32℃ 20℃
június 5. Frézia, Fatime, Fatima, Bonifác
Állattenyésztés

Innováció a pontynevelésben: harmadára csökkentették a tenyészidőt

Debreceni Egyetem Sajtóiroda

Harmadára rövidítették a pontyok tenyészidejét a Debreceni Egyetem agrárkarának kutatói. Az intézmény Halbiológiai Laboratóriumában olyan technológiát dolgoztak ki, amellyel 12-13 hónap alatt elérik az ivarérettséget és a piaci méretet az egyedek.

A magyar haltermelés központi faja a ponty, a tógazdasági termelés 70-80 százalékát adja. A Debreceni Egyetem Halbiológiai Laboratóriumának kutatói olyan intenzív, zárt rendszerben szaporítják és nevelik az ivadékokat, aminek köszönhetően a hagyományos, halastavi tenyészidőt jelentősen le tudják csökkenteni.

Magyarországon általában hároméves üzemformában állítják elő az őshonos pontyot a tógazdaságok. Extenzív termelést folytatnak, ami azt jelenti, hogy bár kiegészítő takarmányként különböző gabona magvakat etetnek, alapvetően a tavak természetes termőképességét, hozamát használják ki. Mi azt a célt tűztük ki, hogy a 3 évet, amíg a lárvák természetes körülmények között eljutnak a piaci méretig, ami 2-2,5-3 kiló, rövidítsük le 1, maximum másfél évre – magyarázza Fehér Milán, a Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar Állattenyésztési Tanszék tudományos munkatársa.

A tenyészidő lerövidítését több biológiai és technológiai tényező együttes alkalmazásával érik el a debreceni kutatók. Egyik ezek közül az őszi, szezonon kívüli szaporítás. Szemben a természetes környezetben tapasztalt, illetve a tógazdaságokban alkalmazott májusi mesterséges termékenyítéssel, a Halbiológiai Laboratóriumban ősszel is szaporítják a halakat. Amennyiben sikerül megfelelő mennyiségű ikrát, illetve lárvát nyerni a szaporítást követően, a kis egyedeket a téli időszakban egy intenzív, zárt rendszerben nevelik.

Komplett, teljesértékű takarmánnyal etetjük az ivadékokat és a zárt tartástechnológiának köszönhetően a téli időszakot is ki tudjuk használni halnevelésre, ami a tógazdaságokban nem lehetséges. A következő év őszére, tehát a szaporítást követő 12-13 hónapon belül már elérhető a piaci méret – tette hozzá Fehér Milán.

A halak egyenletes növekedéséhez optimális vízminőségi paraméterekre van szükség. A zárt rendszerben folyamatosan biztosítják a 20 fok körüli vízhőmérsékletet és a megfelelő vízminőséget. Az ammóniát nitrifikáció során olyan nitrogénformává alakítják át, ami már nem mérgező a halra nézve, emellett folyamatos a levegőbeoldás annak érdekében, hogy az oxigéntelítettség is optimális legyen. Mindezek, valamint a teljesértékű takarmány garantálják a gyors növekedést. Amíg tógazdasági körülmények között 3-4 kg takarmány szükséges 1 kg halhús előállításához, addig ehhez az intenzív rendszerben, teljesértékű tápokkal 1,2 – 1,5 kg takarmány elegendő.

A laboratóriumban különböző korosztályú pontyokkal végeznek kísérleteket, tavaly májusi, idén januári és tavaszi szaporítású halakkal egyszerre dolgoznak. Többféle módszerrel próbálják a lehető legrövidebb tenyészidőt elérni, ilyen például a monoszex állományok kialakítása. A vizsgálatok igazolták, hogy a nőivarú, tehát az ikrás egyedek, főleg a kezdeti időszakban gyorsabb növekedést és kedvezőbb takarmányértékesítést produkálnak, így tenyésztésük hatékony eszköz a tenyészidőszak jelentős mérséklésére.

