Állattenyésztés

Mit bizonyít, ha bizonyítjuk, hogy az állatok is szoronganak?

Agrofórum Online

Az állati érzelmek megértése régóta az állatjóléti tanulmányok egyik legfontosabb kérdése. Kutatók azt tanulmányozták, hogyan változik a kiscsibék hangja stresszes körülmények között, és ez közvetve hogyan segít az állattenyésztési ágazatnak az állatjólét javításában. És néhány érdekes következtetés is levontak.

Kenneth Sufka pszichológia- és a farmakológiaprofesszor állatjólétet kutatók egy csapatával együttműködve tanulmányozta a madarak érzelmeit a közönséges házicsirkék csipogásán és fütyülésén keresztül.

Eredményeik javíthatják az állatjólétet a baromfitenyésztési ágazatban. Emellett elősegíthetik az emberek depressziójának és szorongásának kezelésére szolgáló gyógyszerek tesztelését is.

Van-e olyan noninvazív módszer, amely a szabadon mozgó állatokban a stresszállapotok mérésére alkalmas? Erre a kérdésre keresték a választ a csirkékkel végzett vizsgálatokban, amelyekben azok hívó és egyéb hangjait vizsgálták. A kísérlethez összetett akusztikai berendezéseket használtak egy zárt szobában. Az egyik dobozba egy csibét tettek, egy másikba pedig másikat, amely egy tükörben láthatta magát.

A hang mint az állatjólét jelzője

A tükörképét látó csibe azt hiszi, hogy nincs egyedül, és a hívójelei alapján viszonylag nyugodt, nem túl stresszes. Az a csibe azonban, amelyik egyedül van, hangosabb és magasabb hangokat hallat, ami a kutatók szerint azt jelzi, hogy szorong. A kutatók által gyűjtött akusztikai adatokkal azt mérték, hogyan változik meg a fióka hangja, és ez milyen összefüggésben van a stressz-szintjével. Ugyanis ha az ember felismeri, hogy az állat stresszes helyzetet él meg, kialakíthat a hús- és tojásiparban humánusabb, állatbarát gyakorlatokat.

Az állatjólét minden termelőlétesítményekben egyre fontosabb szemponttá válik, legyen szó szarvasmarháról, sertésről vagy madarakról. Érdemes elgondolkodni azon, hogy akár a hangjukat használjuk az állatok jólétének nyomon követésében.

Bár a kutatók – és a gazdák – nyilván azt már régóta tudják, hogy a hangos csibének valami baja van, ennél tovább sosem jutottak. A fiókák vészkiáltásai azt jelentik, hogy stresszesek, de ha azt is tudjuk, mennyire stresszesek, azzal pont a jólétüket lehet felmérni.

A tanulmányban alkalmazott módszer egyben egy nem invazív, viszonylag olcsó lehetőség a szorongásszerű állapotok tanulmányozására állatokban. A korábbi modellekben az állatok stressz-szintjének méréséhez az állatok befogását, vérvételét és a stresszhormon, a kortikoszteron szintjének mérését kellett elvégezni. Ez önmagában is sok stresszel jár.

Ha a gyógyszerek a csibék szorongását oldják, akkor…

Mivel a csibéket gyakran használják az emberi vizsgálatok korai szakaszában, az érzelmeik megértése javíthatja a szorongás és depresszió elleni gyógyszerekkel kapcsolatos vizsgálatokat.

Sok emberhez hasonlóan a csibék is gyakran nem reagálnak számos gyakori depresszió elleni gyógyszerre. Ez az alternatív kezelések elsődleges alanyává teszi őket. De ha a kutatók nem tudják bizonyítani, hogy a csibék szoronganak, akkor azt sem tudják kimutatni, hogy a gyógyszer javítja ezt az állapotot.

Ahhoz, hogy azt állíthassuk, hogy egy szorongás elleni gyógyszer enyhíti a szorongásszerű állapotot, a csibének, egérnek vagy patkánynak valóban szorongania kell. Márpedig ha egy állat szorong (ami gyógyszerrel akár kezelhető) – az azt bizonyítja, hogy az állatoknak is vannak érzelmeik.

