Az árak magasan maradhatnak, az egy év alatt 30 százalék feletti drágulás lassabb ütemben, de folytatódhat - írja a Magyar Idők.
Az Agrárgazdasági Kutatóintézet (AKI) jelentése szerint az év első két hónapjában 19 százalékkal több sertéshús és 42 százalékkal több élő sertés hagyta el az országot. Románia 18 százalékkal, Szlovákia 19 százalékkal több, míg Ausztria 8 százalékkal kevesebb sertést vásárolt Magyarországtól. Horvátországba több mint a háromszorosára bővült a kiszállítás. A húspiacon is hasonló a helyzet, Horvátországba több mint kétszer annyi sertéshúst exportáltak a magyar feldolgozók, mint egy évvel korábban, emellett a Kínába és Romániába irányuló kivitel is dinamikusan emelkedett. Az export bővülése mellett kevesebb sertés érkezett az országba, az import összességében 19 százalékkal esett vissza, a sertéshús behozatala viszont további két százalékkal bővült.
Menczel Lászlóné, a Vágóállat- és Hús Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (VHT) titkára a Magyar Időknek elmondta: az élőállat-kivitel önmagában nem jelent jelentős bővülést, a teljes export néhány százezer állatra tehető. Ennél érdekesebb a húskivitel bővülése. A szakember szerint üdvözlendő, hogy nagyobb arányban nő a kivitel, mint a behozatal. A kérdés azonban az, hogy a statisztikában a kereskedelem által behozott hús mennyisége is szerepel-e, vagy csak a feldolgozók által beszerzett mennyiséget ölelik fel az adatok. A két kategória megítélése között ugyanis jelentős különbségek vannak.
– A hazai feldolgozóiparnak kétségkívül szüksége van az importalapanyagra, az így behozott és feldolgozott sertéshús munkát ad a magyar embereknek – emelte ki Menczelné.
– A baj azzal van – folytatta –, amikor a kereskedelem közvetlen értékesítésre hoz be tőkehúst az országba. Ezzel ugyanis piacot vesznek el a hazai feldolgozóipari vállalkozások elől, és növelik az árversenyt.
Az elmúlt időszakban számtalanszor előfordult, hogy a dömpingáron érkező import leverte az árakat a magyar boltokban. Legutóbb az elmúlt év elején voltak mélyponton az árak, akkor az unió egészében még folyt a piackeresési verseny. Azóta az orosz embargó miatt keletkező árufeleslegnek a kínai kereslet bővülése miatt sikerült helyet találni, így a piac is stabilizálódni tudott. Bár nagyobb importnyomásra nem számítanak a hazai feldolgozók, a külföldi áruk és a hazai húsok közötti verseny továbbra is éles marad, a piac minden szeletéért meg kell küzdeniük a vállalkozásoknak. Az árak pedig az éles verseny ellenére is magasan maradhatnak.
Az élő sertés felvásárlási ára egy év alatt alaposan megugrott. A 2016 elején tapasztalt 300 forintos kilónkénti szintről mára 500 forint fölé emelkedett. Bár a növekedés üteme lassulhat, a következő időszakban is magas árakra kell számítani a piacon a VHT titkára szerint, ami a kiskereskedelmi kínálatra is igaz lesz. Az AKI adatai szerint a darabolt sertéshús (karaj, tarja, comb) feldolgozói értékesítési ára 18 százalékkal volt magasabb 2017 áprilisában, mint 2016 azonos hónapjában. Május első hetében a sertéscomb feldolgozói értékesítési ára 935 forint volt kilónként, míg egy évvel korábban 779 forintért kelhetett el az áru.
Ennél nagyobb mértékben drágult a tarja: a tavalyi 669 forint helyett ma már 832 forintot kérnek el a feldolgozók. A drágulás a fogyasztást is visszavetheti, a VHT ugyanakkor azt szeretné elérni, hogy az egészséges táplálkozás jegyében a baromfi mellett a sertéshús is kapjon helyet a családok asztalán. Ezt szolgálja az úgynevezett Kiváló Sertéshús Védjegy bevezetése is. Az ilyen címkével ellátott tőkehús esetében biztos lehet a vásárló afelől, hogy ellenőrizhető forrásból, jó minőségű árut kap a pénzéért.
Menczelné szerint egyelőre nagyon kevesen ismerik és keresik a védjegyet a boltokban.
Ahhoz, hogy ez megváltozzon, hatékony marketingkampányokra és a kereskedelem segítségére is szükség van.
(Magyar Idők)
