Állattenyésztés

Óriási veszély, hogy sok sertéstartó nem magyar fajtát hizlal

Agrofórum Online

Sok sertéstenyésztő egyáltalán nem hizlal már magyar fajtát, amit a szakértők igen aggasztónak tartanak. A gazdák döntésének oka, hogy a külföldi fajták előnyösebb jellemzőik révén magasabb haszonnal kecsegtetnek.

 

Óriási veszély, hogy sok sertéstartó nem magyar fajtát hizlal – jelentette ki egy agrárfórumon Nagy István, a Földművelésügyi Minisztérium (FM) államtitkára. Ezt a helyzetet azzal indokolta, hogy a külföldi fajták előnyösebb jellemzőik folytán magasabb haszonnal kecsegtetnek. Mint mondta, az állattenyésztésen belül fejleszteni kell a nemesítést, mert ezen a területen – szemben a növénynemesítéssel – Magyarország nincs a világ élvonalában.

Valóban aggasztó a helyzet – válaszolta a Világgazdaságnak Wagenhoffer Zsombor, a Magyar Állattenyésztők Szövetsége (MÁSZ) ügyvezető igazgatója. Miközben a szarvas­marhát és a juhot, illetve néhány őshonos magyar fajtát illetően elsősorban hazai tenyésztésű állatokkal dolgoznak az árutermelők, a baromfi esetében már szinte eltűntek a hazai genetikai hátterű fajták, a sertéssel pedig „most van elmenőben a hajó”.

Az állam eddig is támogatta a tenyésztést: a Magyar Fajtatiszta Sertés-tenyésztők Egyesülete (MFSE) és a Mangalicatenyésztők Országos Egyesülete (MOE) tenyésztésszervezési támogatás címén 2016-ban 171 millió forint támogatást kapott. A tavalyi költségvetésben a sertés­stratégiára elkülönített 1,148 milliárd forintból a hazai sertéstenyésztés genetikai alapjainak fejlesztésére, a hazai fajták tenyésztésére támogatói szerződés keretében az MFSE 130 millió, a MOE 100 millió forint támogatást kapott – közölte az FM a VG-vel.

Ma Magyarországon öt hazai, három honosított és hat külföldi sertésfajtát tartanak nyilván, amelyből három hibrid, tizenegy pedig fajtatiszta. Viszont a magyar és a külföldi fajták pontos százalékos aránya a szaktárca szerint sem határozható meg. A becslések meglehetősen nagy tartományban szórnak. A szakma egy része úgy tudja, 15-20 százaléknál nem több a hazai fajta részaránya. Kiss György, az MFSE elnöke viszont állítja: a külföldiek aránya nem több 40 százaléknál. Vele előfordult, hogy bár csak két tenyészkant akart vásárolni egy külfölditől, azzal a feltétellel kapta volna meg őket, ha az összes anyaállatát átíratja a külföldi tenyésztőszervezethez. Utóbbiak térnyerése vitathatatlan. Pedig Wagenhoffer szerint a hazai viszonyok között összességében a külföldi genetika nem teljesít jobban a magyarnál. Csakhogy a mögöttük álló cégek tőkeerősebbek. Jobb a marketingjük és képesek nagy tételben szállítani, kedvezményeket és különféle finanszírozási konstrukciókat kínálnak.

Azt, hogy a különböző fajtákból melyik a legmegfelelőbb, meghatározza, hogy mire használják majd fel a sertés húsát. A hazai fajták húsa ízletesebb, szalámi, kolbász és hagyományos sonka készítésére sokkal alkalmasabb a nagy vízfelvevő képességű külföldi fajták húsánál – mondta a Világgazdaságnak Eicher József, az MFSE ügyvezető igazgatója.

Az utóbbi időben a hazai fajták (magyar nagyfehér, magyar lapály, duroc) sokat javultak a gazdasági mutatóikban. Jobb lett például a takarmányhasznosításuk, a színhúsarányuk, de a sertéshizlaláson elérhető haszonban még előnyösebbek lehetnek a külföldi hibridek – elsősorban a szaporasági mutatóik miatt.

Egyelőre azonban nincs mód arra, hogy kipróbáljuk, mire képesek a külföldi és a hazai sertések azonos körülmények között. A külföldi tenyésztők ugyanis nem viszik be tesztelésre az állatokat a herceghalmi teljesítményvizsgálóba.

Az enélkül is tudható, hogy a nemzetközi fajták korszerűbb tartástechnológiát igényelnek. A hőmérsékletre és páratartalomra is érzékenyebbek, mint a magyar, illetve a közép-európai környezetben tenyésztett fajták. Szakértők szerint ezért utóbbiak az itthoni „közepes” körülmények között jobban teljesítenek versenytársaiknál.

(Világgazdaság)

Agrofórum Hírlevél
Iratkozzon fel az Agrofórum hírlevélre!

A feliratkozást követően a rendszer egy megerősítő emailt fog küldeni a megadott email címre. Ha nem érkezne meg a levél, kérjük nézze meg a spam vagy Gmail esetén a Promóciók és az Összes levél mappát.

Minőségi bála: szívvel-lélekkel-tapasztalattal + videó

2025. augusztus 5. 16:10

Komjáthi Gábor hazánk legnívósabb lovardáit, és egyik legszínvonalasabb tejelő tehenészetét látja el bálákkal, és garanciát is vállal.

Megelőzés a kulcs: az oltás időpontja dönt

2025. július 28. 16:10

A szarvasmarhák légzőszervi betegségének visszaszorítása a borjak választás előtti elővakcinázásával jelentős előnyt jelent.

Hazánk újra madárinfluenza‑mentes – mit jelent ez a gyakorlatban?

2025. július 22. 08:10

Július 5-től hazánk hivatalosan is mentes a madárinfluenzától – ez fontos mérföldkő az állattenyésztők és az exportpiacok számára.

Fűfehérje: új fehérjeforrás a tejágazatban?

2025. július 3. 14:10

Holland innováció: fűből nyert fehérje válthatja a szóját, miközben csökkentheti a nitrogénkibocsátást és a trágya mennyiségét.

Jól kezdték az évet a hazai vágóhidak

2018. május 28. 07:43

Az Agrárgazdasági Kutató Intézet (AKI) jelentése szerint az üzemekben 11 százalékkal több szarvasmarhát, 1,7 százalékkal több sertést és 15 százalékkal több baromfifélét dolgoztak fel az első negyedévben, mint az előző év azonos időszakában.

Magnézium-szulfát adagolásával jobban híznak a malacok

2024. július 8. 14:40

Magnézium-szulfát hatására a szilárd táplálékra átállított szopós malacok nyugodtabbak és jobb a súlygyarapodásuk, mint magnézium-oxiddal.

Sok az üres istálló Németországban

2021. szeptember 30. 06:47

A baromfiválságot követi a sertéspestis, egyik következmény, hogy sok gazda üresen hagyja az istállókat.

Szalma a sertésistállóban: áldás és néha bizony átok is

2024. október 21. 13:10

A sertések szeretik, ha az istállóban szalma van körülöttük, ugyanakkor technológiai és egészségügyi kockázatokkal is jár.