A visszaeső európai kereslet és a magyarországinál olcsóbban termelő ukrán, román és bolgár konkurensek miatt nincs kereslet a magyar mézre – állítják a piaci szereplők.
Bár precíz adatok sem a méztermésről, sem a belföldi fogyasztásról nincsenek, az importstatisztikák pedig elérhetetlenek, a piaci helyzet alapján valószínűsíthető, hogy a mézexport az idén csökkenni fog. Ezt pedig nem a tavalyinál gyengébb termés, hanem a kereslet hiánya okozza – mondta a Világgazdaságnak Fazekas Gyula, a Magyar Mézkereskedők és Mézcsomagolók Egyesületének elnöke.
A vegyes méz – amely a belföldi bolti forgalom 80 százalékát adja – ára stagnál, illetve csökken.
A termelők részére átadott, kompenzációs felárral kiegészített felvásárlási ár kilogrammonként 580–600 forint, ez 542–561 forint nettó árat jelent.
A világpiacon is a vegyes méz adja a tömeget, ebben a szegmensben pedig most az ukrán méz a meghatározó. Fazekas Gyula szerint az idén Ukrajnában 60-80 ezer tonna termésről beszélnek, az árak pedig folyamatosan csökkennek, most kilónként 2–2,1 eurós árat tapasztalnak a piacon, ennyiért szállítják le az árut a vevőknek.
A magyar vegyes méz ezzel szemben – 580 forintos felvásárlási áron, és még ezen a gyengébb forintárfolyamon is – 60-70 forinttal drágábban juttatható el ugyanazokhoz a vevőkhöz.
A román és a bolgár áru is olcsóbb a magyarnál. Eszerint körülbelül 530-550 forintos bruttó felvásárlási árból kellene itthon is kiindulni, miközben a hazai méhészek nemrég még arról nyilatkoztak, hogy 600 forint alatt nem is éri meg pergetni. Ebben a piaci helyzetben áremelkedés nem várható, még a némileg stabilabb árakat mutató akácméznél sem.
A konkurensek alacsony árain túl az is oka a kereslet visszaesésének, hogy az unióban csökkent a mézfogyasztás. Ennek oka lehet az is, hogy enyhébb az időjárás, az idén sem volt még igazi hideg, amikor – a betegségmegelőzésből mézet fogyasztók vásárlásai miatt – több fogy.
