A tavalyi 120 ezernél kevesebb lehet idén 10-15 százalékkal a húsvéti bárányexport Olaszországba, mivel a bárányok súlya a korai húsvét miatt még nem éri el az értékesítéshez szükséges mértéket
Bátor Árpád, a Juh Terméktanács elnökhelyettese elmondta, az éves bárányexport jelentős része, tavaly 79 százaléka, mintegy 519 ezer bárány az olasz piacra került, a kivitel mintegy 20 százalékát tette ki a húsvétra szállított bárány. Korábban az olasz piac húsvétkor 13-20 kilogramm súlyú bárányokat igényelt, mivel a családok fél vagy egész bárányt vásároltak. Ezzel szemben most inkább darabolt, grillezett bárányokra van kereslet, amelyek előállításához 20-27 kilogramm súlyú bárányt vágnak le – tette hozzá.
Megjegyezte azt is, hogy a legnagyobb arányban értékesített 20-24 kilogrammos pecsenyebárány ára tavaly kilogrammonként 2,8 euró – mintegy 850 forint – körül volt, ez idén várhatóan 3,1 euróra – mintegy 950 forintra – nő majd.
Felhívta a figyelmet arra is, hogy bár a bárány némileg drágul, a tenyésztési nehézségek, a dráguló táp és munkadíj miatt az országban tenyésztett juhok száma tavaly alig változott, 986 ezer volt.
A magyar juhászat árbevétele támogatással együtt éves szinten 20 milliárd forint, amely az elmúlt években nem változott. Ugyanakkor az anyajuhokra jutó támogatás tavaly 7480 forintra emelkedett a 2016-os 7200 forintról – jegyezte meg a szakember, aki hozzátette, hogy a tavaly a juhászatok jelentős része nem jutott agrár-környezetgazdálkodási (AKG) kifizetéshez, amely jelentős jövedelem-kiesést okozott.
Kitért arra is, hogy az ágazat bevételének alig 5 százalékát adja a gyapjú.