Új szempont az állati jogokhoz

A kutatás azonban egy régebbi, összetettebb kérdésre is választ ad: Milyen jogai vannak az állatoknak? A régóta elfogadott válasz szerint az állatok nem rendelkeznek az emberekkel azonos érzelmi képességekkel, ezért kevesebb szükségletük és igényük van.

A kutatók szerint pont annak elfogadása, hogy az állatok szoronganak vagy akár depressziósak is lehetnek, nagyon erős érvet szolgáltat arra, hogy az állatok valóban rendelkeznek negatív érzelmi állapotokkal. És ha ez igaz, akkor etikai szempontból ebből az következik, hogy kötelességünk aggódni az állatok jólétéért, és a lehető legjobb életkörülményeket biztosítani számukra.

Fotó: Pixabay

Agrofórum Hírlevél
Iratkozzon fel az Agrofórum hírlevélre!

A feliratkozást követően a rendszer egy megerősítő emailt fog küldeni a megadott email címre. Ha nem érkezne meg a levél, kérjük nézze meg a spam vagy Gmail esetén a Promóciók és az Összes levél mappát.

Segítség a száj- és körömfájás miatt károsult gazdálkodóknak

2025. április 1. 11:10

A ragadós száj- és körömfájás miatt nehéz helyzetbe került gazdálkodók anyagi támogatást igényelhetnek a Bérgarancia Alapból.

Száj- és körömfájás: lezárások és kényszervágások jönnek

2025. március 27. 11:10

Újabb hazai szarvasmarhatelepen igazolta a Nébih a rendkívül fertőző száj- és körömfájás jelenlétét, ezúttal Győr-Moson-Sopron vármegyében.

Tojótyúkok ketreces tartása: Csehország uniós tilalmat sürget

2025. március 16. 11:10

Csehország 2027-től betiltja ezt a tartási formát, ezért a cseh tojástermelők egyenlő versenyfeltételeket szeretnének az uniós piacon.

Madárinfluenza Csongrád-Csanádban: új gócpontot találtak

2025. március 14. 08:10

Madárinfluenza vírus jelenlétét igazolta a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) laboratóriuma Csongrád-Csanád vármegyében.

A növénygenetikus felfedezte, hogy mi befolyásolja a paradicsom alakját

2023. május 28. 09:06

A paradicsom alakja fontosabb, mint azt sokan gondolnánk. Míg egyes nemesítési módszerek a betegségekkel szembeni ellenálló képességre, a nagyobb terméshozamra vagy a szárazságtűrésre összpontosítanak, Esther van der Knaap, a Georgiai Egyetem növénygenetikusa a kutatócsoportjával egy lépéssel közelebb került a paradicsom termésének alakját szabályozó fehérjekapcsolatok feltárásához.

Agrárminisztérium: fókuszban a tudásalapú Közös Agrárpolitika

2022. április 8. 13:00

A KAP Stratégia tervek Agrártudás és Innovációs Rendszereiről ülésezett 20 tagország képviselője Hollandiában.

A növényvédő szerek miatt veszítheti el hatékonyságát az antibiotikum-terápia egyik utolsó védvonala?

2022. november 20. 06:32

– Az antibiotikum-rezisztencia globális terjedésének köszönhetően az elmúlt években számos humán- és állatgyógyászati készítmény veszített hatékonyságából, így a fertőző betegségek leküzdése mind nagyobb kihívás elé állítja az orvostudományt. A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem kutatói az egyik legjelentősebb opportunista kórokozó baktériumfaj, a Pseudomonas aeruginosa esetében fedeztek fel kulcsfontosságú összefüggést a növényvédőszer-használat és az antibiotikum-rezisztencia kialakulása között.

Corteva: fókuszban a fenntartható megoldások

2023. szeptember 12. 05:40

A Corteva továbbra is elkötelezett, hogy termékeivel és megoldásaival választ adjon a termelők kihívásaira.