Tudta, hogy évente úgy 4-6 milliárd hímnemű csibét mészárolnak le globálisan, mert gyakorlatilag semmilyen gazdasági értéket nem képviselnek? Ezeket a csibéket, miután megállapítják a nemüket, leginkább élve ledarálják és maximum hüllőtakarmánynak használják fel, ami egyrészt kegyetlenség, másrészt elég nagy pazarlás. Ennek vethet véget az a módszer, amelyet német kutatók dolgoztak ki és amelyről a Guadrian írt cikket.
A „Seleggt” fantázianevű módszerrel a kutatók a még ki nem kelt tojásról is úgy 95 százalékos valószínűséggel meg tudják állapítani, hogy abból egy hím vagy egy nőstény baromfi bújna ki. Mindezt már 9 nappal a tojások megtermékenyítése után ki lehet mutatni, vagyis a 21 napos inkubációs időszak alig felénél. Ezután a hím embriókat még tojás formában föl lehet használni takarmányként, anélkül, hogy éppen kikelt kiscsibéket kellene darálóba dobálni, a nőstényeket pedig ki lehet keltetni, hogy aztán tojótyúk vagy csirkehús legyen belőlük.
A módszer úgy működik, hogy egy lézerrel egy 0.3 milliméteres ki lukat vájnak a tojásokba, amelyekből ezen egy csöppnyi kis folyadék szivárog. Ezt a folyadékot elemzi aztán egy gép, amely pár másodperc alatt megállapítja, hogy milyen nemű embrió van a tojásban.
Berlinben már november óta kaphatók olyan tojások, amelyeket ezzel a módszerrel szelektált tyúkok tojtak, a Rewe-csoport pedig jövőre az összes német üzletében árulni akarja a csibemészárlást teljesen kihagyó tojásokat.
