Állattenyésztés

Magyar fejlesztésű GPS-füljelző a szarvasmarhák okoslegeltetéséhez

Agrofórum Online

Sok gazda számára alighanem megnyugtató lenne, ha a jószágai aktuális helyzetéről folyamatos tájékoztatást kapna a telefonjára. Egy magyar fejlesztés épp ebben nyújt segítséget.

A szarvasmarhák állandó távfelügyeletét, biztonságos tartását, legeltetését teszi lehetővé az a forradalmi GPS-füljelző, amelyet a ZANE systems Kft. fejlesztett ki. Az „okos krotália” révén, a valós idejű mozgásszint tanulmányozásával kiszűrhető a jószágok rendellenes viselkedése és esetleges egészségügyi problémája is, vagyis ezek megelőzésében is fontos szerepet játszhat a rendszerük.

A ZANE systems Kft.-t 2012-ben hozta létre Erdei Zoltán villamosmérnök, aki ügyvezetőként vezeti a céget. Fő tevékenységük az elektronikai tervezés és gyártás. A bérgyártás mellett saját termékek kifejlesztésével is foglalkoznak a Debrecenhez közeli Hajdúsámsonban.

A mezőgazdaságban tevékenykedők számára alighanem az említett GPS-füljelző lehet a legérdekesebb eszközük, amely által jelentősen növelhető a kérődzők legeltetésével foglalkozó gazdaságok hatékonysága és jövedelmezősége. A legmodernebb GPS-technológia biztosítja, hogy valós hely- és mozgásadatokat láthassunk az állatokról.

Ezzel az eszközzel teremthető meg az állatok biztonsága, az elvesztés vagy lopás könnyen megelőzhetővé válik.

Egy mindössze 24 gramm tömegű lapos tárgyról van szó, így nem áll fenn a veszély, hogy kiszakad az állat füléből, elvész. Ráadásul a jószág elszállítása, levágása után átrakható egy másik állatra, tehát nincs szükség újbóli beruházásra. A GPS-füljelző csupán 8 cm hosszú, 3-4 cm széles és 1 cm vastag. Akár még ennél kisebbre is el tudnák készíteni, viszont a működtetéshez szükséges energiát termelő napelemnek kell egy bizonyos felületnagyság. Ennek mérete tehát úgy lett optimalizálva, hogy az eszköz mindig kapjon tőle annyi energiát, amivel jól tud működni minden körülmények között.

Erdei Zoltán tapasztalata szerint az „okos krotália” egy feltöltéssel egy hónapig is működik, a fülbe helyezése pedig ugyanolyan tüskékkel és fogóval történik, mint a szokványos füljelzőké. Úgy kell az állat fülébe rakni, hogy legeléskor (amikor a jószág feje le van hajtva) a napelem a Nap felé nézzen, töltődjön.

A napelem hatékonysága természetesen az egy-egy területen jellemző napsütéses órák számától is függ, de a nem kifejezetten napos Svédországban például már próbára tették, és hibátlanul végezte a feladatát. Érdekesség, hogy a GPS-füljelzőt Finnországban rénszarvasok nyomon követésére is használták, bár azoknál éppen fordított volt a helyzet, mint a szarvasmarháknál. Nem az volt ugyanis érdekes, amikor mozogtak, hanem amikor megszűnt a mozgás, mert az nagy valószínűséggel elhullott állatra utalt, amit gyorsan el kellett szállítani, mielőtt a ragadozókat odacsalta volna a tetem.

A ZANE systems Kft. nyomkövetője akár mezőgazdasági eszközök, gépek esetében is alkalmazható, de alighanem az állattartásban dolgozók tudják leginkább értékelni a képességeit. Az eszköz a megadott időnként beküldött GPS koordináták mellett folyamatosan monitorozza az állat aktivitását is.

Egy alkalommal egy hortobágyi farmon 10 eszközt is teszteltek egy egész nyáron át, zökkenőmentesen. Majd ősszel a gazda jelezte, hogy elveszett az egyik borjújuk. A tehénen, amelyik ezt ellette, volt ilyen füljelző, de úgy volt beállítva, hogy csak naponta pár koordinátát küldjön. Az anyaállat időnként eltűnt a nádasban megszoptatni a borját. Már pár napja figyelték a mozgását, de sosem sikerült elkapni, hogy hol van bent pontosan.

Ekkor a ZANE mérnökeitől kértek segítséget, akik szerverről indított paranccsal aktiválni tudták a füljelző GPS-ét, és folyamatos működésre kapcsolták azt.  Ezután már a tehén hamarosan le is leplezte a borjú rejtekhelyét, amikor ismét bement a nádasba.

