Állattenyésztés

Mit bizonyít, ha bizonyítjuk, hogy az állatok is szoronganak?

Agrofórum Online

Az állati érzelmek megértése régóta az állatjóléti tanulmányok egyik legfontosabb kérdése. Kutatók azt tanulmányozták, hogyan változik a kiscsibék hangja stresszes körülmények között, és ez közvetve hogyan segít az állattenyésztési ágazatnak az állatjólét javításában. És néhány érdekes következtetés is levontak.

Kenneth Sufka pszichológia- és a farmakológiaprofesszor állatjólétet kutatók egy csapatával együttműködve tanulmányozta a madarak érzelmeit a közönséges házicsirkék csipogásán és fütyülésén keresztül.

Eredményeik javíthatják az állatjólétet a baromfitenyésztési ágazatban. Emellett elősegíthetik az emberek depressziójának és szorongásának kezelésére szolgáló gyógyszerek tesztelését is.

Van-e olyan noninvazív módszer, amely a szabadon mozgó állatokban a stresszállapotok mérésére alkalmas? Erre a kérdésre keresték a választ a csirkékkel végzett vizsgálatokban, amelyekben azok hívó és egyéb hangjait vizsgálták. A kísérlethez összetett akusztikai berendezéseket használtak egy zárt szobában. Az egyik dobozba egy csibét tettek, egy másikba pedig másikat, amely egy tükörben láthatta magát.

A hang mint az állatjólét jelzője

A tükörképét látó csibe azt hiszi, hogy nincs egyedül, és a hívójelei alapján viszonylag nyugodt, nem túl stresszes. Az a csibe azonban, amelyik egyedül van, hangosabb és magasabb hangokat hallat, ami a kutatók szerint azt jelzi, hogy szorong. A kutatók által gyűjtött akusztikai adatokkal azt mérték, hogyan változik meg a fióka hangja, és ez milyen összefüggésben van a stressz-szintjével. Ugyanis ha az ember felismeri, hogy az állat stresszes helyzetet él meg, kialakíthat a hús- és tojásiparban humánusabb, állatbarát gyakorlatokat.

Az állatjólét minden termelőlétesítményekben egyre fontosabb szemponttá válik, legyen szó szarvasmarháról, sertésről vagy madarakról. Érdemes elgondolkodni azon, hogy akár a hangjukat használjuk az állatok jólétének nyomon követésében.

Bár a kutatók – és a gazdák – nyilván azt már régóta tudják, hogy a hangos csibének valami baja van, ennél tovább sosem jutottak. A fiókák vészkiáltásai azt jelentik, hogy stresszesek, de ha azt is tudjuk, mennyire stresszesek, azzal pont a jólétüket lehet felmérni.

A tanulmányban alkalmazott módszer egyben egy nem invazív, viszonylag olcsó lehetőség a szorongásszerű állapotok tanulmányozására állatokban. A korábbi modellekben az állatok stressz-szintjének méréséhez az állatok befogását, vérvételét és a stresszhormon, a kortikoszteron szintjének mérését kellett elvégezni. Ez önmagában is sok stresszel jár.

Ha a gyógyszerek a csibék szorongását oldják, akkor…

Mivel a csibéket gyakran használják az emberi vizsgálatok korai szakaszában, az érzelmeik megértése javíthatja a szorongás és depresszió elleni gyógyszerekkel kapcsolatos vizsgálatokat.

Sok emberhez hasonlóan a csibék is gyakran nem reagálnak számos gyakori depresszió elleni gyógyszerre. Ez az alternatív kezelések elsődleges alanyává teszi őket. De ha a kutatók nem tudják bizonyítani, hogy a csibék szoronganak, akkor azt sem tudják kimutatni, hogy a gyógyszer javítja ezt az állapotot.

