Magyarország elsőként tette a méhészetet adómentessé, elsőként adott beporzási támogatást, és elsőként fogja ténylegesen felsorolni a címkén, mely országokból származik a méz, hiszen a termelők és a fogyasztók védelme így biztosított, mondta Nagy István agrárminiszter a Homokháti Méhész Egyesület méhészeti gyűlésén, Sándorfalván.
A tárcavezető arról is beszélt, hogy a méhészet kicsi ágazat a mezőgazdaságban, de kulcsszerepe van. Beporzás nélkül ugyanis nincs fenntartható fejlődés, fenntartható jövő. Az agrártárca továbbra is kiemelt figyelmet fordít a méhészetre a Közös Agrárpolitika 2027-ig tartó végrehajtása során is, valamint a nemzeti támogatási rendszerben. A méhészeti szektorális támogatások esetében megmarad az 50-50 százalékos uniós és hazai társfinanszírozás, és 2023 és 2027 között a méhészeti ágazat a hazai forrással együtt mintegy 42,7 millió euró támogatásban részesül. Ugyanúgy igényelhető lesz a méhek után az állatjóléti támogatás, 15 euró jár méhcsaládonként, részletezte Nagy István.
A miniszter arra is felhívta a figyelmet, hogy zavar keletkezett az európai mézpiacon. Itt is érezteti hatását az ukrajnai háború, az arra válaszul adott elhibázott brüsszeli szankciók. A harcok kitörése előtt 5000 tonna méz érkezhetett vám nélkül az EU-ba, efölött 17,3 százalékos vám terhelte a tételeket. Az unió döntése értelmében ma korlátlan mennyiségben érkezhet vám nélkül Ukrajnából a méz. Az ukrán méhészek pörgetés után azonnal nyomott áron értékesítették a mézüket, és azok vették meg tőlük, ahová a magyar méhészek is szerették volna értékesíteni a termékeiket. Nagy István hangsúlyozta, hogy 71%-kal több import mézet vásárolt Európa, mint a megelőző esztendőben. A mézpiaci zavarok megszüntetése érdekében a Mezőgazdasági és Halászati Tanács január 30-i ülésén 19 másik tagállam agrárminiszterével közösen kérte Magyarország az Európai Bizottságot az európai piacon található mézkeverékek származásának szigorúbb szabályozására.
