Állattenyésztés

Igazuk van a húselleneseknek? Új videósorozatot indított a NAK

NAK

Ki táplálja a húsellenes narratívát? Milyen lenne egy állattenyésztés nélküli világ? Milyen szerepet tölt be az állattenyésztés a vidéki gazdálkodásban és az ökoszisztémák működésében?

Ilyen és ehhez hasonló kérdésekre adják meg a választ a European Livestock Voice, azaz az Európai Állattenyésztés Hangja elnevezésű csoport által készített videók. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) honlapján elérhető, Tények/Tévhitek – Állattenyésztés alkategóriában hétről hétre újabb nemzetközi szakértőkkel készített – magyar nyelvre lefordított – interjúk jelennek meg.

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara kiemelt feladatának tekinti a tagjai, a közvélemény és a döntéshozók minél szélesebb körű, hiteles információkon alapuló tájékoztatását, valamint az állattenyésztési ágazatban tevékenykedő gazdálkodók megbecsülésének helyreállítását. Ezt a célt szolgálják az Európai Állattenyésztés Hangja elnevezésű csoport által megjelentetett gondolatébresztő interjúk magyar nyelvű fordításai is.

A 2019-ben alakult szervezet legfontosabb törekvése, hogy tudományos tényekre alapozva tájékoztassa a közvéleményt és a döntéshozókat az állattenyésztés társadalmi, gazdasági és kulturális értékéről, az állati termék-előállítást érintő kérdésekről és az ágazat globális kihívásokhoz való hozzájárulásáról, ezáltal egy másik perspektívát kínálva a folyamatban lévő vitákban.

A szervezet jelentősége megkérdőjelezhetetlen, hiszen napjainkban az európai állattenyésztőket – az egyre szigorodó klíma- és környezetvédelmi, valamint állategészségügyi és -jóléti szabályozásoknak való megfelelés mellett – a szélsőséges nézeteket valló civil szervezetek előretörése, és az általuk képviselt úgynevezett „zöld kérdések” újabb és újabb kihívások elé állítják.

Az ágazatot érő – számos esetben egyoldalú szemléletet tükröző, minden tudományos alapot nélkülöző, vagy féligazságokon alapuló – támadások alapvetően befolyásolják az európai fogyasztók gazdálkodókról, az állattenyésztésről, az állattartásról, valamint az állati termék előállításról alkotott véleményét.

(Forrás: NAK / Fotó: Stela Di/Pixabay)

Agrofórum Hírlevél
Iratkozzon fel az Agrofórum hírlevélre!

A feliratkozást követően a rendszer egy megerősítő emailt fog küldeni a megadott email címre. Ha nem érkezne meg a levél, kérjük nézze meg a spam vagy Gmail esetén a Promóciók és az Összes levél mappát.

Húsvéti bárányhús: hagyomány és exportkincs

2025. április 20. 08:10

Húsvétkor sok kultúrában hagyomány a bárányhús fogyasztása, Magyarországon azonban a szerepe visszafogottabb.

Véget ért a fertőzött RSZKF-telepek felszámolása

2025. április 15. 11:10

A ragadós száj- és körömfájás (RSZKF) legutóbbi két kitörésének helyszínein, Győr-Moson-Sopron vármegyében található Darnózselin és Dunakilitin, befejeződött a fertőzött szarvasmarhák leölése és ártalmatlanítása.

Kártalanítás és vis maior segíti az állattartókat

2025. április 14. 11:10

A ragadós száj- és körömfájás vírus miatt vis maior helyzetet hirdetett ki Nagy István agrárminiszter.

Segítség a száj- és körömfájás miatt károsult gazdálkodóknak

2025. április 1. 11:10

A ragadós száj- és körömfájás miatt nehéz helyzetbe került gazdálkodók anyagi támogatást igényelhetnek a Bérgarancia Alapból.

Jó állapotban teleltek át az őszi vetések

2018. április 17. 09:00

Az idei enyhe, általában hótakaró nélküli telet viszonylag jól átvészelték az őszi vetések.

Már kapható a hazai csemegeszőlő

2018. augusztus 17. 09:04

A csemegeszőlő-fogyasztás alapvetően augusztus végére és az őszre jellemző, de idén várhatóan előbbre tolódik a szezon.

Itt vannak őszi búza kísérletek idei eredményei

2020. október 8. 10:30

Összesen 48 őszi búza fajtát teszteltek az ország tíz pontján a Gabonatermesztők Országos Szövetsége, a Vetőmag Szövetség Szakmaközi Szervezet és Terméktanács és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara posztregisztrációs fajtakísérletében. A teszt végeredményéről egy összefoglaló kiadvány készült a gazdálkodók számára.

Üzembe helyezték a jégkármérséklő rendszert

2021. április 16. 07:35

Az ország 986 pontjáról ezüst-jodidot a felhőkbe juttató rendszer minden évben több milliárd forint kárt előz meg a mezőgazdaságban.