Az agrárkamara szervezésében a kamarai résztvevők mellett a Magyar Juhszövetség, a Magyar Állattenyésztők Szövetsége, valamint a Juh Terméktanács által delegált szakemberek is részt vehettek a Sheep-Net rendezvényén. Az esemény után a magyarokat is teljes jogú tagnak kérték fel.
Tavaly novemberben a temesvári Banat’s University of Agricultural Sciences and Veterinary Medicine adott otthont a Sheep-Net nemzetközi projekt szakmai tanácskozásának. A 2016-tól 2019- ig megvalósuló SheepNet projektben eredetileg hét különböző, juhtenyésztésben élenjáró európai ország vesz részt; Románia, Franciaország, Törökország, Olaszország, Egyesült Királyság, Írország és Spanyolország. A projekt célja egy gyakorlatias és tartós tudásközvetítő hálózat építése a juhászatok termelékenységének javítása érdekében.
A hálózat elsősorban a hatékony reprodukció, eredményes vemhesülés, illetve a bárányelhullás minimalizálásának problémakörére összpontosít, mivel ez a három tényező kulcsfontosságú a nyereséges és fenntartható juhtenyésztés szempontjából. A projekt kezdetén, 2016-ban a juhtartó gazdák általános problémáit szedték össze, majd ezek közül kiválogatták azokat, amelyek a leghangsúlyosabbak a projektben részt vevő országokban. Az első, problémafeltáró találkozó után a felvetett kérdésekre az egyes országok megoldási javaslatokat kerestek, helyes szakmai gyakorlatokat gyűjtöttek saját országukban. A második (mostani) találkozó alkalmával ezek közül ismertették a leghatékonyabbaknak ítélteket. A találkozó végén a részt vevő delegációk eldönthették, hogy a hallott megoldási javaslatok közül melyek kivitelezhetőek, illetve hasznosak.
A szakmai programnak román juhászatok, illetve egy tejüzem látogatása is része volt. Az első gazdaságban 2051 juhot tartottak, ebből 1803 anya. Fő termék a hús. Az állomány egy része, 620 állat fajtatiszta erdélyi merinó, a másik része német feketefejű és turcana keresztezett állomány. Az évenkénti ellések száma 2, októberben és áprilisban, a flushing ellés előtti 2-3 hetes ásványianyag-kiegészítésből áll. A juhok telente kb. 90 napot töltenek akolban, ezen időszak alatt a takarmány lucernaszénából, szilázsból, kukoricából, árpából és ásványi kiegészítésből áll. A bárányok kiegészítő takarmányként 15-17 százalék nyersfehérje-tartalmú pelletált takarmányt kapnak. A gazdaság vemhesülési százaléka 90-92, a bárányelhullás pedig 5 százalék. A keresztezett állomány rendkívül heterogén, a növendék állatok nincsenek korcsoportonként elválasztva, így szinte lehetetlen megfelelő minőségű, homogén állomány küldése a vágóhídra.
A második gazdaság 2613 juhból álló turcana törzstenyészet, az anyaállatok száma 1500. Fő termék a hús és a tej. A tejet helyben dolgozzák fel saját kisüzemükben, telemeiát (asztali fehér sajtot) készítenek belőle. Fejési szezonban 7–8 fő idénymunkást foglalkoztatnak, mivel ilyenkor 700-800 anyát fejnek kézzel, naponta kétszer. A téli időszakban a juhok 60-90 napot töltenek akolban, időjárástól függően. A téli takarmányozás az egybárányos anyák számára búzaszalma + kukorica, az ikerbárányos anyák számára lucernaszéna. A bárányok 15 százalékos nyersfehérje-tartalmú pelletált kiegészítő takarmányt kapnak 30 napig. A telepen nem alkalmaznak flushingot. A gazdaság vemhesülési százaléka 92-93, a bárányelhullás pedig 7-8 százalék.
A nagy állatlétszámmal rendelkező gazdaság családi vállalkozás, ahol az apa és a fiai foglalkoznak az állatokkal, az anya pedig a saját sajtüzemet viszi, életvitelszerűen a tanyán élnek. A családfő saját vágóhíd építését is tervezi a jövőben, további EU-s támogatás igénybevételével. A tejfeldolgozót 2011-ben EU-s támogatásból hozták létre, azóta működik magántulajdonban. A tejfeldolgozó kapacitása napi 70 ezer liter, 80 juhászatból szállítanak be, a juhtej beszerzési ára 0,60–0,65 EUR/l. Fő termékek: telemea (sós fehér asztali sajt), burduf (érlelt sárga sajt). Az állandó foglalkoztatottak száma 17, szezonálisan még plusz 8 fő. Az üzemben juh-, kecske-, tehén- és bivalytejet dolgoznak fel, 15 különböző tejterméket állítanak elő és 3 áruház számára szállítanak. Termékeiket Szlovákiába, Spanyolországba és Olaszországba is exportálják, jellemzően a nagyobb létszámú román lakossággal rendelkező régiókba.
A kiutazás eredeti célja a SheepNet szakmai projektjének, illetve résztvevőinek megismerése, kapcsolatépítés, későbbi lehetséges együttműködési pontok keresése volt. A kapcsolatépítés sikeresnek mondható, mivel a magyar küldöttséget rögtön bevonták a munkába és meginvitálták a következő projekttalálkozóra is. Hazaérkezésünk után pedig felkérést kaptunk, hogy teljes jogú tagként csatlakozzunk a projekthez.
