Állattenyésztés

Közvetlen fogyasztás helyett: sertéstakarmányozás rovarokkal

Agrofórum Online

Az európai ember számára a rovarok fogyasztása néhány kísérletező kedvű egyén kivételével teljesen idegen. De mi lenne, ha mi maradnánk a hagyományos ételeinknél, mint a baromfi vagy a disznó, és őket táplálnánk ezzel az új fehérjeforrással? A baromfi esetében ez már bevett eljárás, és biztató kísérletek folynak a sertések takarmányozásával kapcsolatban is.

Mivel 2050-re a világ népessége elérheti a 10 milliárd főt, a csirke- és disznóhús iránti igény is 173%-kal, illetve 105%-kal nőhet. A rovarfehérje viszont könnyen előállítható alternatíva, amelynek piaci értéke már évi 20-30%-kal emelkedik, ahogy elkezdte kiváltani a hagyományos takarmányféléket.

Az Európai Unióban nemrég engedélyezték a feldolgozott rovarfehérjét baromfi- és sertéstakarmányozásra, és ahogy terjed a használatuk, úgy nő majd tovább az értékük is.

Több mint 1900 ehető rovarfajt azonosítottak, amelyek hasznosításán kutatók dolgoznak. Egyelőre az emberek a közvetlen fogyasztást elutasítják, de azt kevésbé, hogy takarmányként, közvetve kerüljenek kapcsolatba a rovarfehérjével.

Az állatok számára pedig jó minőségű táplálékot biztosíthatnak, és jó az elfogadási arányuk. Ráadásul a rovarok gyorsan nőnek, és szinte bármilyen szerves anyagot megesznek, ami szintén mellettük szól. 

A rovarok élete fagyasztással vagy hevítéssel ér véget, valamilyen feldolgozási-tisztítási eljáráson mindig keresztülmennek, majd 4-5%-os nedvességtartalmúra szárítják őket, és megőrlik, illetve kivonják azokat az anyagokat, amik máshol hasznosíthatók.

Az ehető rovarok közül a fekete katonalégy (Hermetia illucens), a közönséges lisztbogár (Tenebrio molitor) és a közönséges házi légy (Musca domestica) számít a disznók takarmányozására legalkalmasabbnak. Ezek könnyen szaporíthatók és olcsó szerves hulladékot vagy akár trágyát is szívesen fogyasztanak, ráadásul kiegyensúlyozott fehérje forrást jelentenek a sertéseknek.

A kísérletek szerint a katonalégy és a lisztbogár, amelyek kiváló fehérje- és zsírforrások, indítótáphoz adható a halfehérje kiváltására, a házi légy, amelynek életciklusa gyors és rendkívül igénytelen faj, pedig a záró takarmányba is tehető teljesítmény- és minőségcsökkenés nélkül.

A rovarfehérjét bizonyítottan jobban emésztik a sertések, mint a halat, mivel kiegyensúlyozott az aminosav-összetétele. Ráadásul előállítása kevesebb üvegházhatású gáz termelődésével jár és kisebb a karbonlábnyoma, így a fenntarthatósági szempontoknak is jobban megfelel.

Vannak azonban még ennek az új iparágnak nehézségei. Az egyik, hogy a feldolgozási eljárásokat szabványosítani kell, hogy tömegtermeléshez felhasználhatók legyenek. A másik, hogy a rovarfehérje ára egyelőre nagyon magas, nem versenyezhet a szója- vagy a halfehérje árával. A harmadik pedig, hogy további, egyre részletesebb kísérletekre van szükség annak meghatározására, milyen rovarfaj és milyen arányban kerüljön a sertéstápba, hogy a lehető legjobban hasznosuljon.

(Fotó: SatyaPrem/Pixabay)

Agrofórum Hírlevél
Iratkozzon fel az Agrofórum hírlevélre!

A feliratkozást követően a rendszer egy megerősítő emailt fog küldeni a megadott email címre. Ha nem érkezne meg a levél, kérjük nézze meg a spam vagy Gmail esetén a Promóciók és az Összes levél mappát.

A kolosztrumos edények tisztítása sorsdöntő lehet

2025. május 21. 16:10

A kolosztrum életmentő lehet a borjak számára, de csak akkor, ha az itatáshoz használt eszközök megfelelően tiszták.

Hatékonyabb állattartással kevesebb antibiotikum?

2025. május 17. 16:10

A FAO szerint az állattartás hatékonyságának növelése akár 57%-kal is csökkentheti az antibiotikumhasználatot 2040-ig, megelőzve a rezisztencia terjedését.

A jövő takarmánya a rovarfehérje?

2025. május 14. 16:10

A rovarfehérje-alapú takarmányok fenntartható alternatívát kínálnak az állattenyésztésben, de vajon készen áll-e az iparág az áttörésre?

Szigorúbb védekezés: afrikai sertéspestis Szlovákiában

2025. május 9. 16:10

Szlovákiában házisertéseket is érint az ASP, ezért a magyar sertéstartóknak még szigorúbban kell betartaniuk a járványvédelmi szabályokat.

Sertéstenyésztés - magasabb szintre kell lépni

2021. március 3. 08:36

A Bonafarm Csoporthoz tartozó Bóly Zrt., a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Kaposvári Campusának (jogelőd Kaposvári Egyetem) és a Debreceni Egyetem konzorciuma egy jelentős, 4 éven átívelő növénytermesztési és takarmánygyártási, valamint -felhasználási kutatás-fejlesztési projektet indított 2016 őszén, amit a Széchenyi 2020 Program keretében, az Európai Unió és Magyarország Kormánya társfinanszírozásával – 1,935 milliárd forint vissza nem térítendő támogatással – valósított meg. A projekt legfontosabb eredményeiről Krzyzewsky Nórával, a Bonafarm Csoport minőségirányítási és kutatásfejlesztési igazgatójával, egyben a projekt vezetőjével, Tossenberger Jánossal, a projekt szakmai vezetőjével, Dobos Attilával, a Debreceni Egyetem AKIT DTTI Agrometeorológiai és Agroökológiai Monitoring Központ vezetőjével és Tenke Jánossal, a Bóly Zrt. sertéságazati takarmányozási vezetőjével beszélgettünk.

Korszerű szarvasmarha-takarmányt fejlesztettek ki

2022. május 29. 10:04

A tejelő szarvasmarhák számára fejlesztett ki korszerű, a pálmazsírt kiváltó, nagyüzemi körülmények között is használható takarmányt a Hód-Mezőgazda Zrt. és a Szegedi Tudományegyetem (SZTE).

A szarvasmarha-állomány nőtt az elmúlt tíz évben

2022. február 19. 10:36

Hazánkban a tehenek száma 2020-ban 100 ezerrel volt több a 2010. évinél.

Télen nagyobb odafigyelést igényel a baromfi takarmányozása

2024. október 14. 16:10

Ha szélsőségesek a körülmények, főleg ha hó is borítja a kertet, takarmánykiegészítésre még a szabad tartású baromfiaknak is szükségük van.