Mivel gazdasági szempontból a ponty az egyik legjelentősebb halfaj Magyarországon, minden innováció, ami a nevelésével kapcsolatban születik, a gyakorlati, termelői szféra érdeklődésére is számot tarthat. Mi folyamatos, szoros kapcsolatban állunk a térség számos termelőjével, akik ha nem is az egész technológiát, de annak különböző elemeit át tudják ültetni a gyakorlatba – hívta fel a figyelmet a szakember.

A ponty mellett másik két őshonos halfajjal is kísérleteznek a Debreceni Egyetem agrárkarának kutatói: harcsával és csapósügérrel. Az utóbbi tenyésztéstechnológiáját szeretnék a következő 2 évben optimalizálni. A viszonylag lassú növekedésű és kistestű ragadozó hal húsa kiemelkedően jó minőségű, a nyugat-európai országokban rendkívül keresett.

Agrofórum Hírlevél
Iratkozzon fel az Agrofórum hírlevélre!

A feliratkozást követően a rendszer egy megerősítő emailt fog küldeni a megadott email címre. Ha nem érkezne meg a levél, kérjük nézze meg a spam vagy Gmail esetén a Promóciók és az Összes levél mappát.

Modern állatmenedékek: miért hódít a plexi és a polikarbonát?

2025. június 4. 13:10

A plexi és a polikarbonát egyre népszerűbb választás az állattartók körében – nem véletlenül. Ezek a korszerű anyagok biztonságot, tartósságot és esztétikus megjelenést nyújtanak a kutyák, macskák, madarak vagy kisállatok számára kialakított otthonokban.

A kolosztrumos edények tisztítása sorsdöntő lehet

2025. május 21. 16:10

A kolosztrum életmentő lehet a borjak számára, de csak akkor, ha az itatáshoz használt eszközök megfelelően tiszták.

Hatékonyabb állattartással kevesebb antibiotikum?

2025. május 17. 16:10

A FAO szerint az állattartás hatékonyságának növelése akár 57%-kal is csökkentheti az antibiotikumhasználatot 2040-ig, megelőzve a rezisztencia terjedését.

A jövő takarmánya a rovarfehérje?

2025. május 14. 16:10

A rovarfehérje-alapú takarmányok fenntartható alternatívát kínálnak az állattenyésztésben, de vajon készen áll-e az iparág az áttörésre?

A nagyobb kalóriabevitel hatással van a rák kialakulására

2023. december 29. 14:40

A táplálkozás és a tumorok kialakulásának kockázata közötti kapcsolatot vizsgálták az állatvilágban a Debreceni Egyetem munkatársainak közreműködésével. A hidrákon és zebrahalakon végzett kísérletek kimutatták: az étrend korlátozása megakadályozta vagy lassította a rák kialakulását.

Üzemmérettől független komplex precíziós szaktanácsadási rendszer kialakítása

2020. október 16. 08:31

Befejeződött a KITE Mezőgazdasági Szolgáltató és Kereskedelmi Zrt. konzorciumi vezető, a Debreceni Egyetem és a Balogh-Farm Tépe Kft. konzorciumi tagok kutatás-fejlesztési projektje. A beruházás összköltsége 2,151 milliárd Ft, melyből a projekt 1,202 milliárd Ft vissza nem térítendő európai uniós támogatást a Széchenyi 2020 program „GINOP-2.2.1-15 – K+F versenyképességi és kiválósági együttműködések” tárgyú pályázati felhívása keretében nyert el.

24. Tiszántúli Növényvédelmi Fórum - előtérben az új károsítók és a precíziós növényvédelem

2019. október 19. 08:37

Minden évben újabb és újabb károsítók, állati kártevők és korábban nem tapasztalt betegségek jelennek meg, ami nagy kihívás elé állítja a növényvédelmet.

Gyerekekre támadnak a varjak Debrecenben

2018. június 5. 08:21

Másfélszeresére nőtt a Debrecenben fészkelő dolmányos varjak száma az elmúlt öt év alatt – állapította meg a Debreceni Egyetem MÉK Természetvédelmi Állattani és Vadgazdálkodási Tanszéke. Az urbanizálódott madárfaj egyre több problémát okoz a városban.