Állattenyésztés

Új népbetegség a láthatáron? Ez lehet a megoldás

K&H Bank Zrt.

2050-re népbetegség lehet az antimikrobiális rezisztencia (AMR), amit korunk egyik legjelentősebb állat- és közegészségügyi kihívásának tekintenek.

A megoldás keresése így már most rendkívül időszerű. A K&H a fenntartható agráriumért ösztöndíjpályázat egyik nyertese Szabó Ábel, az Állatorvostudományi Egyetem hallgatója a házityúkok esetében talált ígéretes lehetőséget az AMR terjedésének megfékezésére, amely ráadásul a környezeti terhelést és az előállítási költségeket is csökkentheti.

Hamarosan egyre többet találkozhatunk az AMR kifejezéssel. Az egészségügyi szakemberek szerint ugyanis 2050-re már népbetegség lehet az antimikrobiális rezisztencia (AMR) okozta fertőzések.

A jelenség során a baktériumok, paraziták vagy gombák ellenállóvá válnak a gyógyszerekkel – különösen az antibiotikummal – szemben, ezért azok nem hatnak rájuk.

Az AMR-t korunk egyik legjelentősebb állat- és közegészségügyi kihívásának tekintik, amely a helytelen vagy túlzott gyógyszerhasználat következményeként alakulhat ki. Nehezítő tényező, hogy a gyógyszeripar nem tud lépést tartani a kórokozók fejlődésével, hiszen az 1980-as évek óta nem fedeztek fel új antibiotikumot.

Habár az Európai Unió 1999. óta már 1,3 milliárd eurót fektetett az AMR kutatásba, további lépésekre van szükség a jelenség megfékezésére, amiben figyelem kerül a haszonállattartókra is. A rezisztens kórokozók ugyanis már az állatokban is jelen lehetnek, amik az élelmiszerfogyasztással átterjedhetnek az emberekre. A baktériumok ráadásul az állati ürülékben is megjelenhetnek, amelyek a levegőbe kerülve szintén veszélyforrássá válhatnak.

Egy fiatal agrárszakember a házityúkok esetében látta meg a lehetőséget az AMR terjedésének megfékezésére. Szabó Ábel, az Állatorvostudományi Egyetem hallgatója, a K&H a fenntartható agráriumért ösztöndíjpályázat mesterképzés kategória 1. helyezettje kutatása során különböző növényi alternatívák hatékonyságát vizsgálja az állattenyésztés antibiotikum-felhasználásának csökkentése érdekében.

A képen balról jobbra: Rajna Gábor, a K&H Vállalati divízió vezetője; Szabó Ábel, az Állatorvostudományi Egyetem hallgatója, a K&H a fenntartható agráriumért ösztöndíjpályázat mesterképzés kategória 1. helyezettje; Demeter Zoltán, a K&H Agrárüzletág vezetője. © K&H

„A K&H a fenntartható agráriumért pályázatunk célja éppen az, hogy az agrárszakemberek új, innovációra nyitott generációját támogassuk, akik a fenntartható, illetve hatékonyságnövelő megoldásaikkal hozzájárulhatnak az ágazat fejlődéséhez.

Ábel kutatása jó példa arra, hogy a természetes, növényi alapú vegyületek segítségével csökkenteni lehet a baromfitermékekben megtalálható antibiotikum maradványanyagok szintjét, növelve ezzel a fogyasztók biztonságát is az AMR-rel szemben. Emellett jelentősen kisebb környezeti terhelés érhető el a klasszikus antibiotikumok felhasználásához képest, és előállításuk költsége is sokkal kedvezőbb” – hangsúlyozta Demeter Zoltán, a K&H Agrárüzletág vezetője.

A takarmányban lehet a megoldás

A világ baromfihús-termelése 1970. óta csaknem meghatszorozódott, ezzel az egyik legdinamikusabb növekedést produkálta az állati termékek közül.

Magyarország 2022-ben mintegy 2,5 milliárd tojást és 856 000 tonna baromfihúst állított elő, az egy főre jutó éves baromfihús fogyasztás pedig meghaladta a 16 kilogrammot. A fogyasztók jelentős többsége tehát akár napi szinten fogyaszt csirkét és tojást. Így számottevően nagyobb a szalmonellafertőzés esélye, ami a mai napig komoly közegészségügyi veszély.

A baromfiipar folyamatos növekedése és az antibiotikum-mentes termékek iránti igény egyaránt az alternatív lehetőségek irányába mozdítja az ágazatot. Ilyen megoldás lehet a természetes adalékanyagokat – görögszénát, búzacsírát és probiotikumokat – tartalmazó takarmánykiegészítők alkalmazása. Ezek úgy mérsékelhetik a szalmonella okozta fertőzés terjedését, hogy nem növelik az AMR kockázatát” – számolt be kutatásáról Szabó Ábel.

Agrofórum Hírlevél
Iratkozzon fel az Agrofórum hírlevélre!

A feliratkozást követően a rendszer egy megerősítő emailt fog küldeni a megadott email címre. Ha nem érkezne meg a levél, kérjük nézze meg a spam vagy Gmail esetén a Promóciók és az Összes levél mappát.

Madárinfluenza után: olcsóbb lehet a csirkehús ősszel

2025. október 8. 13:10

Brazília ismét madárinfluenza-mentes, így újraindulhat a baromfiexport az EU-ba – ez árnyomást gyakorolhat az európai piacra.

13 000 sertés pusztult el egy pillanat alatt, felfoghatatlan tragédia történt

2025. október 7. 09:10

Elképzelhetetlen gazdasági kárt szenvedett az az állattenyésztő gazdaság, amely 13 ezer sertést és 8 istállót veszített el hihetetlenül rövid idő alatt.

2 milliós kárt okozott a juhtenyésztő figyelmetlensége, több tucatnyi állata veszett oda

2025. október 5. 09:10

Nem mindennapi dolog okozott jelentős juhpusztulást, erre minden tenyésztőnek oda kell figyelnie.

2,3 millió forintos büntetés egy sertéstartónak, nem tudta kijátszani a hatóságokat

2025. október 3. 09:10

Az állatjóléti intézkedések kiszélesítése üdvözlendő dolog, még akkor is, ha ez pluszmunkát, pluszterheket jelent a gazdáknak.

Milyen módszerekkel védekezhetünk sikeresen a paradicsomvész ellen?

2019. február 22. 08:01

K. Anikó kérdése: Változó sikerrel harcolok a paradicsomvész ellen évek óta. Van-e valami új eljárás, módszer, ami segítené a védekezés sikerét?

Brexit - zöld a GMO-nak?

2021. június 23. 07:37

Egy, brit közgazdászok által 2020-ban készített tanulmány szerint a géntechnológiával módosított kukorica és szója használata éves szinten 15 millió autó üvegházhatású gáz kibocsátását spórolná meg.

"Új hagymát" a világnak!

2021. július 4. 09:53

Az immár feltárt genetikai állomány segítségével lehetőség nyílik a tulajdonságok igény szerinti alakítására.

Vannak olyan almafajták, melyeket kevesebbszer kell permetezni?

2023. december 3. 10:10

Szeretnék tájékozódni arról, hogy vannak-e olyan almafajták, melyeket kevesebbszer kell permetezni? Ha vannak, akkor melyek ezek?