Ahhoz, hogy azt állíthassuk, hogy egy szorongás elleni gyógyszer enyhíti a szorongásszerű állapotot, a csibének, egérnek vagy patkánynak valóban szorongania kell. Márpedig ha egy állat szorong (ami gyógyszerrel akár kezelhető) – az azt bizonyítja, hogy az állatoknak is vannak érzelmeik.

Új szempont az állati jogokhoz

A kutatás azonban egy régebbi, összetettebb kérdésre is választ ad: Milyen jogai vannak az állatoknak? A régóta elfogadott válasz szerint az állatok nem rendelkeznek az emberekkel azonos érzelmi képességekkel, ezért kevesebb szükségletük és igényük van.

A kutatók szerint pont annak elfogadása, hogy az állatok szoronganak vagy akár depressziósak is lehetnek, nagyon erős érvet szolgáltat arra, hogy az állatok valóban rendelkeznek negatív érzelmi állapotokkal. És ha ez igaz, akkor etikai szempontból ebből az következik, hogy kötelességünk aggódni az állatok jólétéért, és a lehető legjobb életkörülményeket biztosítani számukra.

Fotó: Pixabay

Agrofórum Hírlevél
Iratkozzon fel az Agrofórum hírlevélre!

A feliratkozást követően a rendszer egy megerősítő emailt fog küldeni a megadott email címre. Ha nem érkezne meg a levél, kérjük nézze meg a spam vagy Gmail esetén a Promóciók és az Összes levél mappát.

Fűfehérje: új fehérjeforrás a tejágazatban?

2025. július 3. 14:10

Holland innováció: fűből nyert fehérje válthatja a szóját, miközben csökkentheti a nitrogénkibocsátást és a trágya mennyiségét.

Juhhimlő Romániában: mi következik?

2025. június 19. 14:10

Romániában először azonosították a juhhimlő vírusát. A betegség gyorsan terjed, és komoly gazdasági károkat okozhat az állattartóknak.

Drágulás jöhet a mézpiacon: súlyos kiesést jelentettek

2025. június 11. 11:10

Az ukrán méhészek gyenge évre és mézdrágulásra számítanak – az akácot elvitte a fagy, a napraforgó sem ígér sokat.

Modern állatmenedékek: miért hódít a plexi és a polikarbonát?

2025. június 4. 13:10

A plexi és a polikarbonát egyre népszerűbb választás az állattartók körében – nem véletlenül. Ezek a korszerű anyagok biztonságot, tartósságot és esztétikus megjelenést nyújtanak a kutyák, macskák, madarak vagy kisállatok számára kialakított otthonokban.

Súlyos kártevő meztelencsigafajok jelentek meg Magyarországon

2023. szeptember 28. 13:10

A HUN-REN Agrártudományi Kutatóközpont Növényvédelmi Intézetének (HUN-REN ATK NÖVI) munkatársai elsőként jelezték öt meztelencsigafaj hazai jelenlétét, vagy megerősítették a velük kapcsolatos korábbi bizonytalan adatokat.

Corteva Agriscience és Gaïago megállapodás a biológiai gombaölő szerek fejlesztésére

2021. szeptember 11. 08:36

A Corteva modellje a kategóriájában legjobb biológiai portfólió kifejlesztésére egyesíti a külső innovációt, az együttműködést a kutatás és fejlesztés terén, az engedélyezést és a forgalmazást.

25 évvel ezelőtt jelentették be az első bárányklónozást

2022. február 22. 04:36

Negyed évszázad telt el a klónozott bárány, Dolly születésének híre óta, az információ akkor megrázta a tudományos világot, és hatalmas vitát váltott ki.

Óriási, részben magyar felfedezés az agresszív, támadó tuskógombákkal kapcsolatban

2023. augusztus 13. 07:40

A tuskógombák genetikai hátterének feltérképezésével immár el tudjuk különíteni az erdővel egyensúlyban együtt élni képes tuskógombákat az agresszív, támadó, pusztítást okozó változatoktól – magyar kutatók is segítettek ebben.