A hasznos eszköz nem úgy működik, mint a mobiltelefonok, mert a GSM rendszer meglehetősen energiaigényes, nehéz tehát a hosszan tartó tápellátást megoldani. A GPS-füljelző esetében ezért jött képbe az IoT technológia, amely leegyszerűsíti az okos füljelzők csatlakozását a hálózathoz.

Így mindössze 25 mW teljesítmény mellett több kilométeres távolságból is lehetővé válik a kommunikáció, ami ideális a ZANE systems Kft. eszközéhez.

A füljelzőn kívül csupán egy gateway (átjáró) telepítése szükséges, egy magasabb épület tetejére, ami egy egyszerű botantenna kihelyezését jelenti. A közhiedelem szerint a bázisállomások telepítése nem egyszerű, költséges. A valóság ezzel a hiedelemmel szemben az, hogy a gazdálkodók többségének már a tanyáján is WiFi router van, és okostelefon lapul a zsebükben. A ZANE vevői a világ bármely földrészéről ezeket az eszközöket úgy vásárolják meg, hogy a dobozban a füljelzőkkel együtt érkezik hozzájuk az átjáró is, és mindannyian saját maguk telepíteni tudják azt, nehézség nélkül.

A vevőegységek routeren keresztül kábellel kapcsolódnak az internetre vagy SIM kártya segítségével mobilinternethez csatlakoznak. Az adatok adatbázisba kerülnek, hogy a gazda számára kielemezhető, visszakereshető legyen. Ezt webes térképes applikációból, számítógépről, tabletről, okostelefonról egyaránt el lehet érnie a gazdának, így akár okostelefonnal is követhető az állatok pozíciója. Az applikációt a fejlesztő-gyártó cég ingyenesen biztosítja partnereinek.

További hasznos megoldás, hogy a füljelzők ellenállók mindenféle időjárási körülménynek, teljesen vízhatlanok és a könnyű súlynak köszönhetően kényelmes a viseletük az állatok számára. Nehéz látási körülményeknél a bekapcsolható, erősen, zölden villogó LED segít a gazdának megtalálni a keresett jószágot.

Agrofórum Hírlevél
Iratkozzon fel az Agrofórum hírlevélre!

A feliratkozást követően a rendszer egy megerősítő emailt fog küldeni a megadott email címre. Ha nem érkezne meg a levél, kérjük nézze meg a spam vagy Gmail esetén a Promóciók és az Összes levél mappát.

Miért tart valaki manapság háztáji csirkét?

2024. december 15. 16:10

A baromfitartás sok generáció óta az életformánk része. Egy kutatásból kiderült, hogy manapság a csirkék élelmiszerforrások, de társállatok is.

Most esszük meg az éves halfogyasztás közel kétharmadát – így alakul idén az ár

2024. december 14. 10:10

Magyarországon az egy főre eső halfogyasztás évi 6,5 kilogramm, de ez még jócskán elmarad a 20 kilogrammos uniós átlagtól.

Megér egy tenyésztésre szánt borjú 130 ezer eurót?

2024. december 12. 13:10

Még a nyáron rekordáron kelt el egy borjú Németországban: valaki 130 ezer eurót adott a kis jószágért. Vajon visszajön az ára?

Fontosabb az állati takarmány előállítása az emberi fogyasztású élelmiszereké helyett?

2024. december 11. 12:10

A „rovaripar” az állatok intenzív tenyésztéséhez szükséges takarmány előállítására fókuszál az emberi élelmiszertermelés helyett.

Újabb mélyponton a sertésállomány

2020. augusztus 26. 08:47

2019. december 1-jén 909 ezer szarvasmarhát tartottak a gazdálkodók, 2,7 százalékkal többet, mint az előző év azonos időpontjában.

AKI: tavaly kevesebb állatot vágtak le a vágóhidakon, mint az előző évben

2023. március 10. 13:07

A magyarországi vágóhidakon 97,9 ezer darab szarvasmarhát vágtak le 2022-ben, 10,4 százalékkal kevesebbet az előző évinél, sertésből 4 millió 532 ezret, ez 6,9 százalékos csökkenés, baromfiból pedig 207,8 millió darabot, ami 11 százalékkal marad el a 2021. évitől.

A tehénlepény ritka állatok és a fajgazdagság megmaradását segíti

2024. szeptember 10. 09:40

Nem minden fekete-fehér: a szarvasmarhák hozzájárulnak az üvegházhatású gázok keletkezéséhez; ám a legeltetés számos faj táplálékát biztosítja.

Hajdú-Biharban van a legtöbb szarvasmarha hazánkban

2021. április 30. 04:46

A 2020. december elsejei előzetes adatok szerint hazánkban összesen 932,9 ezer szarvasmarha volt, ebből pedig 413,8 ezer tehén.