Állattenyésztés

Óriási veszély, hogy sok sertéstartó nem magyar fajtát hizlal

Agrofórum Online

Sok sertéstenyésztő egyáltalán nem hizlal már magyar fajtát, amit a szakértők igen aggasztónak tartanak. A gazdák döntésének oka, hogy a külföldi fajták előnyösebb jellemzőik révén magasabb haszonnal kecsegtetnek.

 

Óriási veszély, hogy sok sertéstartó nem magyar fajtát hizlal – jelentette ki egy agrárfórumon Nagy István, a Földművelésügyi Minisztérium (FM) államtitkára. Ezt a helyzetet azzal indokolta, hogy a külföldi fajták előnyösebb jellemzőik folytán magasabb haszonnal kecsegtetnek. Mint mondta, az állattenyésztésen belül fejleszteni kell a nemesítést, mert ezen a területen – szemben a növénynemesítéssel – Magyarország nincs a világ élvonalában.

Valóban aggasztó a helyzet – válaszolta a Világgazdaságnak Wagenhoffer Zsombor, a Magyar Állattenyésztők Szövetsége (MÁSZ) ügyvezető igazgatója. Miközben a szarvas­marhát és a juhot, illetve néhány őshonos magyar fajtát illetően elsősorban hazai tenyésztésű állatokkal dolgoznak az árutermelők, a baromfi esetében már szinte eltűntek a hazai genetikai hátterű fajták, a sertéssel pedig „most van elmenőben a hajó”.

Az állam eddig is támogatta a tenyésztést: a Magyar Fajtatiszta Sertés-tenyésztők Egyesülete (MFSE) és a Mangalicatenyésztők Országos Egyesülete (MOE) tenyésztésszervezési támogatás címén 2016-ban 171 millió forint támogatást kapott. A tavalyi költségvetésben a sertés­stratégiára elkülönített 1,148 milliárd forintból a hazai sertéstenyésztés genetikai alapjainak fejlesztésére, a hazai fajták tenyésztésére támogatói szerződés keretében az MFSE 130 millió, a MOE 100 millió forint támogatást kapott – közölte az FM a VG-vel.

Ma Magyarországon öt hazai, három honosított és hat külföldi sertésfajtát tartanak nyilván, amelyből három hibrid, tizenegy pedig fajtatiszta. Viszont a magyar és a külföldi fajták pontos százalékos aránya a szaktárca szerint sem határozható meg. A becslések meglehetősen nagy tartományban szórnak. A szakma egy része úgy tudja, 15-20 százaléknál nem több a hazai fajta részaránya. Kiss György, az MFSE elnöke viszont állítja: a külföldiek aránya nem több 40 százaléknál. Vele előfordult, hogy bár csak két tenyészkant akart vásárolni egy külfölditől, azzal a feltétellel kapta volna meg őket, ha az összes anyaállatát átíratja a külföldi tenyésztőszervezethez. Utóbbiak térnyerése vitathatatlan. Pedig Wagenhoffer szerint a hazai viszonyok között összességében a külföldi genetika nem teljesít jobban a magyarnál. Csakhogy a mögöttük álló cégek tőkeerősebbek. Jobb a marketingjük és képesek nagy tételben szállítani, kedvezményeket és különféle finanszírozási konstrukciókat kínálnak.

Azt, hogy a különböző fajtákból melyik a legmegfelelőbb, meghatározza, hogy mire használják majd fel a sertés húsát. A hazai fajták húsa ízletesebb, szalámi, kolbász és hagyományos sonka készítésére sokkal alkalmasabb a nagy vízfelvevő képességű külföldi fajták húsánál – mondta a Világgazdaságnak Eicher József, az MFSE ügyvezető igazgatója.

Az utóbbi időben a hazai fajták (magyar nagyfehér, magyar lapály, duroc) sokat javultak a gazdasági mutatóikban. Jobb lett például a takarmányhasznosításuk, a színhúsarányuk, de a sertéshizlaláson elérhető haszonban még előnyösebbek lehetnek a külföldi hibridek – elsősorban a szaporasági mutatóik miatt.

Egyelőre azonban nincs mód arra, hogy kipróbáljuk, mire képesek a külföldi és a hazai sertések azonos körülmények között. A külföldi tenyésztők ugyanis nem viszik be tesztelésre az állatokat a herceghalmi teljesítményvizsgálóba.

Az enélkül is tudható, hogy a nemzetközi fajták korszerűbb tartástechnológiát igényelnek. A hőmérsékletre és páratartalomra is érzékenyebbek, mint a magyar, illetve a közép-európai környezetben tenyésztett fajták. Szakértők szerint ezért utóbbiak az itthoni „közepes” körülmények között jobban teljesítenek versenytársaiknál.

(Világgazdaság)

Agrofórum Hírlevél
Iratkozzon fel az Agrofórum hírlevélre!

A feliratkozást követően a rendszer egy megerősítő emailt fog küldeni a megadott email címre. Ha nem érkezne meg a levél, kérjük nézze meg a spam vagy Gmail esetén a Promóciók és az Összes levél mappát.

Milyen zenét szeret a tehén? A kutatások válaszolnak

2025. augusztus 27. 16:10

Kísérletek szerint a lassú klasszikus zene megnyugtatja a teheneket, növeli a tejhozamot és javítja a jólétüket.

Egységesítés a szarvasmarha-genetikában: új irányt mutat az EU

2025. augusztus 17. 14:10

Az Európai Unió új, egységes tenyészérték-rendszert vezet be, amely forradalmasíthatja a szarvasmarhatenyésztést.

Minőségi bála: szívvel-lélekkel-tapasztalattal + videó

2025. augusztus 5. 16:10

Komjáthi Gábor hazánk legnívósabb lovardáit, és egyik legszínvonalasabb tejelő tehenészetét látja el bálákkal, és garanciát is vállal.

Megelőzés a kulcs: az oltás időpontja dönt

2025. július 28. 16:10

A szarvasmarhák légzőszervi betegségének visszaszorítása a borjak választás előtti elővakcinázásával jelentős előnyt jelent.

Mangalicák nélkül is van élet, de az nem olyan

2018. október 16. 02:47

Nem szeretem a „mi lett volna, ha” típusú gondolatokat, de Fekete Zsóka mangalica tenyésztőt hallgatva, azonban mégiscsak felmerül bennem, ha annak idején nem érkezik meg az a pár vemhes mangalica, akkor Zsóka most melyik ágazatot képviselné nemzetközi fesztiválokon?

Jövőre lehet vakcina afrikai sertéspestis ellen

2020. december 6. 05:37

Sikerült elkülöníteni, és az afrikai sertéspestis betegség vírusbankját létrehozni egy kutatócsoportnak Vietnámban. A kezdeti oltástesztek biztató eredményeket hoztak.

Merre tovább sertéságazat?

2018. március 29. 13:21

Kedvező irányba mozdult el a hazai sertéságazat - derült ki az Agrármarketing Centrum konferenciáján.

Az utolsó európai toronyház – sertések számára

2024. július 4. 16:10

Létezik egy toronyház Európában, amelyben 10 500 anyakocát látnak el. A tulajdonos vállalatcsoportnál évi 280 ezer malac születik.