra is inkább a sonka és a tojás dominál, a juhágazat számára húsvét jelenti az év csúcspontját.
Képek: Pixabay.
